azbesztózis;azbesztper;

Varga József: Szerencsére még itt vagyok… FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

- Azbesztper - Embertelen tragikomédia

Újabb hét, újabb felperes, újabb tárgyalási nap Magyarország első azbeszt-persorozatában. Csütörtökön a 40 éves Varga Józsefet hallgatták volna meg a Fővárosi Törvényszéken. Ahogy korábban társai, úgy most ő is feleslegesen utazott Zagyvaszántóról Budapestre, a tárgyalást el sem lehetett kezdeni, pedig az államot képviselő ügyvéd is megjelent. A felperes védője nem hitt a fülének, új időpontot sem tűzött ki a bíróság, pedig a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő férfinak már csak hónapjai lehetnek hátra.

Csütörtökön a magyar igazságszolgáltatás újabb kegyetlen bohózatának lehettünk szemtanúi. Pedig a tárgyalás előtt még úgy tűnt, a jog szempontjából végre minden rendben van: védőügyvédjével együtt megjelent az elsőrendű felperes, a súlyos mellhártyadaganatban szenvedő Varga József, valamint az állam képviseletében ezúttal eljött az elsőrendű alperes Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. jogi képviselője is. A kijelölt bírónő azonban rögtön egy végzéssel kezdte; a tárgyalást nem lehet elkezdeni. Ugyanis azt állapította meg, hogy az MNV Zrt. nem jogosult az állam képviseletére, szerinte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) kellett volna beidézni.

Két hete szintén az azbeszt miatt halálosan megbetegedett Válóczi József ügyét tárgyalták volna a törvényszéken, akkor a tárgyalást azért kellett berekeszteni, mert a bíróság nem az MNV Zrt.-nek, hanem az NFM-nek küldte az idézést. Ugyanez a bíróság korábban már megállapította, hogy az államot nem (!) a minisztériumnak kell képviselnie az ügyben - ennek ellenére a Varga ügyében eljáró bírónő mégis az NFM-et hiányolta.

Igyártó Gyöngyi, az áldozatok ügyvédje nem akart hinni a fülének. "Amikor meghallottam, majdnem leestem a székről. Egyszerűen hihetetlen, amit a bíróság csinál. A mostani esetből is jól látszik, hogy még a gyakorló bírák sem tudják értelmezni a vonatkozó, meglehetősen kusza jogszabályokat" - mondta a rövidre zárt tárgyalás után.

Pedig az ügyben gyorsított eljárást rendeltek el, a még élő felperesek közül Varga József van a legrosszabb állapotban: operálni már nem tudják, tüdődaganata hónapról hónapra növekszik, a tüdejében felgyülemlett vizet sem képesek már leszívni. "Kemoterápiára járok, de semmit nem használ, csak rosszabbul vagyok. Az operáció nagyon drága és veszélyes lenne, itthon nem is vállalnák. Külföldi szakemberre pedig nincs pénzem" - mondta a férfi, aki korábban vállalkozóként dolgozott, Zagyvaszántón kocsmája és egy vegyesboltja is volt; egész életében a településen lakott, alig egy kilométerre a selypi eternitgyártól. "Mindkettőt fel kellett számolni. Másfél éve mutatták ki a daganatot, nem sokkal később már dolgozni sem tudtam. Az orvos azt mondta, 6-8 hónapom lehet még hátra. De szerencsére még itt vagyok" - nyilatkozta Varga, hozzátéve - csak annyi kártérítést szeretne, amennyiből a speciális gyógykezeléseket fizethetné. Most a néhány tízezer forintos rokkantnyugdíjából próbál megélni - még az "olcsóbb" gyógyszerekre is alig futja.

Igyártó Gyöngyi szerint ha a bíróság még mindig képtelen eldönteni, hogy ki képviselje az államot, akkor megoldást jelenthetne, ha a tárgyalásokon az MNV Zrt. és az NFM jogi képviselő egyszerre lenne jelen. "Fontos, hogy még az elején tisztázódjon az illetékesség, mert ha csak később derülne ki, hogy mondjuk az MNV Zrt. az összes ügyben jogosulatlanul képviselte az államot, mindent elölről kellene kezdeni". Beszámolt arról is, hogy több, újabb beteg is megkereste őt például Nyergesújfaluról, ahol évtizedeken keresztül egy a selypihez hasonló eternitgyár működött. A környéken szintén sok a megbetegedés, a helyi temető az azbesztózis miatt elhunytak sírjaival van tele. "Harcolunk és bizakodunk, ám úgy érzem, Magyarországon nem fogunk megnyerni egy ilyen pert. Ha szükség lesz rá, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig is elmegyünk, az egészséges környezethez való jog mindenkit megillet. Márpedig itt a korábban állami tulajdonban lévő gyár évtizedeken keresztül szennyezte a környéket" - mondta az ügyvédnő.

A koszovóiak túlnyomó többsége valóban gazdasági okok, a totális mélyszegénység és az abszolút nyomor miatt megy világgá Koszovóból - jelentette ki az MTI-nek adott interjújában az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője.