Jelmezes búcsúbuli

Publikálás dátuma
2015.02.14. 06:46
Utolsó látogatóira készül a múzeum FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
Koncertekkel, tárlatvezetésekkel, filmvetítéssel, éjszakai nyitva tartással, különleges programokkal köszön el látogatóitól a február 15-én éjfélkor három évre bezáró Szépművészeti Múzeum.

A hétvégén búcsút vehetnek a látogatók az állandó kiállításoktól, valamint a Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című, már több mint 200 000 látogató által megtekintett tárlattól, de bezárás előtt megnyílik a II. világháború óta nem látogatható Román Csarnok.

Szombaton a nyolc órakor kezdődő p.A.R.T.y elnevezésű, hajnalig tartó záró esten a könnyedebb műfaj képviselői szórakoztatják az érdeklődőket, míg vasárnap klasszikusabb programmal várja egész délután és este a látogatókat a kiállítótér; délután három órától az állandó kiállítások komolyzenei kamarakoncerteknek adnak otthont, a Barokk Csarnokban pedig a múzeum régi plakátjaiból és képeslapjaiból workshop keretében készíthetnek maguknak emléket a vendégek.

A 2018-ig tartó rekonstrukció során megújul a Román Csarnok, korszerűsítik a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálják a kiállítótermek egy részét, felújítják a csarnok feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket, korszerű raktárhelyiségeket alakítanak ki a múzeumban.

A felújítási munkálatok idején a múzeum épülete zárva lesz, de a gyűjtemény legfontosabb darabjaival a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán találkozhatnak majd májustól a látogatók. A megújult épület megnyitása után a Szépművészeti Múzeum egy új koncepció alapján csoportosított gyűjteménynek és új állandó kiállításnak ad majd otthont.

Az élet csodaszép a Várkert Bazárban

Publikálás dátuma
2015.02.14. 06:45
Csók István művészetével az életörömöt konzerválta az utókornak FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
A 20. század egyik legjelentősebb magyar festője, Csók István születésének 150. évfordulója alkalmából nyílt meg a közelmúltban felújított Várkert Bazár első igazán nagyszabásúnak szánt tárlata.

Az európai uniós és állami forrásokból származó, több mint 11 milliárd forintos összegből felújított és tavaly átadott Várkert Bazár Testőrpalotájában tegnap nyílt meg Csók István kétszeres Kossuth-díjas festőművész életműkiállítása.

A Csók István - A derűs élet festője címet viselő kiállítás az első tárlat, amelyet kifejezetten a Várkert Bazár számára szerveztek. Két szinten, mintegy hetven alkotás mutatja be a képzőművészt, aki azt tűzte ki célul magának, hogy művészetével az életörömöt konzerválja az utókornak. A tárlat anyagát öt különböző tematikus egységbe sorolták, ezek mindegyike önálló termekben tekinthető meg. Az első terembe lépve egy festőállvány és az azon nyugvó önarckép vázlata fogadja a látogatót. Ez a szoba Csók István privát műterébe kalauzol minket, rögvest belecsöppenve a festőművész életébe.

Az alkotó agyonhasznált ecsetje szintén a kiállítási tárgyak között szerepel, éppúgy mint például egy hatalmas álló tükör, amelynek van egy olyan olvasata az alapvető funkción kívül, hogy visszatérő elemként szolgál a képzőművészeti alkotásokban. „A tükör mindig izgalmas játékra hívja a befogadót, hiszen a festményeken elrejtve mindig a teremtésre, az alkotás folyamatára utal. A tükör szándékos elhelyezésével arra próbáltunk célozni, hogy itt bizony alkotás folyik” – mesélte Gärtner Petra, a kiállítás kurátora.

Csók megidézett műterében kiállították a Müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatott tanulmányai során alkotott nagyméretű fekvő férfi akt grafikát is, azt szintén egyedi grafikák fogják közre, amelyeket a Magyar Nemzeti Galéria adott kölcsön a kiállításra. Ebben a teremben elsősorban mégsem a rajzok, hanem női aktokat ábrázoló festmények dominálnak, de néhány nagyított fekete-fehér fénykép is látható, amelyek a művész saját műtermében készültek.

A következő részegységben a népművészet, mint ihletőforrás kerül középpontba. „A század elején sok festőművész társával együtt Csók Istvánt is nagyon izgatta, hogyan lehetne megteremteni a képzőművészetben a magyaros stílust. A választ a magyar népművészetben találta meg, akárcsak sok pályatársa” – fogalmazott Gärtner Petra. Csók igyekezett az urbánus és népies elemeket is beemelni művészetébe, az ezek bizonyítékaiul szolgáló legszebb alkotásokat itt is bemutatják. Az impresszionista festő életéhez kapcsolódó magántárgyak is helyet kaptak ebben a teremben: nem csupán az ismert csendéleten, hanem eredeti valójában is megtekinthető a butella vagy éppen a méretes tulipános láda, amely önálló képet is kapott (Tulipános láda), valamint az Öcsényi menyecske című képről is visszaköszön.

Csók István kedvelt keleti tárgyai, amelyeket a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum bocsátott a kiállítás rendelkezésére, szintén azt hivatottak bemutatni, hogy milyen magánember lehetett az alkotó. A festő a legtöbb távol-keleti csecsebecsét Párizsban vásárolta, azonban ezeknek nem kutatta a mély mitológiai, filozófiai tartalmát, hanem dekorációs elemként használta őket. A kiállítótérben elhelyezett egyszarvú hátán ülő katonát ábrázoló kisméretű szobor és a kalligrafikus írással ellátott szék több jelenlévő festmény hátterében is megfigyelhető.

A kiállítás második szintjének fogadóterme az idilli mindennapoknak állít emléket: belépve egy olyan fotóritkaság nagyított változata fogadja az érdeklődőket, amely Csók Istvánt és feleségét kislányuk, Júlia (becenevén: Züzü) társaságában ábrázolja. Szemben állva az ajtóval, balról a művész édesapjának, jobbról édesanyjának a portréja látható. Néhány autentikus bútor teremti meg a családi légkört, amelyben több családábrázolás is helyet kapott. Leghíresebbek a Züzü-képek, amelyeken a festőművész imádott kislánya több különböző, intim élethelyzetben került megörökítésre. Évtizedekig egy magángyűjtemény anyagát képezte a Züzü a tükör előtt című festmény, amelynek esztétikai szépsége és anyagi értéke mellett érdekessége, hogy az ábrázolt szobabelső háttereként szereplő két festményt saját alkotásairól mintázta: a nyugtalanító hatású Vámpírok, illetve a Sokác lányok idős asszonnyal jelenik meg leánya feje fölött. Az említett alkotások egyébként szintén megtekinthetőek a tárlaton.

A Csók István emlékkiállítás „fináléjának” számít a derűs élet témakörét felvázoló terem, ahol az ismert kertábrázolásokon kívül páratlan Balaton-, illetve Lidó-képekben gyönyörködhet a látogató. Ezeket a műalkotásokat látva nyer értelmet a kiállítás alcíme, amely Csók Istvánt a derű festőjének aposztrofálja. Hiszen Csók, aki képes volt közel nyolc évtizeden át, egészen idős koráig csodálatos képeket festeni, szinte minden művét úgy komponálta meg, hogy felismerhető motívum legyen a tarka színvilág, a fényekkel való játék és a harmónia bemutatása, noha művei egy olyan vészterhes korban születtek, amelyben önmagában a két világháború is elegendő lett volna az összeomláshoz. Ám a most nyílt kiállítás emellett az eddigieknél is gazdagabb képet mutat arról a férfiről, aki derűs bölcsességét játszi könnyedséggel tudta megőrizni és közvetíteni.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult tárlat július 5-ig tekinthető meg.

Témák
Várkert bazár

Az élet csodaszép a Várkert Bazárban

Publikálás dátuma
2015.02.14. 06:45
Csók István művészetével az életörömöt konzerválta az utókornak FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
A 20. század egyik legjelentősebb magyar festője, Csók István születésének 150. évfordulója alkalmából nyílt meg a közelmúltban felújított Várkert Bazár első igazán nagyszabásúnak szánt tárlata.

Az európai uniós és állami forrásokból származó, több mint 11 milliárd forintos összegből felújított és tavaly átadott Várkert Bazár Testőrpalotájában tegnap nyílt meg Csók István kétszeres Kossuth-díjas festőművész életműkiállítása.

A Csók István - A derűs élet festője címet viselő kiállítás az első tárlat, amelyet kifejezetten a Várkert Bazár számára szerveztek. Két szinten, mintegy hetven alkotás mutatja be a képzőművészt, aki azt tűzte ki célul magának, hogy művészetével az életörömöt konzerválja az utókornak. A tárlat anyagát öt különböző tematikus egységbe sorolták, ezek mindegyike önálló termekben tekinthető meg. Az első terembe lépve egy festőállvány és az azon nyugvó önarckép vázlata fogadja a látogatót. Ez a szoba Csók István privát műterébe kalauzol minket, rögvest belecsöppenve a festőművész életébe.

Az alkotó agyonhasznált ecsetje szintén a kiállítási tárgyak között szerepel, éppúgy mint például egy hatalmas álló tükör, amelynek van egy olyan olvasata az alapvető funkción kívül, hogy visszatérő elemként szolgál a képzőművészeti alkotásokban. „A tükör mindig izgalmas játékra hívja a befogadót, hiszen a festményeken elrejtve mindig a teremtésre, az alkotás folyamatára utal. A tükör szándékos elhelyezésével arra próbáltunk célozni, hogy itt bizony alkotás folyik” – mesélte Gärtner Petra, a kiállítás kurátora.

Csók megidézett műterében kiállították a Müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatott tanulmányai során alkotott nagyméretű fekvő férfi akt grafikát is, azt szintén egyedi grafikák fogják közre, amelyeket a Magyar Nemzeti Galéria adott kölcsön a kiállításra. Ebben a teremben elsősorban mégsem a rajzok, hanem női aktokat ábrázoló festmények dominálnak, de néhány nagyított fekete-fehér fénykép is látható, amelyek a művész saját műtermében készültek.

A következő részegységben a népművészet, mint ihletőforrás kerül középpontba. „A század elején sok festőművész társával együtt Csók Istvánt is nagyon izgatta, hogyan lehetne megteremteni a képzőművészetben a magyaros stílust. A választ a magyar népművészetben találta meg, akárcsak sok pályatársa” – fogalmazott Gärtner Petra. Csók igyekezett az urbánus és népies elemeket is beemelni művészetébe, az ezek bizonyítékaiul szolgáló legszebb alkotásokat itt is bemutatják. Az impresszionista festő életéhez kapcsolódó magántárgyak is helyet kaptak ebben a teremben: nem csupán az ismert csendéleten, hanem eredeti valójában is megtekinthető a butella vagy éppen a méretes tulipános láda, amely önálló képet is kapott (Tulipános láda), valamint az Öcsényi menyecske című képről is visszaköszön.

Csók István kedvelt keleti tárgyai, amelyeket a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum bocsátott a kiállítás rendelkezésére, szintén azt hivatottak bemutatni, hogy milyen magánember lehetett az alkotó. A festő a legtöbb távol-keleti csecsebecsét Párizsban vásárolta, azonban ezeknek nem kutatta a mély mitológiai, filozófiai tartalmát, hanem dekorációs elemként használta őket. A kiállítótérben elhelyezett egyszarvú hátán ülő katonát ábrázoló kisméretű szobor és a kalligrafikus írással ellátott szék több jelenlévő festmény hátterében is megfigyelhető.

A kiállítás második szintjének fogadóterme az idilli mindennapoknak állít emléket: belépve egy olyan fotóritkaság nagyított változata fogadja az érdeklődőket, amely Csók Istvánt és feleségét kislányuk, Júlia (becenevén: Züzü) társaságában ábrázolja. Szemben állva az ajtóval, balról a művész édesapjának, jobbról édesanyjának a portréja látható. Néhány autentikus bútor teremti meg a családi légkört, amelyben több családábrázolás is helyet kapott. Leghíresebbek a Züzü-képek, amelyeken a festőművész imádott kislánya több különböző, intim élethelyzetben került megörökítésre. Évtizedekig egy magángyűjtemény anyagát képezte a Züzü a tükör előtt című festmény, amelynek esztétikai szépsége és anyagi értéke mellett érdekessége, hogy az ábrázolt szobabelső háttereként szereplő két festményt saját alkotásairól mintázta: a nyugtalanító hatású Vámpírok, illetve a Sokác lányok idős asszonnyal jelenik meg leánya feje fölött. Az említett alkotások egyébként szintén megtekinthetőek a tárlaton.

A Csók István emlékkiállítás „fináléjának” számít a derűs élet témakörét felvázoló terem, ahol az ismert kertábrázolásokon kívül páratlan Balaton-, illetve Lidó-képekben gyönyörködhet a látogató. Ezeket a műalkotásokat látva nyer értelmet a kiállítás alcíme, amely Csók Istvánt a derű festőjének aposztrofálja. Hiszen Csók, aki képes volt közel nyolc évtizeden át, egészen idős koráig csodálatos képeket festeni, szinte minden művét úgy komponálta meg, hogy felismerhető motívum legyen a tarka színvilág, a fényekkel való játék és a harmónia bemutatása, noha művei egy olyan vészterhes korban születtek, amelyben önmagában a két világháború is elegendő lett volna az összeomláshoz. Ám a most nyílt kiállítás emellett az eddigieknél is gazdagabb képet mutat arról a férfiről, aki derűs bölcsességét játszi könnyedséggel tudta megőrizni és közvetíteni.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult tárlat július 5-ig tekinthető meg.

Témák
Várkert bazár