Vízilabda: idegenben vertük Szlovákiát

Komoly előrelépést tett a magyar férfi vízilabda-válogatott a továbbjutás felé a Világliga A csoportjában, miután Szlovákiát is sikerült idegenben legyőznie, 13-12 arányban. Madarasék ezzel negyedik meccsükből negyedik győzelmüket aratták, s a tabella élén állnak, három ponttal vezetnek második helyezett görög válogatott előtt.

Enyhén szólva nem sziporkázott válogatottunk, igaz, kicsit talán el vagyunk kényeztetve mi, szurkolók, ha Benedek Tibor tanítványairól van szó. S ne feledjük a magyarok kapitánya korábban éppen azt hangoztatta, a fényes győzelmeknél többet érnek azok a diadalok, amikért meg kell küzdeni. Ezért tényleg meg kellett, hiszen szinte a találkozó végéig nagyon szoros volt a meccs. A fásultság amúgy is érthető, hiszen ne feledjük, a válogatott múlt héten részt vett a Volvo-kupán, amit meg is nyert.

Benedek Tibor a meccs után elmondta, nagyon örül a győzelemnek, s bár tényleg nem több góllal nyertünk, a lényeg a három pont volt. A magyarok közül Vámos szerezte a legtöbb találatot: háromszor vette be a szlovákok kapuját.

Szerző

Kémkedések, zsarolások kormánya

Publikálás dátuma
2015.02.18. 06:34
Grujevszkit a demokrácia lábbal tiprásával vádolják FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Óriási politikai botrány körvonalazódik Macedóniában. Az ellenzéki szociáldemokraták vezetője, Zoran Zaev azzal vádolja Nikola Griujevszki miniszterelnököt, hogy tömegesen hallgatott le újságírókat, ortodox papokat, ellenzéki politikusokat, befolyásolja az igazságszolgáltatást. A belső feszültség miatt Szkopje egyre távolabb kerül attól, hogy megkezdődjenek vele a csatlakozási tárgyalások.

Macedónia már 2005 óta tagjelölti státusszal rendelkezik, s 2009 óta az Európai Bizottság jelentéseiben érettnek minősíti Szkopjét a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A fejezetek megnyitása azonban mindez idáig nem történt meg, elsősorban Görögország és Macedónia viszonya hagyományosan rossz viszonya miatt. E kapcsolat ráadásul tovább romlik az új athéni kabinet hivatalba lépésével.

Ki az ellenzék vezetője?
Az 1974-ben születetett Zaev az ellenzék vezetője, illetve Strumica községének polgármestere. 1996 óta a szociáldemokrata SDSM tagja. Egy korrupciós ügy miatt letartóztatták, de az egykori elnök, Branko Crvenkovszki által aláírt amnesztiával szabadult. Már 29 évesen, 2003-ban bekerült a macedóniai törvényhozásba, amelynek 2005-ig volt tagja.
Ekkor választották meg első ízben Strumica település vezetőjének. 2008. szeptember elsejétől a szociáldemokraták alelnöke. 2009-ben ismét megerősítették polgármesteri tisztségében. 2013. június 2-án az akkori pártelnök Crvenkovszki távozása után választották meg a szociáldemokrata párt élére.

Panosz Kammenosz görög védelmi miniszter, a Független Görögök párt elnöke, a Sziriza kisebbik koalíciós partnere azzal a feltétellel lépett be a kormányba, hogy a Macedóniával évek óta folytatott névvitában jottányit sem engednek. A macedón-bolgár viszony sem éppen a legjobb, aminek szintén történelmi okai vannak.

Az egykori Jugoszláviában Tito a második világháború után tudatosan erősítette a macedónok nemzettudatát, mert tudta, hogy Szófia is igényt tart az általuk lakott területre, ráadásul a bolgárok nem is tekintik önálló nemzetnek a macedónokat.

Hiába áll készen az Európai Bizottság szerint Macedónia a csatlakozási tárgyalásokra, ennek a két országnak az ellenállása bőven elég ahhoz, hogy Szkopje egyetlen lépéssel se kerüljön

közelebb az EU kapujához. Másrészt felmerül a kérdés, tényleg szüksége van-e az EU-nak egy olyan országra, ahol nem feltétlenül tekintik elsődlegesnek az uniós, demokratikus alapértékeket.

Nikola Grujevszki miniszterelnök valóban felfejlesztette Szkopjét, ám sokan azzal a váddal illetik, hogy megalomániás, a nacionalizmust szító projektekre költi az állam pénzét. Szkopjéban két év óta 30 méter magas Nagy Sándort ábrázoló szobor tekint a városra. A valóban impozáns mű potom 10,5 millió euróba került. Athén szerint csak azért építették, hogy a görögöket bosszantsák. Görögország ugyanis nem győzi hangsúlyozni, hogy a macedónoknak semmi közük Nagy Sándor makedónjaihoz. A Vardar-folyó másik partján II. Fülöp, Nagy Sándor apjának szintén termetes szobra áll.

A miniszterelnök által fémjelzett kormánypárt, a jobboldali VMRO-DPMNE több száz millió eurót költött a nagyszabású tervek megvalósítására. A megbízásokkal olyan cégeket bíztak meg, amelyek közismerten közel állnak a kormányhoz. A sajtó azonban nem tiltakozott, a lapok nagy része ugyanis szintén a kabinet befolyása alatt áll. Az elmúlt években olyanra is volt példa, hogy a kormánnyal szemben kritikus újságírókat valamilyen magyarázattal letartóztattak.

Az állami médiahatóság tagjainak nagy részét a kormány nevezi ki. A testületnek nagy hatalma van, hiszen dönthet a sugárzási engedélyek meghosszabbításáról, vagy éppen elutasításáról. A kabinet módszereire jellemző, hogy 2011-ben befagyasztották az A1 ellenzéki csatorna bankszámláit, adócsalásra hivatkozva. Több ellenzéki párt tiltakozásul kivonult a parlamentből.

Az állami médiából ugyan az derül ki, milyen csodálatos a helyzet Macedóniában, s dicshimnuszok hangzanak el a kormány újabb és újabb nagyszerű sikereiről, a gazdasági helyzet azonban messze nem ilyen fényes. A munkanélküliség Európában itt az egyik legmagasabb. Azok sem élnek azonban sokkal jobban, akiknek van munkájuk: örülhetnek, ha a fizetésük kitart a következő hónapig. A kórházak, illetve oktatási intézmények állapota siralmas, nekik már nem jut a pompából.

A kormány mindenre ráteszi a kezét, amit csak elér. Grujevszki hatalma megingathatatlannak tűnik, 2006 augusztusa óta folyamatosan irányítja az országot. Sokan despotizmussal vádolják, s azzal, csak azért írt ki 2011-re előrehozott választást, hogy még tovább stabilizálja hatalmát. Ugyanakkor már a 2008-as választás után is hallani lehetett olyan hangokat, amelyek szerint szabálytalanságok sora történt.

A napokban azonban robbant a bomba. S olyan bejelentés hangzott el, amely akár Grujevszki bukását is előidézheti. A parlamenti munkát bojkottáló Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) elnöke, Zoran Zaev azzal vádolta meg Grujevszkit, hogy újságírók, papok, ellenzéki politikusok lehallgatását rendelte el. Sajtóértekezletén azt közölte, hogy a miniszterelnök és a hírszerzés vezetője, Szaso Mijalkov irányították az aknamunkát. Az ellenzéki vezető szerint „legalább” négy éven keresztül összesen 20 ezer embert hallgattak le. Mint mondta, ilyen kiterjedt lehallgatást csak a hivatalos hírszerzés szervezhet meg.

Hétfőn újabb bizonyítékokat tárt elő sajtóértekezletén a szocialisták vezetője. Egy dossziét lobogtatva azt közölte, hogy igazolni tudja, a kormányzat rendszeresen nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, s az egyes ítélethozatalok előtt egyeztet a bírákkal. Öt hangfelvételt is nyilvánosságra hozott. Az egyiken a kormányfőhelyettes hangja hallható, aki bírói kinevezésekről, illetve bírósági eljárások lezárásának módjáról beszélt. Zaev azt közölte, ez azt bizonyítja, hogy a törvényhozói és a bírói hatalom nem működik egymástól függetlenül a balkáni országban.

Grujevszki nem kommentálta az ellenzéki vezető bejelentését, de a kormányhoz közel álló média megtette ezt helyette. A mintegy 70 ezres példányszámú Vecer napilap azt állította, hogy Zaev zsarolni próbálta a kormányt: nyilvánosságra hoz a kormányt kompromittáló adatokat, amennyiben nem engedik ki a börtönből barátját. A lap igen merész párhuzammal élt, mert mint írta, a szociáldemokrata vezető „olyan stílusban követelőzött, amint ezt a dzsihadista Iszlám Állam teszi”. A lap szerint Zaev állandó kapcsolatban áll a hírszerzés korábbi vezetőjével, Zoran Verusevszkivel.

Az ügy egyre sötétebb. Zaev ellen eljárás indult. Azzal vádolják, hogy egy „külföldi titkosszolgálattal” együttműködve akarta megdönteni a jelenlegi szkopjei kormány hatalmát. Az igazságszolgáltatás lényegében megfenyegette az ellenzéket, ha bármi a kormányzatra nézve kényes dokumentumot tesz közzé, annak súlyos következményei lesznek.

A fenyegetőzések határára az Egyesült Államok szkopjei nagykövetsége közleményt adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki a kormány sajtóval szembeni fellépése miatt. Az Európai Unió is figyelmeztette Szkopjét arra, az ország kötelessége, hogy teremtse meg az igazságos jogi eljárások feltételeit.

A kormány fenyegetései ellenére Zaev egy olyan lehallgatott hangfelvételt is közzétett, amely állítása szerint azt bizonyítja, hogy a megfigyelt személyek között volt az albán kisebbség pártjának több vezetője is. Ha bebizonyosodik a hangfelvételről, hogy hiteles, az kormányválságot is előidézhet. Amennyiben ugyanis a szkipetárok pártja Grujevszki ellen fordulna, azzal megbuktathatná a kormányt, hiszen a VMRNO-DPMNE-nek egyedül nincs többsége a szkopjei parlamentben. Macedóniában egyébként a lakosság legalább 25 százaléka albán nemzetiségű.

Bírálják a dániai hírszerzést

Publikálás dátuma
2015.02.18. 06:32
Párizsban is együttéreznek a dánokkal FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A hétvégi koppenhágai terrortámadások után sokan kétségbe vonták a dán titkosszolgálat hatékonyságát. A vádak szerin t a belföldi hírszerzés, a PET nem vette teljesen komolyan azokat a jelzéseket, amelyek szerint a tettes veszélyes iszlamista szélsőségessé válhatott. A dán ellenzék azt követelte Helle Thorning-Schmidt kormányzatától, vegye górcső alá a titkosszolgálatok működését.

Dániai lapok már hétfőn beszámoltak arról, hogy a rendőrök által tűzharc során megölt merénylő, aki két személyt ölt meg, s ötöt megsebesített a két terrortámadás során, már a börtönben jelezte rabtársinak, hogy a dzsihadista Iszlám Állam (IS) oldalán kíván harcolni a „hitetlenek” ellen.

E kijelentéséről a börtön vezetése is értesült, s a férfi fel is került a radikálisnak tartott bebörtönzöttek listájára. A PET elismerte, hogy már szeptemberben kapott jelzéseket a férfi szélsőséges nézeteiről. Ugyanakkor azzal védekezett, semmi sem utalt arra, hogy a férfi merényletet akarna végrehajtani.

A merénylő, Omar Abdel Hamid el-Hussein, palesztin felmenőkkel rendelkezik. Többször is dühösen beszélt Izraelről, s kifejtette, megveti a zsidókat. A Dániában született férfi Palesztinát második hazájának nevezte – közölte a Politiken című lap osztálytársait idézve. Egy korábbi iskolatársa, akit az Ekstra Bladet szólaltatott meg, úgy fogalmazott, hogy a férfi nem riadt vissza Izrael nyílt bírálatától. Egyik pillanatról a másikra ki lehetett hozni a sodrából.

Hírek szerint közvetlenül az első szombati merénylet után egy videofelvételt tett közzé az interneten, amelyben kifejezésre juttatta, hogy rokonszenvez az Iszlám Állammal. A fegyvert, amellyel lövöldözött, hat éve lopták el egy kaszárnyából.

A szombati merénylet célpontja a svéd Lars Vilks volt, aki sértetlen maradt. A karikaturista az AFP-nek adott interjújában bírálta a dán hatóságokat. Szerinte a koppenhágai rendőrség nem vette komolyan azt, hogy a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrorakció után nemcsak Franciaországban, hanem Európában is megnőtt a terrortámadások veszélye. Utalt arra, hogy az országban nem is emelték a terrorkészültség szintjét. Elismerte azonban azt is, hogy nem volt a merényletekre utaló konkrét jelzés.

A helyi hatóságok hozzáállása teljesen megváltozott a hétvégi események után. Tegnap lezártak egy városrészt Koppenhágában, mert az első merénylet helyszíne közelében gyanús csomagot találtak. Kiderült azonban, szó sem volt újabb merényletkísérletről. Közben az elkövető esetleges segítőtársai után is tovább kutattak, de újabb letartóztatásokat nem jelentettek be. Koppenhágában hétfő este 40 ezren vonultak fel a szélsőségek ellen, s emlékeztek a hétvégi terrorcselekmény áldozataira.

Szerző