A magyar és szerb oldalon megtett intézkedéseknek köszönhetően az előző héten tapasztalható ezer fölöttiről felére-harmadára csökkent a naponta Csongrád megye déli részére érkező határsértők száma – közölte a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség vezetője pénteken Mórahalmon. Éberhardt Gábor, a homokhátsági kisvárosban tartott sajtótájékoztatón elmondta, a tavalyi év második felétől felerősödő migráció kezelése érdekében először a megyei rendőr-főkapitányságon belül, majd más megyékből, illetve a készenléti rendőrségtől csoportosítottak át erőket és technikai eszközöket az érintett határszakaszra.
A külterületeken gyűjtőpontokat alakítottak ki annak érdekében, hogy a határsértők tömegesen ne jussanak be a települések központjába, a járőrök által feltartóztatottakat pedig onnan viszik át egy Röszkén bérelt hangárépületben kialakított előállítóba – közölte a kirendeltség vezetője. Kitért arra is, hogy az elmúlt napokban átrendeződés figyelhető meg a határsértők nemzetiségi megoszlásában. Tavaly év végén és ez év elején a határsértők túlnyomó többsége koszovói volt, most újra egyre nagyobb arányban próbálkoznak Afganisztánból, Szíriából és a világ más válságövezeteiből érkezők.
Zélity László szegedi rendőrkapitány elmondta, az ott élők biztonságérzetének javítása érdekében az országos rendőrfőkapitány több mint harminc készenléti rendőrt vezényelt a bevándorlás által leginkább érintett településekre. Köztük négy lovas rendőrt is, akik a nehezen megközelíthető tanyák és erdei ingatlanok környezetében járőröznek. Az elmúlt napokban több mint kétszáz tanyát kerestek föl a rendőrök. Az emberek azt mondták, hogy tartanak a nagyobb csoportokban felbukkanó határsértőktől, akik esetenként bezörgetnek a házakba. Zavarja őket, hogy éjszakánként az idegenek miatt a kutyák gyakran ugatnak, és balesetveszélyes, hogy időnként sokan gyalogolnak az utakon. A rendőrkapitány hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban nem történt erőszakos bűncselekmény vagy kiemelt esemény a térségben, ami okot adhatna a félelemre.
A koszovói menekülthullám minden jel szerint kissé csillapodik. Nem enyhül viszont a kormány és személyesen Orbán Viktor migrációellenes retorikája, amelynek első darabja még Párizsban született január 11-én, a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet utáni milliós tömegtüntetés után. A retorika nem változott:
A miniszterelnök péntek reggeli interjújában, a Kossuth Rádióban ismét keményen fogalmazott. A bevándorlás ügyében kifejtette: jelenleg arra volna szükség, hogy a kérdésben megkérdőjelezhetetlenül egységesen és egyértelműen lépjen fel a magyar közvélemény. A miniszterelnök olyan - az európai menekültpolitikától egyébként eltérő - előírásokra kér felhatalmazást a magyaroktól, hogy az illegális határátlépőket a magyar hatóságok vehessék őrizetbe, tartsák fogva, és amint lehet, azonnal toloncolják ki őket. Ha megkapja erre a felhatalmazást - mondta -, akkor érvényt is tud szerezni neki Brüsszelben. A felhatalmazást a szokásos nemzeti konzultációtól várná.
A kormányfő emlékeztetett, hogy korábban Magyarországon már volt ilyen szabályozás, de ettől az unió eltiltotta a magyar hatóságokat, ám most világossá kell tenni Brüsszelnek, hogy ez rossz döntés volt a részéről. Orbán szerint a minél hamarabb elindítandó konzultáción jól kell feltenni a kérdéseket, egyszerűen és világosan, és akkor az embereknek lesz róla véleményük, mert az embereknek - mint fogalmazott - megvan a józan eszük. A kormányfő hangsúlyozta: az osztrákok és a németek változtatni fognak a bevándorlókkal kapcsolatos szabályaikon, így a Magyarországra érkezett menekültek nem tudnak majd továbbmenni, "itt fognak rekedni. Ha akkor nem lesznek olyan törvényeink, hogy azonnal fogjuk el őket, és azonnal toloncoljuk vissza, akkor Magyarország egy menekülttáborrá fog válni" - mondta Orbán, hangsúlyozva, hogy ezt el kell kerülni. Szerinte ha a magyar rendőrség erőteljes fellépéséből a Balkánon is világossá válik, hogy nem érdemes Magyarországra jönni - mert letartóztatják, az ellátásukat megkeresendő dolgoztatják, majd kitoloncolják őket -, akkor nem is fognak jönni.
Miközben a kormányfő mind erőszakosabban lépne fel a menekültekkel szemben, a józanabb hangok megfontoltságra intenek. William Lacy Swing, a Nemzetközi Migrációs Szervezet főigazgatója a HVG eheti számának adott interjújában például kiemeli: a demográfiai folyamatokat nézve a tömeges migráció századunk egyik megkerülhetetlen megatrendje marad. Adva van egyrészt az elöregedő ipari világ, amely igényli az új munkaerőket, másrészt a fiatal Dél kevés munkahellyel, ahonnan világos, hogy el fognak vándorolni. A jelenséget menedzselni kell. A Gallup felmérése szerint erősödnek a bevándorlókkal szembeni ellenérzések. Az ellenszenv Európában a legerősebb, pedig éppen itt lenne a legnagyobb szükség sok új munkaerőre. A bevándorlásellenesség a saját munkahelyek, illetve a személyes vagy a nemzeti identitás elvesztése miatti félelmen alapulhat...
"Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezek a bevándorlók ne osztanák a nyugati értékrendet, ha az állam segítene nekik megérteni azt a társadalmat, amelyben élnek.. ha az állam kész költeni a társadalmi integrációjukra, például a nyelvtanulásukra, az segíthet... Én egyszerűen nem látok más utat Európa számára, mint azt, hogy nagy számban befogadjon gazdasági menekülteket. A század közepére 40-50 millió új munkahelyre lesz szükség. Az okos politika ezért az lenne, hogy készüljünk fel rá, és döntsük el, milyen tudású, képességű emberekre van szükségünk" - mondja a főigazgató.
