Obama;Iszlám Állam;

- Iszlám Állam rémtettei - Többet várnának Obamától

Világszerte elítélték az Iszlám Állam (IS) újabb brutális kivégzését. Egy vasárnapi videofelvétel szerint ugyanis 21 kopt keresztényt fejeztek le Líbiában, amelyet Egyiptom az IS líbiai állása elleni légicsapásokkal torolt meg a tripoli kormány egyetértésével és támogatásával. A Fehér Ház „aljas és gyáva” gyilkosságokról tett említést, s úgy véli, ezután még határozottabban lép fel a nemzetközi közösség az IS ellen.

A határozott szavak ellenére az amerikai lakosságnak egyre kevésbé tetszik az a mód, ahogy Barack Obama fellép a szélsőséges dzsihadistákkal szemben. A megkérdezettek 57 százalékának nem tetszik az ezzel kapcsolatos politikája, miközben ez az arány szeptemberben még 49 százalék volt. Az amerikaiak összességében 50 százaléka elégedetlen Obama külpolitikájával, 54 százalék pedig azzal, ahogyan a terrorizmussal kapcsolatos kérdéseket kezeli. Mindez azt mutatja, hogy a nemzetbiztonsági kérdéseket illetően az amerikaiak egyre kevésbé értenek egyet az amerikai kormány politikájával.

A megkérdezettek 59 százaléka kevesli a légicsapásokat az IS iraki és szíriai állásai ellen, ez az arány októberben még 49 százalék volt. Még a demokraták 46 százaléka is úgy véli, hogy rosszul halad az Iszlám Állam elleni küzdelem. A megkérdezettek 51 százaléka válaszolt igennek arra a kérdésre, megbíznak-e Barack Obamában a hadsereg főparancsnokaként.

A felmérés szerint az amerikai közvélemény egyre inkább kezdené elfogadni, hogy az Egyesült Államok szárazföldi csapatokat küldjön a dzsihadisták ellen. Novemberben még 43 százalék támogatta, s 55 százalék ellenezte volna, most már azonban 47 százalékra emelkedett a támogatók aránya, ami a kérdés mérése óta az eddigi legmagasabb arány – írta a CNN. A pártok támogatói körében nagy különbség érzékelhető. Míg a demokrata szavazók 61 százaléka ellenezne egy ilyen lépést, a republikánusok hasonlóarányban támogatnák. A függetlenek megoszlottak a kérdésben. A felmérést február 12-15 között végezték.

Washington tegnap óta konferenciát tart a vallási fanatizmusról. Az amerikai elnök szakértőket, politikusokat, a gazdaság és tudomány, valamint a civil társadalom képviselőit is meghívta a rendezvényre. Elsősorban arról cserélnek eszmét a csütörtökig tartó konferencián, milyen intézkedéseket lehetne hozni a vallási fanatizmus visszaszorítására.

Kölcsönös vádaskodások, egymásra mutogatások, teljes egyet nem értés. Nagyjából így lehetne jellemezni azt a helyzetet, ami kialakult az euróövezet hétfői ülésén, amelyen a görög hitelprogramról tárgyaltak az Eurogroup pénzügyminiszterei athéni kollégájukkal, Janisz Varufakisszal. Bár utóbbi a tanácskozás után azt mondta, akár két nap múlva meg lehet állapodni, valójában a jelenlegi álláspontok mellett erre 2 év se lenne elég.