A „baby boomer”- ek alkonya

Publikálás dátuma
2015.02.17 06:38
A ,,baby boomerek” megteremtették a 60-as évek ellenkultúráját FOTÓK EUROPRESS/GETTY IMAGES/HULTON ARCHIVE
Immár nem a „baby boomer”-ek - a II. Világháború után születettek - jelentik a legnépesebb nemzedéket az Egyesült Államokban, hanem az úgynevezett Y generáció. A Pew Research Center demográfusai szerint az 1946 és 1964 között világra jöttek 74,9 millióan vannak (a 316 millió lélekszámú ország lakosságának mintegy negyede) az új uralkodó, vagyis az Y nemzedék, az 1980 és 1995 között születettek száma viszont már az idén eléri a 75,3 milliót. Mindez nemcsak népesedési statisztika, hanem mélységes társadalmi változást is jelent.
Occupy movement

Az Elfoglaló mozgalom (Occupy movement) egy nemzetközi tiltakozási forma, amely elsősorban a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek ellen tiltakozó civilek csoportja. Az első eset ilyen a New York-i Occupy Wall Street („Foglald el a Wall Streetet”) volt, amely 2011. szeptember 17-én indult.

Az emberek lesátraztak a Zuccotti parkban és tiltakoztak a bankok és az üzleti világ ellen. Ezt egy kanadai aktivistacsoport, az Adbusters kezdeményezte, részben átvéve az arab tavasz, különösen a kairói, Tahrir téri tüntetések és a spanyol Indignants mozgalom jelszavát: Mi vagyunk a 99%.

A „baby boomerek” a háború utáni nagy remények szülöttei, akik felcseperedvén elutasították a szülők merev erkölcsi felfogását, új kultúrát teremtettek maguknak (mára a 60-as évek „ellenkultúrája” a 20. század egyik legfontosabb szellemi örökségévé vált), békére és nagyobb szabadságra vágytak, a hagyományos amerikai bezárkózással szemben kinyíltak a világra, toleránsabbak, kíváncsibbak lettek elődeiknél.

Ez sokkal több volt, mint a szokásos „generációs” szakadék, mert a „baby boomerek” a társadalmi konvenciók és meggyökeresedett értékek egész sorát vetették el, gyakran radikális módon, akár a nagy egyetemi diákmozgalmak

(Berkeley, Columbia), akár a hippi-kommunák keretein belül. Önálló véleményük volt, helyet követeltek maguknak a közéletben, a politikai aktivizmus életformává vált. Ez szülte a vietnami háború ellen később világméretűvé nőtt tiltakozást, de nem érhetett volna el sikert e szellemi közeg nélkül az afro-amerikai polgárjogi harc és a feminizmus sem.

Nemzedékek születési évek szerint
1920- 1930 Veteránok
1946-1964 Baby boom
1965-1980 X generáció
1980-1995 Y generáció1
996-tól Z generáció

E nemzedék mondhatta magáénak a szexuális felszabadítás dicsőségét, és ők voltak a legbátrabb kísérleti alanyai a marihuánával, LSD-vel való „tudattágításoknak”, amelyek szorosan összefonódtak a képzőművészet, a film, az irodalom és mindenekelőtt a zene új irányzataival. Ők gyűltek össze a nagy „szeretetnyarakon”, Monterey-ben, Woodstockban és a többi felejthetetlen nagy rock-fesztiválon, amelyeknek hagyományai máig élnek.

A „virággyerekek”, akiknek szentföldje San Francisco volt, persze naivak voltak a maguk „szeretet-kultuszával”, de legalább megpróbálták… A háború- és atomellenességükből születtek meg viszont a napjainkban egyre fontosabb szerepet játszó „zöld” mozgalmak.

Az Egyesült Államokban az 1945 utáni demográfiai robbanást amerikai társadalomkutatók azzal magyarázzák, hogy a háborút követő gazdasági fellendülés következtében volt munka bőven, mivel az egymillió háborús halotton és súlyos sebesültön túl a 20-as évek születési rátája is alacsony volt. Így az új fiatal nemzedék jobb perspektívákkal indult neki az életnek, korábban házasodtak és több gyermekük született.

Ráadásul 1945 őszén az amerikai kongresszus elfogadott egy törvényt, amely kamatmentes vagy alacsony kamatú kölcsönöket folyósított a háborúból visszatérteknek felsőbb tanulmányaikhoz, vállalkozásaikhoz. Míg 1940-ben még a fiúk átlagosan 24,3 éves korukban nősültek, a lányok pedig 21,5 évesen mentek férjhez, tíz évvel később ez az átlag 22,8 és 20,3 volt. 1950-ben még 3,09 volt a gyermekátlag családonként, ez 1960-ra 3,65 lett. A legtöbb fiatalasszony ebben az időszakban már esküvője után hét hónappal várandós lett. 1940 és 1960 között megkétszereződött a háromgyermekes családok száma, a négygyermekeseké pedig megnégyszereződött.

Ha a „baby boomerek” szerencsés csillagzat alatt születtek, akkor az őket követő „X Generáció” (1965–1980) annál kevésbé. Őket a szociológusok „határozatlan, elidegenedett” nemzedéknek tekintik, akik túl későn születtek ahhoz, hogy a lázadó időkben tevékenyen részt vegyenek, viszont túl korán ahhoz, hogy ők legyenek a digitális forradalom motorjai. Ez a szerep, miután gyakorlatilag beleszülettek, az Y nemzedéknek (1980-1995) jutott, amely immár lassan nemcsak számszerűen, hanem ténylegesen is átveszi a hatalmat az USÁ-ban, és miközben a „baby boomer”-ek kezdenek kihalni, az új korosztály sorait a bevándorlók is erősítik.

Az amerikai népszámlálási hivatal előrejelzése szerint e nemzedék 2036-ra éri el csúcspontját, 81,1 milliós lélekszámmal. És az amerikai társadalom szempontjából nem közömbös, hogy az Y generáció korai éveinek szülöttei már felnőttként élték át 2001. szeptember 11-et, sőt, megjárhatták Afganisztánt és Irakot is.

Jellemzőik, hogy mivel a számítógépekkel együtt nőttek fel, szinte mind a „technológia őrültjei”. A modern technikák és a számítógép nélkül el sem tudják az életüket képzelni. Ezzel együtt azonban igen gyakorlatiasak és már kisiskolás korukban tudnak számítógépezni és mobiltelefont használni. Nevelésükre nagyban hatott, hogy szüleik a házon belül biztosították a szellemi és testi fejlődéshez szükséges körülményeket.

Megkapták a legmodernebb játékokat, kisgyermekként megismerkedtek a tudomány és a technika legújabb vívmányaival, magabiztosan kezelik azokat sőt mindennapi szükségletnek érzik. Szüleik önállóságra és szabad véleménynyilvánításra nevelték őket, ezért munkahelyeiken nagy önbizalommal és szabadon élik az életüket és mondják el a véleményüket, oldják meg a feladatokat.

Társadalmi beilleszkedésük elemzése alapján alakították ki a "Pán Péter szindróma" fogalmat, mely arra utal, hogy egy részük aktív munkavállalóként késleltetetten jelenik meg a munkapiacon. 25-30 éves felnőttek még a szülői otthonban élnek, igénybe veszik a szülői ház komfortját (főznek, mosnak rájuk, nincs rezsi terhük, zsebpénzt kapnak stb.), maguk eközben nem önálló felnőtt egzisztenciájuk megteremtésén dolgoznak. A jelenség gyakran további tanulás, egy újabb diploma megszerzésének társadalmilag is preferált formájában nyilvánul meg.

Az Y generáció már egy fogyasztói társadalomba született bele, szüleik vagy baby boomerek, vagy az idősebb X generáció tagjai, akik nehezen, kemény munka árán küzdötték fel magukat oda, ahol tartanak. A fiatalok azt látják, hogy mindezért nagy árat fizettek a szüleik, tönkrementek egészségileg, kiszolgáltatottá váltak a munkaerőpiacon. - Ők már nem hajlandóak erre, nem akarnak "robotolni", magától értetődik számukra, hogy karriert érnek el, jól keresnek. Hiába könnyíti meg azonban a technika az életüket, az Y nemzedék olyan világban vált felnőtté, ahol örökké sietnie, önmagát megvalósítania kell, karriert kell építenie.

A Y-okat gyakran írják le hidegeknek, önzőknek, akik belemerülnek a virtuális világba és nem törődnek az őket körülvevő társadalommal. Persze ez is csak egy általánosítás, hiszen éppen ők hozták létre az „Occupy Wall Street” mozgalmat. Ez szorosan összefügg azzal, hogy őket sújtotta a legjobban a 2008-ban kirobbant gazdasági válság, de ott vannak a globális felmelegedés elleni harc élvonalában, s kivették részüket a tavaly nyári fergusoni, rendőri önkény által kiváltott faji zavargásokból is.

Könnygáz és dezertáló katonák - egyre feszültebb a helyzet a venezuelai határon

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:50

Fotó: AFP/ RONALDO SCHEMIDT
Venezuela ellen-elnöke is beszédet mondott egy lezárt átkelőhelynél.
A venezuelai nemzeti gárda embereinek egy része könnygázzal támad azok ellen, akik a lezárt határon át a szomszédos Kolumbiába mennének, egy másik részük pedig maga is átszökött, írja a BBC. A feszültség egyre nő: az éhezéssel és gyógyszerhiánnyal sújtott Venezuelába szánt segélyszállítmányokat továbbra sem engedi az országba Nicolas Maduro elnök, míg a segélyek önkéntesek százezreinek segítségével történő megszerzéséről beszél Juan Guaidó, a nemzetgyűlés ellenzéki vezetője, aki szintén elnöknek nevezte ki magát. Ehhez adódik hozzá azok haragja, akik a határ túloldalára járnak dolgozni, ám a blokád miatt veszélybe került megélhetésük.
Barikádok állnak a kolumbiai határon a BBC tudósítója szerint, amit sorban ugrálnak át a venezuelaiak. Sokan arról győzködik a katonákat, hogy engedjék őket elmenekülni az országból, mások pedig kövekel esnek nekik. Nemrég a Nők fehérben nevű aktivista-csoport 300 tagja is a határhoz vonult.
Guaidó ellen-elnök a kolumbiai államfő társaságában szintén az egyik határátkelőhöz érkezett, a kolumbiai oldalról.
Guaidó a Simon Bolivar hídnál mondott beszédében árulással vádolta azokat a katonákat, akik teljesítik a parancsot, és nem engedik az élelmiszerszállítmányokat átkelni a határon. Arra bíztatta őket, hagyják el pozíciójukat, és szökjenek a határ túloldalára. Hárman közülük így is tettek - Kolumbiába érve azonnal letartóztatták őket. Egy negyedik parancsmegtagadásról is tudni, mi egy másik határátkelőnél történt.
Feszült a helyzet Venezuela brazil határán is, ahol nem sokkal korábban két civilt agyonlőttek Maduro katonái. Caracasban, az ország fővárosában eközben az elnök támogatói rendeztek felvonulást.

Kelemen Hunor maradt az RMDSZ elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:02
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszél a párt kongresszusán
Fotó: MTI/ Biró István
Újra Kelemen Hunort választotta elnökévé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombaton kolozsvári kongresszusán.
Kelemen Hunor egyedül indult a tisztségért, és 728 szavazatot kapott a leadott 757-ből. Programbeszédében rámutatott: míg 2018, Erdély és Románia egyesülése centenáriumának éve a visszatekintésre adott alkalmat, a 2019-es évnek a jövő felé fordulás évének kell lennie, hiszen a mostani gyerekek jó eséllyel megélik a 22. századot. Úgy vélte: nemzedékének az a feladata, hogy helyzetbe hozza a mai húsz-, harmincéveseket.  "Abból kell kiindulni, amit el akarunk érni" - fogalmazott az elnök. Az RMDSZ-kongresszuson pódiumbeszélgetésen bocsátották közvitára az Erdély jövőjéről készített vitairatot. Mint Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök megfogalmazta: cél a teljes értékű erdélyi magyar társadalom megteremtése, a két jelszó pedig az erdélyiség és a versenyképesség. A kongresszus határozatban nyilvánította ki, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt. "Elvárjuk Románia, az Európai Unió és a nemzetközi közösség támogatását nemzeti identitásunk megtartásában jelképeink szabad használata által" - áll a határozatban.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 16:28