Orbán mégsem akarja a gázszerződést?

Publikálás dátuma
2015.02.16. 16:36
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
A miniszterelnök arról tájékoztatta a parlamenti frakcióvezetőket, hogy az orosz elnök keddi budapesti látogatásán Magyarország nem kíván hosszú távú gázszerződést kötni Oroszországgal - közölte az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Tóbiás József a szombati külpolitikai témájú egyeztetésről elmondta, a konkrét kérdésre a miniszterelnök konkrét választ adott: nincs napirenden, nem kíván hosszú távú szerződést kötni Magyarország Oroszországgal. Hozzátette: kulturális és szociális egyezmények aláírásáról beszélt a miniszterelnök, de a tárgyköröket nem nevezte meg.

Az ellenzéki politikus beszélt arról is, az Európai Unió vezetői minden kétoldalú megbeszélést lemondtak az orosz elnökkel, egyedül Magyarország az, amely fogadja Vlagyimir Putyint. Az orosz államfő ezzel a látogatással akarja megmutatni, hogy nincs konfliktusa az uniós tagállamokkal - hangoztatta. A paksi atomerőmű bővítéséről Tóbiás József elmondta, világosan látszik, hogy nem lehet a nyilvánosság kizárásával, az érintett szakmai, civil szervezetek kontrollja nélkül a beruházást megvalósítani Magyarországon.

Utalt arra, hogy egy a nap folyamán nyilvánosságra került közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek hatvan százaléka nem ért egyet a beruházással. A pártelnök az orosz-ukrán helyzetről azt mondta, az MSZP békepárti, támogatja, hogy tartósan rendezzék a konfliktust. Bíznak benne, hogy az aláírók be is akarják tartani a minszki egyezményt - tette hozzá. Mint mondta, a menekültügyben a kormánynak minden eszközt fel kell használnia, hogy a határon túli magyarok biztonságáról gondoskodjék. Ha pedig nincs háború - folytatta - , akkor nem bevándorlásról kell beszélni Magyarországon, hanem a kivándorlásról, arról az 500 ezer magyarról, aki Európában keresi boldogulását. Tóbiás József a kurdisztáni kontingens kérdéséről közölte, szakmai egyeztetéseket kell folytatni, és a parlamenti pártok mindegyikének támogatására szükség van ahhoz, hogy magyar katonák részt vegyenek ebben az együttműködésben.

Kreml: Putyin tárgyalni fog a gázszerződésről

Magyarországi látogatásán az orosz elnök tárgyalni fog a kétoldalú gázszerződésről, amelyet vagy meghosszabbítanak, vagy új szerződéssel váltanak fel - tájékoztatott hétfőn az orosz államfő külpolitikai tanácsadója. Jurij Usakov elmondta továbbá, hogy Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor magyar miniszterelnök budapesti tárgyalásain a paksi atomerőmű bővítése is szóba kerül majd. Vlagyimir Putyin keddi munkalátogatására öt dokumentumból álló egyezménycsomagot készítettek elő Moszkvában. A tervek szerint aláírandó dokumentumok között szerepel az a megállapodás is, amelynek értelmében magyar főkonzulátus nyílik az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatárföld székhelyén, Kazanyban.

Szerző
Frissítve: 2015.02.16. 19:26

Putyin okolható az Orbán-Simicska háborúért?

Publikálás dátuma
2015.02.16. 15:43
FOTÓ: Steve Holland/G20 Australia/Getty Images
Jaroslaw Gizinski a Rzeczpospolita című lengyel napilap hétfői számában arról ír, hogy míg a legtöbb európai ország Putyint „majdnem nemkívánatos személynek” tekinti, Budapestre az orosz elnök „ünnepélyesen üdvözölt vendégként” érkezik . A cikkíró úgy véli,  a látogatás fő okaként emlegetett magyar-orosz gázszállítási szerződés „inkább csak ürügy”. A Respekt című cseh liberális társadalompolitikai hetilap az Orbán-Simicska konfliktus hátterével kapcsolatban azt írja, Simicska abban hibázott, hogy nem értette meg, milyen nagyon csodálja Orbán Putyint és milyen gyorsan tanul tőle.

Egy barátság vége címmel az Orbán-Simicska konfliktus hátterével foglakozik a Respekt című cseh liberális társadalompolitikai hetilap hétfőn megjelent legújabb száma. Martin M. Simecka, a neves hetilap korábbi főszerkesztője, a konfliktust Orbán hatalmi, centralizációs törekvéseivel és Vlagyimir Putyin példájával magyarázza. Arra válaszolva, hogy Orbán Viktor miért vágta el Simicska Lajos ("aki ügyességének és jellemtelenségének köszönhetően Orbánt a hatalom csúcsára segítette") cégeit az állami pénzektől, Simecka így vélekedik: "Azért, mert (Orbán) megváltoztatja a rendszert. Néhány éve még arról lehetett beszélni, hogy a magánjellegű érdekcsoportok Orbánnal az élen elfoglalják az államot. Ma Orbán tovább megy: központosítja az államot, államosítja a gazdaságot, hogy egyetlen oligarcha, még a legjobb barátja se érezze, hogy ő talán független. Simicska arra fizetett rá, hogy nem értette meg, milyen nagyon csodálja Orbán Putyint és milyen gyorsan tanul tőle."

Gizinski a Rzeczpospolita című lengyel napilap hétfői számában megkérdőjelezi, hogy a keleti nyitás csak a Nyugathoz fűződő gazdasági viszony pragmatikus kiegészítése lenne, úgy látja, hogy politikai vetülete is van, s ezt Szijjártó Péter személyesíti meg külpolitikájával – így Gizinski -,  a jelképe pedig a paksi erőmű bővítéséről aláírt „gigantikus szerződés”. Budapest az Oroszország-politika „tisztán gazdasági pragmatizmusáról”, a geopolitikai adottságok kényszeréről próbálja meggyőzni európai partnereit, valamint arról is, hogy Magyarország nem akarja „a közös nyugati fronton rést ütni",  „nem Moszkva trójai falova” – a gazdasági érdek elvégre több európai országot fűz Oroszországhoz. 

Rossz nyelvek szerint Putyin budapesti látogatása a legjobb uniós tanítványával, Orbán Viktorral való kapcsolatának elmélyítéséről fog szólni - olvasható a Die Presse osztrák konzervatív napilap hétfőn megjelent írásában. A szerző szerint 2010 óta Orbán Viktor a putyinizmus lelkes követőjének számít. A magyar miniszterelnök Putyinhoz hasonlóan aláássa a demokráciát és a jogállamiságot, részben egypártrendszert vezetett be és saját igényeire formálta a közmédiát - véli a szerző és hozzáteszi: Orbán Viktor kormányzása alatt "maffia-állam" jött létre. Megjegyzi ugyanakkor: Orbán és Putyin szoros kapcsolatának praktikus okai vannak, leginkább Magyarország hatvan százalékos energiafüggősége Oroszországtól. 


Szerző

34 milliárdból épült "alagút" a Duna alatt

Publikálás dátuma
2015.02.16. 15:20
Illusztráció: Thinkstock
Február elején befejeződött a Budafok-Tétény szennyvizét a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre továbbító csatornavezeték Duna alatti átvezetése - közölte a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala hétfőn.

A múlt év őszén indított fejlesztés a több mint 34 milliárd forint összköltségvetésű - európai uniós támogatással épülő - Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) Projekt részeként valósult meg - áll a közleményben. A kivitelezés során a metróépítéseknél is használt korszerű műszaki megoldást alkalmaztak: egy közel 1,8 méter átmérőjű fúrópajzzsal "alagutat" fúrtak a talajba 21 méteres mélységben, mintegy 6 méterrel a Duna medre alatt. 

A pajzs mögött egy speciális sajtoló berendezéssel folyamatosan vezették a járatba a több mint másfél méter átmérőjű vasbeton csőszelvényeket. Ez a védőcső ad helyet a két darab, egyenként közel 60 centiméter átmérőjű nyomóvezetéknek, amely a szennyvizet továbbítja Budafokról a Csepeli tisztítóba. Eddig ez a szennyvíz tisztítatlanul jutott a Dunába. A BKISZ keretében ez év végéig 240 kilométernyi szennyvízcsatorna épül meg Budapest eddig ellátatlan területein. Ennek eredményeként a csatornázottság 96-ról 99 százalékosra bővül a fővárosban.

Szerző