Döntöttek: elfogadták Kövér javaslatát

Kormánypárti szavazatokkal elfogadta az Országgyűlés hétfői ülésén az új munkarendről szóló házelnöki javaslatot. Az előterjesztést - amelynek értelmében az Országgyűlés két hétre fogadná el napirendjét és amelyet az ellenzék bírált - 117 igen és 50 nem szavazattal hagyták jóvá. Szintén elfogadták az azonnali kérdések és kérdések tárgyalását érintő házszabálytól való eltérésre vonatkozó előterjesztést.

Az új ülésezési rend értelmében az első hétfőn a napirend előtti felszólalásokat követően a vita nélküli határozathozatalokra - a napirend elfogadására - és 120 percen át interpellációkra kerül sor, majd az azonnali kérdések elhangzása után esetlegesen további határozathozatalok és viták lesznek. Kedden is lehetnek majd szavazások, valamint viták, emellett szerdán és csütörtökön is vitákat folytatna le a Ház.

Az új munkarend értelmében a következő héten csak hétfőn lesz plenáris ülés, amelyen szavazások nem lennének, így határozatképesség biztosítására nem lenne szükség. Ekkor csak napirenden kívüli felszólalások, valamint azonnali kérdések és kérdések hangozhatnának el. Ezen a héten üléseznének a bizottságok. A házelnök javaslatát az ellenzék élénken bírálta.

Szél Bernadett (LMP) félőnek tartotta, hogy az ellenzék jogosítványai tovább csökkennek, kérte, hogy nyáron a tapasztalatok fényében tekintsék át a változtatásokat. Fájónak nevezte, hogy csak kéthetente kerül sor interpellációkra, bár - szavai szerint - elérték, hogy megmaradjon két óra. Ugyanakkor kéthetente két óra nem egyenlő heti egy órával, s hasznosabb lenne a régi rendszer - jegyezte meg. Kifogásként említette, hogy nem lehet tudni, mi lesz a tévés közvetítéssel, ő fontosnak tartaná, hogy minden állampolgár számára követhető legyen a parlamenti munka. Szerinte a kormánypárti politikusok gombnyomogató képviselőkké váltak, nincsenek érdemi viták sem az ülésteremben, sem a bizottságokban. Jelezte: nemmel fognak szavazni.

Harangozó Tamás Attila (MSZP) rámutatott: "a javaslat visszaélésszerű", az országgyűlési törvény és a házszabály heti ülésezésre van kialakítva. Szerinte csorbítják az ellenzéki jogosítványokat, a heti interpellációs lehetőségeket elveszik, és nem ad garanciát a kiszámítható minőségi jogalkotásra, ami állítólag a javaslat legfontosabb része. Nem látják annak garanciáját sem, hogy március 1-től elindulhat az új ülésezés - mondta a képviselő és utalt arra a három törvényre, amit most rendkívüli eljárásban tárgyalnak. Az előterjesztés arról szól, hogy a második héten nem kell jelenlétet biztosítani, így nem csak a duplafizetés után rohangálnak, nem akarnak csak kéthetente bejárni dolgozni. "Minden más csak púder" - fogalmazott.

Varju László a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő szerint nem fogadható el a javaslat, s kifogásolta a jogszabályok előkészítését. Sokszor ad hoc jelleggel, elbújtatva terjesztenek be indítványokat - jegyezte meg.

A képviselők 142 igen, 9 nem és 22 tartózkodás mellett fogadták el a házszabálytól való eltérést, amely szerint az Országgyűlésben, - ha több hétre fogadja el napirendjét - a képviselőcsoportoknak a második héten is lesz lehetőségük napirend előtti felszólalásra. Jóváhagyták azt is 143 igen és 31 nem szavazattal, hogy kérdések tárgyalásakor csak azt lehessen tárgyalni, amelyet ülésnapot megelőző napon 9.30-ig benyújtottak.

4 - Azonnali kérdések

MSZP: miről tárgyal a kormányfő az orosz elnökkel?

Az MSZP-s Tóth Bertalan azt kérdezte, hogy miről tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Felvetette, hogy a gázszállítási szerződés két cég között köttetik, így nem az ő feladatuk megállapodni. Azt is kérdezte, hogy a magyar kormányfő miért "aggódik" az át nem vett gázmennyiség sorsa miatt. A szocialista politikus emellett azt sürgette, hogy érvényesítsék a hazai fogyasztói árakban a kőolaj világpiaci árának csökkenését.

Aradszki András , a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára válaszában kifejtette: Magyarországon a rezsicsökkentés előtt Európa legmagasabb díját fizették az emberek, ez mára a második legalacsonyabb érték. Kitért arra, hogy a kőolaj a végfogyasztói árak mindössze 10 százalékát befolyásolják. Jelezte azt is, hogy a 2015 végéig hatályos gázszállítási szerződésben nincsenek kockázatok, az át nem vett mennyiséget később is le lehet hívni.

Jobbik: tettekre van szükség a közbizalom érdekében

A jobbikos Szilágyi György a politikusok rossz megítéléséről beszélt, jelezve, hogy szerinte csak pártja akar tisztább közéletet. Szavak helyett tetteket sürgetett és azt kérdezte, hogy más képviselők miért nem csatlakoztak a Jobbikhoz abban, hogy nyilvánosságra hozzák a velük egy háztartásban élők vagyonnyilatkozatait is.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: 2010 és 2014 között számos politikai korrupciót csökkentő lépést hoztak, jelentősen csökkentették a parlamenti és önkormányzati képviselők számát, átalakították a párt-, frakció- és pártalapítvány finanszírozást. A családtagok vagyonnyilatkozatának nyilvánosságára vonatkozóan pedig ötpárti egyeztetést javasolt, amelyen megvizsgálnák a külföldi gyakorlatokat, megvitatnák a kérdést.

Az LMP a banki tulajdonszerzést firtatta

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kifogásolta, hogy az állam bankokat, banki résztulajdont vásárol, amelyeket később feltételezése szerint Fidesz-közeli pénzembereknek ad át. Kijelentette: valódi segítséget kell adni a devizahiteleseknek. Azt kérdezte: a kormány hogyan ígérhette a banki profitok "sértetlenségét".

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában kifejtette: a devizahitelesek ügyét rendezték egyebek mellett az árfolyamgáttal, a végtörlesztéssel, s most a forintosítással megszűnik az árfolyam-ingadozás is. Az EBRD-vel és az Erste Bankkal kötött megállapodásról szólva elmondta: beruházásokra van szükség, amelyek munkahelyeket teremtenek, lehetőséget adnak az alacsonyabb jövedelműeknek, s a bankadó mértéke azzal együtt is a legmagasabb marad Európában, hogy csökken a mértéke.

Az MSZP földpályázatokat érintő Kehi-vizsgálatról kérdezett

A szocialista Harangozó Gábor arról beszélt, hogy január 31-én kellett volna lezárulnia a Hortobágyi Nemzeti Park földpályázatait érintő Kormányzati Ellenőrzési Hivatali (Kehi) vizsgálatnak, azonban nem tudni az eredményről. Értékelése szerint egyes pályázó "oligarchák maffiaszerű módszerekkel vitték el a földeket", s nem tudni, hogy a végén kié lesz a terület.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy december 4-én több képviselő is betekintett a vizsgálati dokumentumokba, január végén a vizsgálat véget ért, azonban további észrevételeket várnak. Ha ilyen nem érkezik, akkor érvényes az eredmény - tette hozzá. A miniszter kiemelte: ha a Kehi szerint voltak szabálytalan szerződések, akkor azokat érvénytelenítik, s ha bűncselekmény is történt, akkor feljelentést tesz.

3- Interpellációk

Az Ökotárs Alapítvánnyal szembeni rendőrségi fellépésről, a gazdasági növekedésről, Vlagyimir Putyin keddi látogatásához kapcsolódóan a paksi bővítésről, valamit a gazdasági növekedés fenntarthatóságáról is szó volt az interpellációk sorában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: ki a felelős az Ökotárs "lerohanásáért"?

Harangozó Tamás (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság szerint is törvénysértő volt az Ökotárs Alapítvány rendőrség általi "lerohanása" tavaly ősszel, a házkutatás és az iratok lefoglalása. Feltette a kérdést: direkt politikai megrendelést teljesített a rendőrség, vagy egyes rendőri vezetők megfelelési kényszerének következménye volt az intézkedés? Arra is választ várt: lesznek- e következményei a hatalommal való visszaélésnek? A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése is törvénytelen? - sorolta kérdéseit.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára szerint a rendőrség 2006 októberében volt a kormány kezében a civilek megfélemlítésének eszköze. Utalt arra: egy szabályszerűen meghozott nyomozóhatósági döntést egy későbbi bírósági határozat tükrében nem lehet felelősségi kérdésként értelmezni. Hangsúlyozta azt is: a bíróság nem az egész ügy megalapozottságával kapcsolatban hozott döntést. Mivel egyéb vizsgálatok is voltak az ügyben, nem látják indokoltnak a felelősség kérdésének további kutatását - folytatta, hozzátéve: az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi, ezért az iratok sorsáról is ők nyilatkozhatnak. A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 96 igen vokssal, 46 nem szavazat mellett megszavazta azt.

Az LMP a paksi bővítéssel kapcsolatban várt válaszokat

Szél Bernadett (LMP) Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi, budapesti látogatásával kapcsolatban a paksi bővítésről tett fel kérdéseket. Arra várt választ: milyen szerepe lesz a Siemensnek a beruházásban? Fizetett-e már az ország bármekkora összeget a bővítéssel kapcsolatban? A politikus - aki szerint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos adók kivetése csak egy piactisztítás az atomenergia előtt - arra is rákérdezett: a paksi bővítéssel és a MET Csoporttal Simicska Lajost próbálják pótolni?

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kapacitásbővítés legfontosabb pontjának nevezte, hogy az erőmű magyar állami tulajdonban marad. Hozzátéve: a jelenlegi erőművi kapacitás mintegy hétharmadát belátható időn belül elveszíti az ország, a kapacitás fenntartásával azonban a szükséges árammennyiség mintegy 40-50 százalékát tudja majd előállítani. Az uniós pályázati pénzek is támogatják az ilyen beruházásokat - tette hozzá, értetlenül állva az orosz technológiával szembeni tiltakozással szemben is. A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg, 104 igen szavazattal, 22 ellenében, 13 tartózkodással.

Jobbik: egyre rosszabbul megy az embereknek

Volner János (Jobbik) szerint az országban nem növekszik a jólét, éppen ellenkező folyamatok zajlanak. Kifogásolta, hogy a kormány forintban mutatja ki a béremeléseket, amelyek értéke azonban euróban kifejezve csökkent. Sérelmezte az épülő lakások alacsony számát is, és rámutatott: a rendszerváltás óta folyamatosan nő a GDP, mégis leépül az ország, a bérek nem zárkóznak fel az uniós szinthez. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a legújabb gazdasági növekedési adatokra mutatott rá, arra, hogy tavaly 3,5 százalékkal emelkedett a GDP. A képviselő a választ nem fogadta el, 102 igen, 36 ellenében, 2 tartózkodással azonban a Ház elfogadta azt.

A Fidesz továbbra is gazdasági növekedésről beszél

Bánki Erik (Fidesz) az ipari termelés növekedésére, a foglalkoztatottság bővülésére, valamint a GDP-növekedésre hívta fel a figyelmet, majd kijelentette: a kormány kitűnően kezelte a válság adta problémákat. Beszámolt a hitelminősítők pozitív értékeléseiről is, hozzátéve: joggal várható az idei stabil növekedés. Feltette a kérdést: mit tesz a kormány, hogy a folyamatok fennmaradjanak? Tállai András rámutatott: több tényező hatását mutatják a gazdasági eredmények. Beszámolt a beruházások jelentős növekedéséről és arról is, hogy az ipari termelés mértéke is kimagasló volt tavaly. A képviselő a választ elfogadta.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!