Vlagyimir Putyinra várva

Publikálás dátuma
2015.02.16. 06:39
Putyin elsősorban az ukrán válság miatt indított diplomáciai off enzívát FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRADLEY KANARIS
Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi budapesti látogatása kapcsán azóta folynak a találgatások, amióta nyilvánosságra került. Miért épp most? Mit érhet el ezzel Putyin és mit hozhat az Orbán-rezsim konyhájára, mit nyerhet, és mit veszíthet ezzel Orbán, és mit Magyarország? Balázs Péter külügyi szakértőt, volt külügyminisztert és Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt kérdeztük.

Sz. Bíró Zoltán: Putyint még nem lehet leírni

- Alapesetben Putyin látogatása egy hatalmas diplomáciai siker lenne …

- Abszolút így van, ezt többször nyilatkoztam is. Függetlenül attól, hogy ki van kormányon, Magyarország és a magyar politika számára diplomáciai siker lenne az orosz államfő látogatása. Normális esetben.

- Jelen helyzetben nem az?

- A jelenlegi nem tekinthető normális helyzetnek, mert 2014. március 18-án a Krím annektálásával új időszámítás kezdődött Oroszország és a Nyugat viszonyában. Ez olyan durva átlépése volt a nemzetközi jogrendnek és a második világháború után kialakult normáknak, ami után nem érzékelni, hogy Oroszország teljesen más megítélés alá került a legszorosabb szövetségeseink körében, én súlyos hibának tekintem. Ha március 18-án ezt nem érzékelte a magyar kormány, akkor ott volt július 18., a maláj gép katasztrófája, amikor a nyugati világ még inkább elfordult Oroszországtól. Bár nem zárult le a vizsgálat, nagyon sok olyan elem van, ami alapján joggal feltételezhetjük, hogy közvetlen felelősség terheli a putyini Oroszországot ebben a tragédiában. És még egy utolsó dátum: november 15, a G20-as találkozó Ausztráliában. Azóta Putyinnal nyugati vezetők nem találkoznak, leszámítva azt, amikor az ukrán helyzet rendezését célozzák, azóta teljes nyugati elszigeteltségben van Putyin.

- Demonstratív jellegén túlmenően van-e bármiféle más jelentősége Putyin számára?

- Szerintem nincs. A szimbolikus jelentősége a legfontosabb. Nem hiszem, hogy ha más helyzetben lenne Oroszország, mint amiben van, ilyen gyorsan viszonozná Putyin a magyar miniszterelnök tavalyi látogatását. Ez nyilvánvalóan orosz érdek volt, annak a demonstrálása, hogy az EU-ban is van olyan ország, amely továbbra is hajlandó fogadni őt. Ennél több ebben a látogatásban nincs, és ha még alá is írnak valamiféle egyezményeket, az sem fog a tényen változtatni.

- A gáz és atomügyeket különben Putyin személyesen intézi?

- Amikor stratégiai jelentősége van, olyan nagyságrendről van szó, mint Németország, Olaszország például, hogy csak a két legnagyobb európai orosz gázfogyasztót említsem, nyilván Putyin is hajlik arra, hogy jelen legyen azok aláírásánál. Magyarország ma már 5 milliárd köbméternél kevesebbet vásárol. Ez nem jelentéktelen tétel, de nem akkora, hogy elnöki jelenlétet igényelne.

- Lehet, hogy mégis szerencsés csillagzat alá került e találkozó a minszki egyezmény folytán? Változtathat-e megítélésén bármit is, ha addig életbe lép és kitart a tűzszünet?

- Amennyiben valóban lesz tűzszünetet és ez kedden is működni fog, az a magyar kormány számára is jóval kedvezőbb helyzet, mintha látványos kudarcba fulladna a minszki megállapodás. Könnyebbséget jelenthet ebben a rendkívül kényes szituációban. Hozzáteszem, hogy ugyanakkor ez a megállapodás rendkívül törékeny, a tárgyalást folytató négy államfő semmit sem írt alá, ők szóban hagyták jóvá, az alacsonyabb szintű kontaktcsoport írta alá a dokumentumot. De törékenysége ellenére is, bármilyen tűzszünet jobb, mintha lövöldöznének egymásra. De hát hogy mi fog történni Ukrajnában a továbbiakban, hogy hogyan fog alakulni az orosz-nyugati kapcsolat, az felmérhetetlen. A magyar politikának a korábbiaknál jóval inkább tekintettel kell lennie arra, hogyan alakul a Nyugat és Oroszország viszonya, mert mi mégiscsak ehhez a szövetségi rendszerhez tartozunk értékvállalásban és szerződéseinkben is.

- Láthattunk már olyan rangos nyugati folyóiratokban is megjelent véleményeket, miszerint végnapjait éli Putyin. A Foreign Policy egyenesen azt írta, „Good by Putin”. Elképzelhetőnek tartja?

- Teljesen alaptalannak tartom. Annak ellenére, hogy az orosz gazdaságban a problémák 2012-től nagyok, amiket súlyosbít a szankciós politika és a kőolaj drámai esése, azért én a következő 1,5-2 évben még a gazdaságban sem gondolok drámai összeomlásra, mert tartalékai nem jelentéktelenek. A társadalom tűrőképessége pedig jóval nagyobb, mint Nyugat- és Kelet-Közép-Európa társadalmaié. A napokban adták közre a Levada közvélemény-kutató intézet felmérését, ami szerint 69 százalék a kormányzó Egységes Oroszországra szavazna. Ez azért érdekes, mert legutóbb hivatalosan 49 százalékot kaptak, de a nem hivatalos, ám hitelesnek tekinthető adatok szerint ez valószínűleg 30-33 százalék volt. Ehhez képes a 69 százalék rengeteg. De az ezt megelőző mérések is azt mutatják, hogy az orosz társadalom ebben a nacionalista hisztériában kitart Putyin mögött és ez az érzelmi töltet még egy jó ideig a segítségére lesz.

A cikk a következő oldalon folytatódik Balázs Péter, volt külügyminiszter, külügyi szakértő véleményével

Szerző

Bizonytalan a tűzszünet

Publikálás dátuma
2015.02.16. 06:38
Még némi focira is volt lehetőségük az ukrán katonáknak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN
Bár a magyar idő szerint szombat este 11 órakor Kelet-Ukrajnában életbe lépett tűzszünet után teljesen nem hallgattak el a fegyverek a térségben, de kétségtelenül békésebb lett a helyzet. Ettől függetlenül meglepő lenne, ha kitartana a fegyvernyugvás, kivált Debalceve térségéből számoltak be harcokról.

Eddig a jelek szerint Debalceve körzetének kivételével viszonylag tartósnak tűnik a magyar idő szerint szombaton este 11 órakor életbe lépett tűzszünet Kelet-Ukrajnában. Ugyan az oroszbarát szakadárok propagandaoldalain többször is arról számoltak be, hogy lövések zaja hallatszik a térség több települése felől, jelentősebb összecsapások nem történtek.

Igaz, az ukrán elnöki szóvivő azt közölte, túl korai lenne már most komolyabb következtetéseket levonni. A fegyvernyugvásról csütörtökön hajnalban Minszkben, négyoldalú találkozó keretében állapodott meg Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia,Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök maratoni tárgyalásokat követően.

Petro Porosenko a tűzszünet életbe lépésével egy időben rendezett sajtóértekezletet, amelyen elmondta, ők már a csütörtökön tűzszünetet javasoltak, de a szakadárok ragaszkodtak ahhoz, hogy az csak 60 órával később lépjen életbe. Egyben hivatalosan is bejelentette: elrendeli a fegyvernyugvást. „Békét akarok” – hangoztatta. Röviddel a határidő lejárta előtt a szakadárok parancsnokai is elrendelték a fegyvernyugvást.

Minszkben vita főleg Debalcevéről folyt. A város azért olyan fontos stratégiai szempontból, mert amennyiben a szakadárok kezére kerülne, úgy összeköttetésük lenne két fellegváruk, Donyeck és Luhanszk között. A szeparatisták az állítják, hogy Debalcevét körbezárták, s ezért az ott rekedt 6000 ukrán katona fegyverletételét követelték, Porosenko elnök ezzel szemben váltig állította, hogy el tudják látni őket megfelelő utánpótlással.

Az Európai Unió illetékesei épp Debalceve megoldatlan státusa miatt tekintettek szkeptikusan a tűzszünet elébe. Uniós források szerint a szakadárok már több nehézfegyvert halmoztak fel a térségben, mint amennyivel egyes NATO-tagországok rendelkeznek, amire nyilvánvalóan nem tehettek volna szert Oroszország segítsége nélkül. A minszki megállapodás a nehézfegyverek visszavonásáról is szólt.

Félő, hogy a mostani fegyvernyugvásnak ugyanaz lesz a sorsa, mint a tavalyi minszki megállapodáson születettnek, amikor a tűzszünet ellenére egyre több és több összecsapásra került sor. Elszórt lövöldözések már a mostani fegyverszünet életbe lépése után is voltak, hírek szerint a Luhanszk körzetében fekvő Popaszna városában a szakadárok támadása során két ember meghalt – közölte a helyi kormányzó, Gennagyij Moszkal.

Eduard Basszurin szeparatista vezető pedig szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy az ukrán egységek lövöldöztek Delbalcevében, Horlivkában, s ismét támadást intéztek a donyecki repülőtér ellen. Ukrán részről Pavlo Klimkin külügyminiszter azt közölte, a maguk részéről mindent elkövetnek, hogy a fegyverszünet tartós is legyen.

Angela Merkel és Francois Hollande felszólították a feleket, tartsák magukat a minszki szerződéshez. Szombaton mind Porosenkóval, mind Putyinnal telefonbeszélgetést folytattak. Barack Obama a Porosenkóval folytatott telefonbeszélgetése során aggodalmát fejezte ki a debalcevei helyzet miatt. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter Moszkvát, Kijevet és a szakadárokat is súlyos következményekkel fenyegette meg arra az esetre, ha megsértik a megegyezést.

A 10 hónapja tartó kelet-ukrajnai válságban eddig 5500-an vesztették életüket. Az ukrán hadsereg szerint a fegyverszünet előtti 24 órában a szakadárok 120 támadást indítottak, melynek során hét katona életét vesztette. Tegnap egyébként újabb orosz segélykonvoj indult Kelet-Ukrajnába.

Szerző
Frissítve: 2015.02.15. 21:24

Bizonytalan a tűzszünet

Publikálás dátuma
2015.02.16. 06:38
Még némi focira is volt lehetőségük az ukrán katonáknak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN
Bár a magyar idő szerint szombat este 11 órakor Kelet-Ukrajnában életbe lépett tűzszünet után teljesen nem hallgattak el a fegyverek a térségben, de kétségtelenül békésebb lett a helyzet. Ettől függetlenül meglepő lenne, ha kitartana a fegyvernyugvás, kivált Debalceve térségéből számoltak be harcokról.

Eddig a jelek szerint Debalceve körzetének kivételével viszonylag tartósnak tűnik a magyar idő szerint szombaton este 11 órakor életbe lépett tűzszünet Kelet-Ukrajnában. Ugyan az oroszbarát szakadárok propagandaoldalain többször is arról számoltak be, hogy lövések zaja hallatszik a térség több települése felől, jelentősebb összecsapások nem történtek.

Igaz, az ukrán elnöki szóvivő azt közölte, túl korai lenne már most komolyabb következtetéseket levonni. A fegyvernyugvásról csütörtökön hajnalban Minszkben, négyoldalú találkozó keretében állapodott meg Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia,Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök maratoni tárgyalásokat követően.

Petro Porosenko a tűzszünet életbe lépésével egy időben rendezett sajtóértekezletet, amelyen elmondta, ők már a csütörtökön tűzszünetet javasoltak, de a szakadárok ragaszkodtak ahhoz, hogy az csak 60 órával később lépjen életbe. Egyben hivatalosan is bejelentette: elrendeli a fegyvernyugvást. „Békét akarok” – hangoztatta. Röviddel a határidő lejárta előtt a szakadárok parancsnokai is elrendelték a fegyvernyugvást.

Minszkben vita főleg Debalcevéről folyt. A város azért olyan fontos stratégiai szempontból, mert amennyiben a szakadárok kezére kerülne, úgy összeköttetésük lenne két fellegváruk, Donyeck és Luhanszk között. A szeparatisták az állítják, hogy Debalcevét körbezárták, s ezért az ott rekedt 6000 ukrán katona fegyverletételét követelték, Porosenko elnök ezzel szemben váltig állította, hogy el tudják látni őket megfelelő utánpótlással.

Az Európai Unió illetékesei épp Debalceve megoldatlan státusa miatt tekintettek szkeptikusan a tűzszünet elébe. Uniós források szerint a szakadárok már több nehézfegyvert halmoztak fel a térségben, mint amennyivel egyes NATO-tagországok rendelkeznek, amire nyilvánvalóan nem tehettek volna szert Oroszország segítsége nélkül. A minszki megállapodás a nehézfegyverek visszavonásáról is szólt.

Félő, hogy a mostani fegyvernyugvásnak ugyanaz lesz a sorsa, mint a tavalyi minszki megállapodáson születettnek, amikor a tűzszünet ellenére egyre több és több összecsapásra került sor. Elszórt lövöldözések már a mostani fegyverszünet életbe lépése után is voltak, hírek szerint a Luhanszk körzetében fekvő Popaszna városában a szakadárok támadása során két ember meghalt – közölte a helyi kormányzó, Gennagyij Moszkal.

Eduard Basszurin szeparatista vezető pedig szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy az ukrán egységek lövöldöztek Delbalcevében, Horlivkában, s ismét támadást intéztek a donyecki repülőtér ellen. Ukrán részről Pavlo Klimkin külügyminiszter azt közölte, a maguk részéről mindent elkövetnek, hogy a fegyverszünet tartós is legyen.

Angela Merkel és Francois Hollande felszólították a feleket, tartsák magukat a minszki szerződéshez. Szombaton mind Porosenkóval, mind Putyinnal telefonbeszélgetést folytattak. Barack Obama a Porosenkóval folytatott telefonbeszélgetése során aggodalmát fejezte ki a debalcevei helyzet miatt. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter Moszkvát, Kijevet és a szakadárokat is súlyos következményekkel fenyegette meg arra az esetre, ha megsértik a megegyezést.

A 10 hónapja tartó kelet-ukrajnai válságban eddig 5500-an vesztették életüket. Az ukrán hadsereg szerint a fegyverszünet előtti 24 órában a szakadárok 120 támadást indítottak, melynek során hét katona életét vesztette. Tegnap egyébként újabb orosz segélykonvoj indult Kelet-Ukrajnába.

Szerző
Frissítve: 2015.02.15. 21:24