Minimumjövedelem Zuglóban

Minimumjövedelmet adna Zuglóban a legszegényebbeknek Karácsony Gergely polgármester és Szabó Rebeka alpolgármester. A két PM-s politikus a szociális rendszerben tátongó lyukakat szeretné helyben betömni és bízik abba, hogy a február 26-i ülésen elfogadja a javaslatot a képviselő-testület. Miután a parlamenti kétharmad márciustól megszüntette az állami lakhatási támogatást, az adósságkezelést, Karácsonyék ezt is pótolni akarják, mindez Zuglónak 450 millió forintjába kerülne. A szocialisták támogatják az elképzelést. A XIII. kerületben már elfogadták a helyi szociális rendeletet, ott az idén 588 milliót költenek segélyezésre.

Február 26-án tárgyal a zuglói képviselő-testület arról a Karácsony Gergely polgármester és Szabó Rebeka szociális ügyekért felelős alpolgármester által jegyzett javaslatcsomagról, amelynek értelmében egyebek mellett 26 ezer forintos alapjövedelmet biztosítanának a legrászorultabbaknak. A juttatás feltétele, hogy a támogatott családok nem dolgozó, de aktív korú és munkaképes tagjai működjenek együtt a családsegítő központtal. A jogosultságot évente felülvizsgálnák, ha az valamiért meg is szűnik, fél évig még mindig járna a támogatás fele. A zuglói önkormányzat szociális kerekasztala egyhangúlag támogatott egy tervezetet, amelyik a következő 10 hónapban 40 millió forintjába kerülne a XIV. kerületnek.

Az elképzelést a helyi szocialisták is támogatják. Tóth Csaba, az MSZP kerületi elnöke, parlamenti képviselő a Népszavának azt mondta, a tervezet minden részletét pontosan még nem ismerik, mert csak csütörtök este kapták meg a csomagot, de minden elképzeléssel egyetértenek, ami a szegényeken segít. Hozzátette, nyilván lesznek majd javaslataik. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimáljövedelemre kell majd az önkormányzatnak a legkevesebbet költeni, hiszen az a lakhatási támogatásra, illetve adósságkezelésre is szánt csaknem 450 millió forintból csak 40 milliót visz el.

Garantált minimumjövedelmet az országgyűlési választási programjában is ígért már az akkor még létező Együtt-PM szövetség - emlékeztetett Karácsony, aki lapunknak elmondta, lépniük kell, mert a kormánypárti többség megszüntette a segélyezést, nem ad lakhatási támogatást és azt sem segít már megelőzni, hogy valaki adósságspirálba kerüljön. A polgármester szerint az utóbbi években ritkán tapasztalt széles körű koalíció kezd a javaslat mellett kialakulni, mert azt vallják, hogy ha az állam magára hagyja is a rászorulókat, nekik helyben nem szabad a legelesettebbek kezét elengedniük. Ez azonban nem jelenti, hogy ne ösztönöznék munkára az arra képes embereket. Karácsony arról is beszélt, hogy sajnos egyre több rendszeres jövedelemmel rendelkező család nem tudja a számláit kifizetni, mind többeket fenyeget ezért a kilakoltatás veszélye, amit meg akarnak akadályozni. Ha a tervezetet elfogadja a testület, akkor a zuglói önkormányzat ugyanannyit költ majd szociális kiadásokra, mint tavaly, ehhez azonban nem kap állami forrást. Lapunk úgy tudja, hogy a kerületi fideszesek is fel fognak sorakozni a javaslat mellé, amelyben a segítségnyújtás különböző formái egymásra épülnek.

A szocialista vezetésű XIII. kerületben csütörtökön már elfogadták azt a szociális rendeletet, amely szerint az idén 588 millió forintot költhet az önkormányzat segélyezésre. Tóth József polgármester és a helyi képviselő-testület ugyanis nem akarja, hogy a kerületben 15-18 ezer ember magára maradjon. A kormánypárt úgy módosította a szociális törvényt, hogy március 1-től nem lesz méltányossági közgyógyellátás, megszűnik az úgynevezett méltányossági ápolási díj, a rászorulókat nem segíti az állam abban, hogy fizetni tudják a rezsijüket, így a korábbinál még több család kerülhet az utcára. A XIII. kerületben tavaly összesen 872 millió forintot fordítottak segélyezésre, ebből 400 milliót saját forrásból adott az önkormányzat. Idén 230 millió forintó támogatást az állam átcsoportosított a kormányhivatalokhoz, így a felmérések szerint a XIII. kerületnek 588 milliót kell ebben az évben segélyezésre előteremtenie. A polgármester már korábban bejelentette, hogy a szükséges összeget előteremtik, de adót nem emelnek. A megszűnő lakásfenntartási támogatás helyett települési lakhatási támogatást, a méltányossági közgyógyellátást elveszítőknek az egészségi állapot megőrzését segítő rendszeres és eset támogatást, az ápolási díj helyett települési ápolási támogatást.

Lesz-e garantált alapjövedelem?

Európa országaiban 2013 óta gyűjtik az aláírásokat az alapjövedelem bevezetése érdekében. Az ötletet a magyar baloldal is támogatja, a részleteket azonban kormányra jutva körültekintően dolgoznák ki.

A LÉT munkacsoport korábban az javasolta, hogy Magyarországon mindenkinek feltétel nélkül járjon meghatározott összegű alapjövedelem. A javaslat értelmében gyerekek 25, felnőttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot, úgynevezett "létpénzt" kapnának havonta a Magyar Államkincstártól, az összeget viszont a munkabérből levonnák, így csak a valóban rászorulóknak jutna ez a feltétel nélküli segítség. A tervezetről azóta is vitatkoznak a politikusok, szociálpolitikusok, közgazdászok.

Surányi György bankár egy tavaly januári konferencián kijelentette, a javaslat akár meg is szüntetheti a fájó nyomort Magyarországon, és ez nem csak erkölcsi kötelesség, de gazdasági önérdek is. Ausztria már 2010-től ad minimumjövedelmet a legszegényebb állampolgárainak. A nyolcmillió osztrák közül 1,4 millióan rossz körülmények között élnek. A legszegényebbek 300 ezres csoportja minimumjövedelmet, 800 euró körüli összeget kap havonta, ami 240 ezer forintnak felel meg.