Bizonytalan a tűzszünet

Bár a magyar idő szerint szombat este 11 órakor Kelet-Ukrajnában életbe lépett tűzszünet után teljesen nem hallgattak el a fegyverek a térségben, de kétségtelenül békésebb lett a helyzet. Ettől függetlenül meglepő lenne, ha kitartana a fegyvernyugvás, kivált Debalceve térségéből számoltak be harcokról.

Eddig a jelek szerint Debalceve körzetének kivételével viszonylag tartósnak tűnik a magyar idő szerint szombaton este 11 órakor életbe lépett tűzszünet Kelet-Ukrajnában. Ugyan az oroszbarát szakadárok propagandaoldalain többször is arról számoltak be, hogy lövések zaja hallatszik a térség több települése felől, jelentősebb összecsapások nem történtek.

Igaz, az ukrán elnöki szóvivő azt közölte, túl korai lenne már most komolyabb következtetéseket levonni. A fegyvernyugvásról csütörtökön hajnalban Minszkben, négyoldalú találkozó keretében állapodott meg Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia,Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök maratoni tárgyalásokat követően.

Petro Porosenko a tűzszünet életbe lépésével egy időben rendezett sajtóértekezletet, amelyen elmondta, ők már a csütörtökön tűzszünetet javasoltak, de a szakadárok ragaszkodtak ahhoz, hogy az csak 60 órával később lépjen életbe. Egyben hivatalosan is bejelentette: elrendeli a fegyvernyugvást. „Békét akarok” – hangoztatta. Röviddel a határidő lejárta előtt a szakadárok parancsnokai is elrendelték a fegyvernyugvást.

Minszkben vita főleg Debalcevéről folyt. A város azért olyan fontos stratégiai szempontból, mert amennyiben a szakadárok kezére kerülne, úgy összeköttetésük lenne két fellegváruk, Donyeck és Luhanszk között. A szeparatisták az állítják, hogy Debalcevét körbezárták, s ezért az ott rekedt 6000 ukrán katona fegyverletételét követelték, Porosenko elnök ezzel szemben váltig állította, hogy el tudják látni őket megfelelő utánpótlással.

Az Európai Unió illetékesei épp Debalceve megoldatlan státusa miatt tekintettek szkeptikusan a tűzszünet elébe. Uniós források szerint a szakadárok már több nehézfegyvert halmoztak fel a térségben, mint amennyivel egyes NATO-tagországok rendelkeznek, amire nyilvánvalóan nem tehettek volna szert Oroszország segítsége nélkül. A minszki megállapodás a nehézfegyverek visszavonásáról is szólt.

Félő, hogy a mostani fegyvernyugvásnak ugyanaz lesz a sorsa, mint a tavalyi minszki megállapodáson születettnek, amikor a tűzszünet ellenére egyre több és több összecsapásra került sor. Elszórt lövöldözések már a mostani fegyverszünet életbe lépése után is voltak, hírek szerint a Luhanszk körzetében fekvő Popaszna városában a szakadárok támadása során két ember meghalt – közölte a helyi kormányzó, Gennagyij Moszkal.

Eduard Basszurin szeparatista vezető pedig szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy az ukrán egységek lövöldöztek Delbalcevében, Horlivkában, s ismét támadást intéztek a donyecki repülőtér ellen. Ukrán részről Pavlo Klimkin külügyminiszter azt közölte, a maguk részéről mindent elkövetnek, hogy a fegyverszünet tartós is legyen.

Angela Merkel és Francois Hollande felszólították a feleket, tartsák magukat a minszki szerződéshez. Szombaton mind Porosenkóval, mind Putyinnal telefonbeszélgetést folytattak. Barack Obama a Porosenkóval folytatott telefonbeszélgetése során aggodalmát fejezte ki a debalcevei helyzet miatt. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter Moszkvát, Kijevet és a szakadárokat is súlyos következményekkel fenyegette meg arra az esetre, ha megsértik a megegyezést.

A 10 hónapja tartó kelet-ukrajnai válságban eddig 5500-an vesztették életüket. Az ukrán hadsereg szerint a fegyverszünet előtti 24 órában a szakadárok 120 támadást indítottak, melynek során hét katona életét vesztette. Tegnap egyébként újabb orosz segélykonvoj indult Kelet-Ukrajnába.