Amióta 2010-ben a Fidesz ismét hatalomra került, nem volt még példa arra, hogy egyik évről a másikra, ha csak csak néhány tized százalékponttal is, ne sikerült volna csökkenteni a GDP arányos államadósság értékét. Tavaly december 31-én mégis megesett ez a csúfság, ugyanis mind 2013. mind 2014 december 31-én - a KSH adatai szerint - 77,3 százalékos lett ez a mutató. Pedig minden külső körülmény a kormány kezére játszott. Az elmúlt év őszén a KSH módosítást hajtott végre a GDP számításokon, aminek lényege az volt, hogy - a régi számítást is figyelembe véve - magasabb adóssággal is kedvezőbb eredményt sikerülhet felmutatni. Emellett a gazdasági növekedés (GDP) 2014-ben 3,5 százalékos lett, ami felülmúlta az előzetes kormányzati várakozásokat, és ez ugyancsak kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy csökkenjen az adósságráta. Azonban a csökkenés nem történt meg.
Az egyik - a múlt évi költségvetést készítők által elkövetett hiba az volt, hogy erősebb forinttal számoltak, mint ami bekövetkezett. (Tavaly mintegy 40 százalékos volt az állam által kibocsátott, devizakötvények aránya.) Az euró 18 százalékkal drágult egyetlen év alatt, ami egymagában 2 százalékpontot rontott a GDP arányos államadósságon. A nemzetgazdasági tárca a balsikerből is képes volt pozitív következtetéseket levonni, azt állítván, hogy megállították az adósság-ráta emelkedését: míg 2002 és 2010 között 55,1 százalékról 80,9 százalékra nőtt, vagyis évente átlagosan 3,2 százalékponttal emelkedett a ráta, addig az elmúlt négy évben, 2014 végére 3,6 százalékponttal, 77,3 százalékra mérséklődött. Arról azonban megfeledkezik a nemzetgazdasági tárca közleménye, hogy 2002 és 2010 között a megelőző 80 esztendő legnagyobb gazdasági világválságának a következményeit kellett a magyar (elsősorban a Gyurcsány és a Bajnai) kormánynak elhárítania. Ennek eléréséhez elengedhetetlen volt a növekedésbarát gazdaságpolitika és a tartósan fegyelmezett fiskális politika - ezek nélkül az adósságráta tovább növekedett volna -, e törekvések helyességét kár lenne kétségbe vonni. A valóság ezzel szemben az, hogy a GDP arányos államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása kivételével a többi mutatót elég lazán kezeli a kormány. Az év közbeni költségvetés-módosításokkal tulajdonképpen menlevelet adnak maguknak a felelőtlen vagyongazdálkodáshoz, az állami tulajdon megalapozatlan gyarapításához.
Az államadósság-ráta 2014. év végi csökkentését nem segítette a nemzetközi gazdasági környezet. A maastrichti adósságrátát az államháztartási egyenlegen és a gazdasági növekedésen túl a forint árfolyamának kedvezőtlen mozgása befolyásolta érdemben. A nemzetközi események (orosz-ukrán konfliktus) hatására a forint jelentősen veszített értékéből 2014 utolsó heteiben, a 2013. december 31-i árfolyamhoz képest 18 forinttal gyengébb jegyzés önmagában 2 százalékpontos emelkedést okozott az adósságrátában.
A stagnáló államadóssági rátából először 2017-ben lehetnek gondok - mondta Katona Tamás. Az egyetemi tanár emlékeztetett rá, hogy az uniós úgynevezett egyhuszados szabálya úgy szól: a 60 százalék feletti rész 1/20-ával, vagyis 1 százalékponttal kell csökkentenünk évről évre az adósságrátát, mégpedig úgy, hogy ezt 3 év átlagában kell elérni. A teljesítés esélye kicsinek tűnik, mert idén sem várható előrelépés az államadósság mérséklésében.
A kormány az alaptörvényben előírt adósságcsökkentésnek sem felelt meg, bár az "ítélettel" a március végi végleges számokat meg kell várni. Ez arról szól, hogy az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a hazai össztermék felét. Mindaddig, amíg ez be nem következik, csak olyan költségvetési törvény lehet, amely az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. A költségvetés ilyen volt, de a kitűzött cél nem teljesült.
