Békét hozhat a minszki maraton

Vasárnap nulla órától életbe lép a tűzszünet Kelet-Ukrajnában, majd megkezdődik az átfogó politikai rendezés- ebben állapodott meg a 16 órás tárgyalási maraton után a fehérorosz fővárosban a német kancellár,a francia, orosz és az ukrán államfő. Ha áttörést nem is történt, a béke ezúttal kézzelfogható közelségbe került. A brüsszeli uniós csúcson nem került terítékre az Oroszország elleni szankciók kérdése.

Amikor múlt hét csütörtökön Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő váratlanul bejelentették, hogy még aznap Kijevbe, majd másnap Moszkvába utaznak egy általuk kidolgozott béketerv javaslattal, azt hangsúlyozták, hogy ez az utolsó remény a békére.

Az utóbbi hetekben végletekig feszült ugyanis a kelet-ukrajnai helyzet, illetve az ukrán válság kapcsán kialakult orosz-amerikai, orosz-európai uniós viszony, a Washington által meglebegtetett esetleges Ukrajnának szóló fegyverszállítás esélye pedig a regionális konfliktus háborúvá terebélyesedésének rémképét vetítette előre.

Az azóta tartó intenzív diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően szerdán Minszkben végre kezet rázott és tárgyalóasztalhoz ült Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin a két uniós politikus jelenlétében, majd egy 16 órás, feszült, az idegek harcaként is jellemzett, időnként megszakított tárgyalási maraton után bejelentették a megállapodást.

Erre már lehetett számítani, nemcsak azért, mert Porosenko elnök eleve azt mondta, hogy tűzszüneti egyezmény nélkül nem távozik, hanem elsősorban azért, mert szerda este, rövidesen a normandiai négyeknek nevezett „nagyok” tárgyalásának megkezdése után Minszkbe szólították a donyecki és a luhanszki szakadár vezetőt, hogy amennyiben tető alá hozzák, aláírhassák a megállapodást.

A csúcsvezetői tanácskozással párhuzamosan ülésezett az ukrajnai válság rendezése céljából tavaly ősszel, az EBESZ, Ukrajna, Oroszország és a két szakadár terület képviselőiből felállt, az előző minszki fegyverszüneti egyezményt is tető alá hozó kontaktcsoport is. A csúcsvezetők "csak" közös nyilatkozatot fogadtak el, a teendőket és kötelezettségeket tartalmazó 13 pontos konkrét intézkedéscsomagot tegnap délelőtt a kontaktcsoport írta alá.

Délután a Brüsszeli EU-csúcs kezdete előtt Angela Merkel visszafogottan nyilatkozott, reménykeltőnek, "nem többnek és nem kevesebbnek" minősítette a minszki eredményeket, Hollande pedig azt hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is fent kell tartani a kellő nyomást.

A megállapodás ugyanis megköttetett, de végrehajtása az elkövetkező 48 óra eseményeitől függ, a feleknek vasárnap nulla órától kellene letenniük a fegyvert, és megkezdeniük a nehézfegyverzet visszavonását.

A tavaly szeptemberi tűzszüneti egyezmény sorsa, mindkét fél általi figyelmen kívül hagyása azonban óvatosságra int. Ezért is értékelték úgy a brüsszeli uniós csúcs résztvevői, hogy remény már van a békére, de garancia még nincs. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke óvatosan üdvözölte a minszki megállapodást, de emlékeztetett arra, hogy az orosz agresszió fenyegetés a kontinens békéjére.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke viszont nagy előrelépésnek nevezte a Minszkben megszületett tűzszüneti megállapodást, úgy vélekedett, hogy "amíg nem lőnek, addig beszélnek egymással". Bár kijevi tájékoztatás szerint a minszki tárgyalások idején is érkeztek újabb nehézfegyverek Oroszországból Ukrajnába, tegnap harcokról nem számoltak be.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter arról beszélt, hogy az elért megállapodás „egyesek számára nem lesz elegendő, és mi is többet szerettünk volna", de mint mondta, „ez az, amiben ma éjjel az orosz és ukrán elnök meg tudott állapodni". Igazát bizonyítja, hogy a szakadár vezetők először nem is akarták aláírni a dokumentumot, Merkel szerint csak Putyin nyomására tették meg. Ők elvárásaikhoz mérten valóban nagyon keveset értek el – le kell mondaniuk függetlenségi álmaikról, de arról is, hogy Ukrajna szövetségi állam legyen, sőt szélesebb autonómiát sem ígértek nekik, csupán valamiféle decentralizációt feltételező különleges jogállást.

Vélhetően az ukrán nacionalisták sem elégedettek, hiszen a Krím kérdése nem is került terítékre. Bár nem tudni mi is volt Putyin és a Kreml célja a szakadárok támogatásával, de nem kizárt, hogy épp ez, a Krím annexiójának hallgatólagos tudomásul vétele. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a brüsszeli uniós csúcstalálkozó előtt bejelentette: nem fogják napirendre tűzni az Oroszország elleni szankciók kérdését.

A megállapodás pontjai

1. Átfogó tűzszünet Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben, amelynek "szigorú végrehajtása" kijevi idő szerint február 15-én nulla órától, szombat éjféltől - közép-európai idő szerint szombat 23 órától - kezdődik.

2. Mindkét fél visszavonja a nehézfegyvereket egymástól ugyanolyan távolságra, hogy létrehozzon egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezet a 100 milliméteres és annál nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekre vonatkozóan. Legalább 70 kilométer széles biztonsági övezetet kell létrehozni a rakéta-sorozatvetők számára, és 140 kilométeres biztonsági övezetet a Tornado-SZ, Uragan, Szmercs, Tocska és Tocska-U típusú taktikai rakétarendszerek esetében. A nehézfegyverzetek visszavonása legkésőbb a tűszünetet követő második napon kezdődik, és 14 nap alatt be kell fejeződnie az EBESZ közreműködésével és a minszki kontaktcsoport támogatásával.

3. Az EBESZ-nek biztosítania kell a tűzszünet és a nehézfegyverzet visszavonásának ellenőrzését és igazolását, minden szükséges műszaki eszközzel, beleértve a műholdakat, drónokat, radarberendezéseket is.

4. A nehézfegyverzet visszavonását követő első napon meg kell kezdeni a párbeszédet a helyhatósági választások megtartásáról a térségben. A választást az ukrán törvényekkel, illetve Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteinek ideiglenes rendjéről szóló törvénnyel összhangban tartják meg. Az ukrán parlamentnek 30 napon belül meg kell határoznia azokat a területeket, amelyekre a választás vonatkozik.

5. Amnesztiában részesítik a harci cselekményekkel kapcsolatba hozható személyeket a szakadár területeken.

6. Kölcsönös és teljes fogolycsere, a mindenkit mindenkiért elv alapján, aminek a nehézfegyverzet visszavonását követő öt napon belül meg kell történnie.

7. Biztosítani kell a humanitárius segélyekhez való biztonságos hozzáférést.

8. Ki kell dolgozni a szakadár területek és a kijevi kormányzat közötti társadalmi-gazdasági kapcsolatok teljes helyreállításának módozatait. Vagyis Kijevnek folyósítania kell újra a nyugdíjakat, közszolgálati béreket és más pénzügyi járandóságokat, a térségben lakóknak pedig adózniuk kell. Ukrajna helyreállítja bankrendszerének működését a régióban.

9. Az ukrán kormány helyreállítja az államhatár feletti teljes körű ellenőrzést a konfliktusövezet egészében. Ennek a donyecki és luhanszki helyhatósági választás másnapján meg kell kezdődnie, és az átfogó politikai rendezést követően, 2015 végéig kell befejeződnie (a 11. pontban szereplő feltételek teljesítésével).

10. Ukrajna területéről ki kell vonni minden külföldi fegyveres alakulatot, zsoldost és haditechnikát, le kell fegyverezni minden törvénytelen csoportot az EBESZ felügyelete alatt.

11. Ukrajnában 2015 végéig alkotmányreformot kell végrehajtani, addig pedig el kell fogadni a Donyeck és Luhaszk megye egyes kerületeinek különleges státusáról rendelkező törvényt, decentralizációt kell végrehajtani egyeztetve a térségek képviselőivel.

12. A donyecki és luhanszki helyhatósági választásra vonatkozó törvényt a kontaktcsoport keretében vitatják meg, a voksolást az EBESZ normáinak betartásával, a szervezet ellenőrzése mellett tartják meg.

13. A kontaktcsoport keretében munkacsoport jön létre a hatékonyabb végrehajtás érdekében.