A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának ügyében a nemzetközi rendőri szervezet ismét vörös jelzést adott ki. Ez a legmagasabb szintű riasztás, amely tájékoztatja a szervezet összes tagállamát arról, hogy az illetőt keresik a riasztást kérő ország, ez esetben Horvátország hatóságai.
A Mol vezetőjéről két fotót és a személyes adatait tették ismét közzé az interneten.
Az ügyet jól ismerő forrás az MTI-nek elmondta, hogy információi szerint a Molnál csalódottak az Interpol döntése miatt. A vállalat ezt egy sajnálatos, ugyanakkor inkább formai, mintsem lényegi döntésnek tekinti. Mivel ez a döntés nem változtat az eddig ismert tényeken, és azokhoz nem is tesz hozzá, a forrás szerint így kizárható, hogy a Mol vezetői testületeinek álláspontja változna a témában.
Hernádi Zsolt neve már korábban is szerepelt a kőrözési listán, de az Interpol ügyeit ellenőrző független bizottság (CCF) felülvizsgálatának idejére 2014. március 3-án lekerült róla. Akkor a rendőri szervezet jelezte, hogy a testület a vizsgálat befejezése után dönt arról, hogy törli, feloldja vagy pedig módosítja-e az adatokat az Interpol adatbázisában.
A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogát.
Sanadert ezért júniusban nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság. Az USKOK indoklásában az áll, hogy a Mollal való megegyezés értelmében Ivo Sanader, hivatali tekintélyével visszaélve, Horvátországra nézve hátrányos szerződést kötött.
A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
A per egyébként február 12-én kezdődött volna, de azt a bíró elhalasztotta, miután a védelem decemberben azt kérte, hogy a vádlott számára is érthető nyelvre fordítsák le a per anyagát, amit akkor a bíró elutasított. Hernádi ügyvédjei fellebbeztek legfelsőbb bíróságon, de a mai napig nem született döntés az ügyben.
Hernádi ellen az USKOK már egyszer - 2012 decemberében - megszüntette a nyomozást, majd miután Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), újraindította. Az újonnan indult vizsgálat során az ügyészség Hernádi Zsolt vizsgálati fogságát is elrendelte, de Magyarország elutasította kiadatását.
A horvát hatóságok 2013-ban adtak ki ellene körözést azután, hogy a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson, majd Horvátország kérésére 2013. október 2-án neve felkerült az Interpol körözési listájára. A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte. Az Interpol gyakorlatilag nem tud kiadni nemzetközi letartóztatási parancsot a szó legszorosabb értelmében, ehhez nincs jogköre, ám a vörös riasztás hasonló erővel bír.
A horvát legfelsőbb bíróság ezután megerősítette a megyei bíróságnak azt a júniusi döntését, amely szerint az ügy bírósági tárgyalását Hernádi Zsolt távollétében is le lehet folytatni. A Mol Nyrt. vezetőjét ennek megfelelően horvát ügyvédje, Goran Mikulicic képviseli a tárgyalásokon.
A magyarországi Fővárosi Törvényszék a horváthoz hasonló ügyben korábban megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt ellen. Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt magyarországi ügyvédje akkor úgy vélte, hogy egy jogerős, felmentő ítélet arra kényszeríthetné a horvát hatóságokat, hogy ejtsék a korrupciós vádakat az elnök-vezérigazgató ellen. A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, a december elején hozott magyar bírói döntés nem befolyásolja a Mol elnöke elleni horvátországi eljárást, ezért az folytatódhat.
