Bajnai Gordon 1997-ben: "Azt gondolom, a testület nagyon nagy jogi kockázatot vállal, ha ennek ellenére gyakorlatilag saját kiírását megkérdőjelezve vállalná azt, hogy elfogadja a pályázatot."
Szükség van a reklámadóra és a bevételekre is, nem tudunk ettől a bevételtől eltekinteni, az összes többi (az adó kulcsának mértéke) technikai kérdés – így válaszolt Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában egy kérdésre. A kormányfő azt mondta, a technika kérdésekről lehet és kell is beszélni, s elismerte, jelenleg is több tárgyalás folyik az ügyben. Azt nem tudni, hogy Orbán a Bertelsmann-csoport vezetőjével tervezett február 24-i eszmecsére célzott-e, de forrásaink szerint a találkozón Thomas Rabeval véglegesíthetik az RTL Klub és a kormány – az elmúlt hónapokban informális tárgyalásokon kialkudott – megállapodását. Erre utalt a kormány nevében tárgyaló Lázár János is, amikor a találkozó tényét bejelentette. Azt is mondta: a Miniszterelnökségnek és a Bertelsmann-csoportnak kész javaslata van, a tárgyalások lassan befejeződnek. Valószínűleg csak ezután kerül az Országgyűlés elé a reklámadó módosításáról szóló javaslat is.
Az alku részletei már kiszivárogtak; a mai sávos, többkulcsos adó helyett, egykulcsos, várhatóan 5,3 százalékos közterhet vezetnek be – az RTL-t eddig 40, majd 50 százalékos mértékű adó sújtotta. Cserébe az RTL Group visszavonja az Európai Bizottsághoz benyújtott panaszát. A kormány ugyanis tavaly augusztus óta folyamatosan kap formális és informális jelzéseket az EB aggályairól, derült ki Lázár szavaiból, aki szerint olyan "tanácsokat" is kaptak uniós szinten, hogy ha az RTL Klub tulajdonosa, a luxemburgi székhelyű Bertelsmann-csoport egyeztetés céljából jelentkezik nála, fogadja megkeresésüket. Mindez erősíti korábbi információnkat, miszerint már lényegében megszületett a megállapodás. Makacsul tartja magát a hír, hogy a kormány a reklámadó csökkentése fejében elvárja Dirk Gerkens, RTL Klub vezérigazgató távozását, amitől a kereskedelmi csatorna ma kormánykritikus műsorainak puhulását is remélik. Kolosi Péter programigazgató és Kotroczó Róbert hírigazgató viszont biztosan helyükön maradnak, s nyilatkozataik szerint a csatorna hírműsorai nem fognak felpuhulni.
Piaci források azonban több lehetséges forgatókönyvvel számolnak. Az egyik szerint az RTL Klub a médiahatósághoz fordulhat, kérve, hogy a csatorna kevesebb politikai tartalmat adhasson, miközben az RTL II-n növelnék a politikai műsorok arányát. Ám ennek törvényi akadálya lehet, hiszen az országos lefedettségű kereskedelmi adóknak kötelező politikai (közszolgálati) tartalmat sugározniuk. A másik piaci pletyka szerint az RTL Klub kivárhatja a nyári műsorapályt, amikor kevesebb a politikai téma, ősszel viszont már kevésbé kormánykritikus, mérsékelt hangvételű politikai műsorokat sugároznának. Ide tartozik, hogy információnk szerint az RTL anyacége úgynevezett programtanácsot hozna létre az RTL Klubnál, amelynek feladata a magyar vállalat műsorai feletti felügyelet lehet. Ennek részletei azonban még nem körvonalazódtak és ha létre is jön a programtanács, komoly feladata nem lesz – utóbbiban már az RTL Klubnál reménykednek, azt hangsúlyozva, hogy az RTL Group nem szól bele az egyes országokban működő adóinak tartalmi kérdéseibe, a magyar RTL is autonóm módon működik.
Már az RTL Klub 1997-es indulása mögött is fellelhető a politikai nyomásgyakorlás. Sőt, a két országos, földi sugárzású televíziós frekvencia akkori pályázatát utóbb a bíróság törvénytelennek mondta ki. A Legfelsőbb Bíróság (LB) 1999. februári ítélete szerint az ORTT 1997-ben jogsértően járt el, amikor alaki érvénytelenség miatt nem zárta ki a Magyar RTL pályázatát, illetve hogy eltért a kiírt értékelési módtól. Az akkor létrejövő ORTT két országos földi sugárzású televíziófrekvenciára írt ki pályázatot, amelyen hárman indultak. Az egyik pályázó, a Baló György nevéhez kötött, mindkét csatornára jelentkező CME tulajdonában álló Írisz TV volt, egy-egy frekvenciát célzott meg a Pintér Dezső- és Tolvaly Ferenc-féle SBS-konzorcium, illetve a szintén konzorciumként fellépő Magyar RTL. Balóék a csatornákért versenytársaiknál 40-50 százalékkal többet ígértek, ennek ellenére egyik frekvenciát sem nyerték el. A botrány gyorsan kitört, hiszen kiderült, hogy a pályázatok közül az RTL-é meglehetősen hiányos volt. "Azt gondolom, a testület nagyon nagy jogi kockázatot vállal, ha ennek ellenére gyakorlatilag saját kiírását megkérdőjelezve vállalná azt, hogy elfogadja a pályázatot. (...) Azt gondolom, itt az alaki érvénytelenségnek legpregnánsabb esete áll fenn" - fogalmazott Bajnai Gordon 1997. április 10-én az ORTT egyik tanácsadójaként a Magyar Narancs szerint.
Az RTL végül 8, a TV2 pedig 9 milliárdért kapta meg a frekvenciát, pedig az Írisz 12, illetve 12,5 milliárdot fizetett volna. Balóék ugyan bírósághoz fordultak, de az ORTT szerződést kötött a két kereskedelmi adóval, amelyek 1997 végén el is indultak. Igaz, az RTL Klub nem tudta teljesíteni vállalásait, csak több napos késéssel rajtolt, amiért az ORTT 160 milliós kötbért szabott ki rá. Első fokon a bíróság elutasította Balóék keresetét, ám az LB később kimondta, hogy az ORTT jogsértő módon járt el. Alaki érvénytelenség miatt ugyanis ki kellett volna zárnia az RTL pályázatát, mivel a tulajdonos Bertelsmann-csoport a nyomtatott sajtóban (a Népszabadságban) meghatározó részesedéssel rendelkezett, ami kizárta volna, hogy a tévés piacon is műsorszolgáltatási jogosítványa legyen. Ám az LB kései döntése nem változtatott a helyzeten, főleg úgy, hogy nem sokkal később a TV2 tulajdonosa 16 millió dollárért megvásárolta az Írisz tulajdonosát, az RTL pedig megvette a kábelen terjesztett TV3 nevű csatornájukat 9 millió dollárért.
A két kereskedelmi tévé 1997-ben tíz évre kapta meg az analóg földfelszíni frekvenciát, de az ORTT a szerződéseket már 2005-ben meghosszabbította újabb öt évvel – akkori információk szerint a két adó a koncessziós díj mérséklését szerette volna elérni, ennek érdekében lobbiztak az akkori kormánynál. Ami a díjcsökkentést illeti, sikertelenül, ám a hosszabbítást megkapták, hogy milyen áron, nem tudni, de politikai műsoraiban mindkét adó akkortájt kezdett bulvárosodni. A 2012-es, már az NMHH Médiatanácsával kötött alku pedig a digitális átállásig biztosította a földi sugárzás zavartalanságát. A két adó még 1997-ben vállalta, évi másfél-kétmilliárd forintot díjat fizet a frekvenciáért. Ám az elmúlt években rendszeresen kaptak részletfizetési, könnyítési kedvezményt, cserébe viszont politikailag visszafogták magukat. Százmilliós nagyságrendű díjcsökkentést kaptak akkor is, amikor az új médiatörvény alapján a szolgáltatási szerződésüket hatóságivá alakították át 2012-ben. Ám a konkrét összeget sem a Médiatanács, sem az adók nem árulták el.
