Terror Koppenhágában - A karikaturista közbeszól

Publikálás dátuma
2015.02.16. 06:40
Koppenhága/Getty Images
Tegnap reggel a dán fővárosban lelőtték azt a férfit, aki előző nap egy kávézónál akarta meggyilkolni az ismert karikaturistát, Lars Vilkset, s a lövöldözésben megölt egy férfit, majd néhány órával később egy koppenhágai zsinagógánál adott le lövéseket. Itt egy fiatal zsidó férfit gyilkolt meg.

Öt héttel a párizsi terrortámadások után a dán főváros került egy terrorista célkeresztjébe. Szombaton egy polgári személy meghalt, három rendőr megsérült Koppenhágában, amikor egy fegyveres férfi lövöldözött egy helyi, Krudtonden nevű kávézónál, a városközpont közelében található Österbo kerületben. A merénylő akkor támadott, amikor Franciaország Dániába akkreditált nagykövete, Francois Zimeray beszélt egy szemináriumon a szólásszabadságról.

A célpont
Vilks 2007-ben szerzett hírnevet magának, amikor fakutyaként ábrázolta Mohamed prófétát. Eredetileg egy helyi kiállításon akarták bemutatni művét, a szervezők azonban biztonsági okokból eltekintettek bemutatásától. Több lap ugyanakkor bemutatta az alkotást, Vilkset több alkalommal is halálosan megfenyegették, s számos muzulmán ország tiltakozott ellene.

A célpont azonban nem a diplomata, hanem egy svéd karikaturista, Lars Vilks volt, aki szintén részt vett a vitában. Ezt az esemény szervezője, Helle Merete Brix is megerősítette. Az 1946-ban született Vilks nem sérült meg, amint a nagykövet is sértetlen maradt.

Az elkövető legalább három tucatnyi lövést adott le. A férfinek egy sötét Volkswagen Polóval sikerült elmenekülnie a helyszínről. A francia nagykövet később azt közölte, „kívülről

lőtt felénk valaki, ugyanazt akarta, mint a Charlie Hebdóra támadók, ezúttal azonban nem jutott be az épületbe”.

Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő, aki ellátogatott a helyszínre, rövid sajtóértekezletén azt közölte merénylet történt, s az egész országban a legmagasabb a készültség szintje. Mint mondta, nehéz napok előtt állnak, de Dánia sosem fog engedni az erőszaknak. „Ez nem az a Dánia, amit mi akarunk” – hangoztatta. A dán kormányfő is részt vett azon a párizsi megmozduláson, amelyen milliók tiltakoztak a terrorizmus ellen.

Előzőleg a dán rendőrség is bejelentette, hogy terrortámadásként kezelik az ügyet, bár ezt egyelőre nem tudják bizonyítani. Még szombaton este azt is közölték, hogy egy 25-30 év közötti, sportos testalkatú, arab kinézetű személyt köröznek. Egy fényképet is közzétettek az elkövetőről, de sok részlet nem derül ki az illetőről.

Néhány órával az eset után, vasárnap hajnalban, az elkövető egy zsinagógánál lövöldözött, s fejbe lőtt egy fiatal zsidó származású őrt, megsebesített két rendőrt. A zsinagógában nyolcvanan voltak, de a merénylő nem tudott bejutni. Reggel aztán a rendőrség Nörrebro pályaudvarnál megfigyelt egy lakást, s igazoltatni akart egy férfit, aki azonnal a rendőrökre lőtt, akik viszonozták a tüzet. A merénylő azonnal életét vesztette, a rendőröknek nem esett bajuk. Vasárnap délután a rendőrség ugyanezen a környéken indított razziát, s két személyt őrizetbe vettek.

A dániai merénylet szűk másfél hónappal a Charlie Hebdo párizsi szerkesztősége elleni terrortámadás után történt. Akkor 17 ember, köztük sok karikaturista vesztette életét, 21-en megsérültek. Egy nappal a merénylet után egy az Iszlám Államhoz (IS) közelálló Twitter fiókon Dániát is lehetséges célpontként jelölték meg.

Vilks 2007-ben szerzett hírnevet magának, amikor fakutyaként ábrázolta Mohamed prófétát. Eredetileg egy helyi kiállításon akarták bemutatni művét, a szervezők azonban biztonsági okokból eltekintettek bemutatásától. Több lap ugyanakkor bemutatta az alkotást, Vilkset több alkalommal is halálosan megfenyegették, s számos muzulmán ország tiltakozott ellene.

A karikaturista közbeszól
Megint karikaturistára vadásztak Európában. Régi vicc: Miért pont a biciklisták?Számos fenyegetést kapok én is, mióta ismét föllángolt a karikaturista-terrorista háború, holott nem szoktam sértegetni az iszlámot. A honi hatalmasságokat szoktam sértegetni. De a gyűlölet vak, nem nézi a rajzot, nem érti a viccet. Ezért lövi le a poént. A magyar kormánypártok közben kapva kapnak az alkalmon, hogy újabb jogkorlátozó intézkedésekre használják föl a francia karikaturisták ügyét.
A mi szentháromságunk a Szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezek közül többek közt a szólásszabadságot sérti ez a politika. Trolljaim a CH rajzolóit hibáztatják, blaszfémikus (jellemzően nem iszlám-ellenes) karikatúráikat rázogatják felém, hogy ők keresték a bajt. Felelőssé teszi őket például a kormány politikusa, vagy Veszprém megyéspüspöke.
Nos, lehet a véleményeket megjelenítő rajzokat bírálni, sőt becsmérelni is, a szólásszabadság a visszaszólásra is kiterjed, de a párizsi és koppenhágai áldozatokat hibáztatni nettó aljasság. Ez itt intenzív osztály, csak a hosszú sípszó előtt lehet beszélni.
Pápai Gábor

Szerző

Vlagyimir Putyinra várva

Publikálás dátuma
2015.02.16. 06:39
Putyin elsősorban az ukrán válság miatt indított diplomáciai off enzívát FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRADLEY KANARIS
Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi budapesti látogatása kapcsán azóta folynak a találgatások, amióta nyilvánosságra került. Miért épp most? Mit érhet el ezzel Putyin és mit hozhat az Orbán-rezsim konyhájára, mit nyerhet, és mit veszíthet ezzel Orbán, és mit Magyarország? Balázs Péter külügyi szakértőt, volt külügyminisztert és Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt kérdeztük.

Sz. Bíró Zoltán: Putyint még nem lehet leírni

- Alapesetben Putyin látogatása egy hatalmas diplomáciai siker lenne …

- Abszolút így van, ezt többször nyilatkoztam is. Függetlenül attól, hogy ki van kormányon, Magyarország és a magyar politika számára diplomáciai siker lenne az orosz államfő látogatása. Normális esetben.

- Jelen helyzetben nem az?

- A jelenlegi nem tekinthető normális helyzetnek, mert 2014. március 18-án a Krím annektálásával új időszámítás kezdődött Oroszország és a Nyugat viszonyában. Ez olyan durva átlépése volt a nemzetközi jogrendnek és a második világháború után kialakult normáknak, ami után nem érzékelni, hogy Oroszország teljesen más megítélés alá került a legszorosabb szövetségeseink körében, én súlyos hibának tekintem. Ha március 18-án ezt nem érzékelte a magyar kormány, akkor ott volt július 18., a maláj gép katasztrófája, amikor a nyugati világ még inkább elfordult Oroszországtól. Bár nem zárult le a vizsgálat, nagyon sok olyan elem van, ami alapján joggal feltételezhetjük, hogy közvetlen felelősség terheli a putyini Oroszországot ebben a tragédiában. És még egy utolsó dátum: november 15, a G20-as találkozó Ausztráliában. Azóta Putyinnal nyugati vezetők nem találkoznak, leszámítva azt, amikor az ukrán helyzet rendezését célozzák, azóta teljes nyugati elszigeteltségben van Putyin.

- Demonstratív jellegén túlmenően van-e bármiféle más jelentősége Putyin számára?

- Szerintem nincs. A szimbolikus jelentősége a legfontosabb. Nem hiszem, hogy ha más helyzetben lenne Oroszország, mint amiben van, ilyen gyorsan viszonozná Putyin a magyar miniszterelnök tavalyi látogatását. Ez nyilvánvalóan orosz érdek volt, annak a demonstrálása, hogy az EU-ban is van olyan ország, amely továbbra is hajlandó fogadni őt. Ennél több ebben a látogatásban nincs, és ha még alá is írnak valamiféle egyezményeket, az sem fog a tényen változtatni.

- A gáz és atomügyeket különben Putyin személyesen intézi?

- Amikor stratégiai jelentősége van, olyan nagyságrendről van szó, mint Németország, Olaszország például, hogy csak a két legnagyobb európai orosz gázfogyasztót említsem, nyilván Putyin is hajlik arra, hogy jelen legyen azok aláírásánál. Magyarország ma már 5 milliárd köbméternél kevesebbet vásárol. Ez nem jelentéktelen tétel, de nem akkora, hogy elnöki jelenlétet igényelne.

- Lehet, hogy mégis szerencsés csillagzat alá került e találkozó a minszki egyezmény folytán? Változtathat-e megítélésén bármit is, ha addig életbe lép és kitart a tűzszünet?

- Amennyiben valóban lesz tűzszünetet és ez kedden is működni fog, az a magyar kormány számára is jóval kedvezőbb helyzet, mintha látványos kudarcba fulladna a minszki megállapodás. Könnyebbséget jelenthet ebben a rendkívül kényes szituációban. Hozzáteszem, hogy ugyanakkor ez a megállapodás rendkívül törékeny, a tárgyalást folytató négy államfő semmit sem írt alá, ők szóban hagyták jóvá, az alacsonyabb szintű kontaktcsoport írta alá a dokumentumot. De törékenysége ellenére is, bármilyen tűzszünet jobb, mintha lövöldöznének egymásra. De hát hogy mi fog történni Ukrajnában a továbbiakban, hogy hogyan fog alakulni az orosz-nyugati kapcsolat, az felmérhetetlen. A magyar politikának a korábbiaknál jóval inkább tekintettel kell lennie arra, hogyan alakul a Nyugat és Oroszország viszonya, mert mi mégiscsak ehhez a szövetségi rendszerhez tartozunk értékvállalásban és szerződéseinkben is.

- Láthattunk már olyan rangos nyugati folyóiratokban is megjelent véleményeket, miszerint végnapjait éli Putyin. A Foreign Policy egyenesen azt írta, „Good by Putin”. Elképzelhetőnek tartja?

- Teljesen alaptalannak tartom. Annak ellenére, hogy az orosz gazdaságban a problémák 2012-től nagyok, amiket súlyosbít a szankciós politika és a kőolaj drámai esése, azért én a következő 1,5-2 évben még a gazdaságban sem gondolok drámai összeomlásra, mert tartalékai nem jelentéktelenek. A társadalom tűrőképessége pedig jóval nagyobb, mint Nyugat- és Kelet-Közép-Európa társadalmaié. A napokban adták közre a Levada közvélemény-kutató intézet felmérését, ami szerint 69 százalék a kormányzó Egységes Oroszországra szavazna. Ez azért érdekes, mert legutóbb hivatalosan 49 százalékot kaptak, de a nem hivatalos, ám hitelesnek tekinthető adatok szerint ez valószínűleg 30-33 százalék volt. Ehhez képes a 69 százalék rengeteg. De az ezt megelőző mérések is azt mutatják, hogy az orosz társadalom ebben a nacionalista hisztériában kitart Putyin mögött és ez az érzelmi töltet még egy jó ideig a segítségére lesz.

A cikk a következő oldalon folytatódik Balázs Péter, volt külügyminiszter, külügyi szakértő véleményével

Szerző

Vlagyimir Putyinra várva

Publikálás dátuma
2015.02.16. 06:39
Putyin elsősorban az ukrán válság miatt indított diplomáciai off enzívát FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRADLEY KANARIS
Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi budapesti látogatása kapcsán azóta folynak a találgatások, amióta nyilvánosságra került. Miért épp most? Mit érhet el ezzel Putyin és mit hozhat az Orbán-rezsim konyhájára, mit nyerhet, és mit veszíthet ezzel Orbán, és mit Magyarország? Balázs Péter külügyi szakértőt, volt külügyminisztert és Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt kérdeztük.

Sz. Bíró Zoltán: Putyint még nem lehet leírni

- Alapesetben Putyin látogatása egy hatalmas diplomáciai siker lenne …

- Abszolút így van, ezt többször nyilatkoztam is. Függetlenül attól, hogy ki van kormányon, Magyarország és a magyar politika számára diplomáciai siker lenne az orosz államfő látogatása. Normális esetben.

- Jelen helyzetben nem az?

- A jelenlegi nem tekinthető normális helyzetnek, mert 2014. március 18-án a Krím annektálásával új időszámítás kezdődött Oroszország és a Nyugat viszonyában. Ez olyan durva átlépése volt a nemzetközi jogrendnek és a második világháború után kialakult normáknak, ami után nem érzékelni, hogy Oroszország teljesen más megítélés alá került a legszorosabb szövetségeseink körében, én súlyos hibának tekintem. Ha március 18-án ezt nem érzékelte a magyar kormány, akkor ott volt július 18., a maláj gép katasztrófája, amikor a nyugati világ még inkább elfordult Oroszországtól. Bár nem zárult le a vizsgálat, nagyon sok olyan elem van, ami alapján joggal feltételezhetjük, hogy közvetlen felelősség terheli a putyini Oroszországot ebben a tragédiában. És még egy utolsó dátum: november 15, a G20-as találkozó Ausztráliában. Azóta Putyinnal nyugati vezetők nem találkoznak, leszámítva azt, amikor az ukrán helyzet rendezését célozzák, azóta teljes nyugati elszigeteltségben van Putyin.

- Demonstratív jellegén túlmenően van-e bármiféle más jelentősége Putyin számára?

- Szerintem nincs. A szimbolikus jelentősége a legfontosabb. Nem hiszem, hogy ha más helyzetben lenne Oroszország, mint amiben van, ilyen gyorsan viszonozná Putyin a magyar miniszterelnök tavalyi látogatását. Ez nyilvánvalóan orosz érdek volt, annak a demonstrálása, hogy az EU-ban is van olyan ország, amely továbbra is hajlandó fogadni őt. Ennél több ebben a látogatásban nincs, és ha még alá is írnak valamiféle egyezményeket, az sem fog a tényen változtatni.

- A gáz és atomügyeket különben Putyin személyesen intézi?

- Amikor stratégiai jelentősége van, olyan nagyságrendről van szó, mint Németország, Olaszország például, hogy csak a két legnagyobb európai orosz gázfogyasztót említsem, nyilván Putyin is hajlik arra, hogy jelen legyen azok aláírásánál. Magyarország ma már 5 milliárd köbméternél kevesebbet vásárol. Ez nem jelentéktelen tétel, de nem akkora, hogy elnöki jelenlétet igényelne.

- Lehet, hogy mégis szerencsés csillagzat alá került e találkozó a minszki egyezmény folytán? Változtathat-e megítélésén bármit is, ha addig életbe lép és kitart a tűzszünet?

- Amennyiben valóban lesz tűzszünetet és ez kedden is működni fog, az a magyar kormány számára is jóval kedvezőbb helyzet, mintha látványos kudarcba fulladna a minszki megállapodás. Könnyebbséget jelenthet ebben a rendkívül kényes szituációban. Hozzáteszem, hogy ugyanakkor ez a megállapodás rendkívül törékeny, a tárgyalást folytató négy államfő semmit sem írt alá, ők szóban hagyták jóvá, az alacsonyabb szintű kontaktcsoport írta alá a dokumentumot. De törékenysége ellenére is, bármilyen tűzszünet jobb, mintha lövöldöznének egymásra. De hát hogy mi fog történni Ukrajnában a továbbiakban, hogy hogyan fog alakulni az orosz-nyugati kapcsolat, az felmérhetetlen. A magyar politikának a korábbiaknál jóval inkább tekintettel kell lennie arra, hogyan alakul a Nyugat és Oroszország viszonya, mert mi mégiscsak ehhez a szövetségi rendszerhez tartozunk értékvállalásban és szerződéseinkben is.

- Láthattunk már olyan rangos nyugati folyóiratokban is megjelent véleményeket, miszerint végnapjait éli Putyin. A Foreign Policy egyenesen azt írta, „Good by Putin”. Elképzelhetőnek tartja?

- Teljesen alaptalannak tartom. Annak ellenére, hogy az orosz gazdaságban a problémák 2012-től nagyok, amiket súlyosbít a szankciós politika és a kőolaj drámai esése, azért én a következő 1,5-2 évben még a gazdaságban sem gondolok drámai összeomlásra, mert tartalékai nem jelentéktelenek. A társadalom tűrőképessége pedig jóval nagyobb, mint Nyugat- és Kelet-Közép-Európa társadalmaié. A napokban adták közre a Levada közvélemény-kutató intézet felmérését, ami szerint 69 százalék a kormányzó Egységes Oroszországra szavazna. Ez azért érdekes, mert legutóbb hivatalosan 49 százalékot kaptak, de a nem hivatalos, ám hitelesnek tekinthető adatok szerint ez valószínűleg 30-33 százalék volt. Ehhez képes a 69 százalék rengeteg. De az ezt megelőző mérések is azt mutatják, hogy az orosz társadalom ebben a nacionalista hisztériában kitart Putyin mögött és ez az érzelmi töltet még egy jó ideig a segítségére lesz.

A cikk a következő oldalon folytatódik Balázs Péter, volt külügyminiszter, külügyi szakértő véleményével

Szerző