Ezért (is) veszélyes a kamaszkori gyerekvállalás

Publikálás dátuma
2015.02.19. 13:00
Illusztráció: Thinkstock
Nagyobb eséllyel örökölnek hibás gént a tizenéves apák gyerekei, mint azok, akiknek édesapjuk a húszas éveiben jár a fogantatáskor - derült ki a Cambridge-i Egyetem új, nagy létszámú kutatásából.

Korábban úgy vélték, hogy a csírasejtek DNS-mutációi az életkor előrehaladásával szaporodnak. A Cambridge-i Egyetem kutatói több mint 24 ezer apa és gyermekeik adatait elemezték, és azt találták, hogy a tizenéves apák hímivarsejtjei 30 százalékkal nagyobb arányban tartalmaznak DNS-mutációt, mint a huszonéves apáké - tudósított a The Daily Telegraph online kiadása Proceedings-B című brit tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányról.

A tudósok szerint egyelőre nem világos, miért több az örökletes betegséget is okozó hibás DNS a tizenéves fiúknál. A sejtosztódásnál jelentkező hibás DNS-másolásból eredő mutációk a szervezet különböző sejtjeiben fordulhatnak elő. Az úgynevezett csírasejtekben - amelyekből a petesejt és a hímivarsejt képződik - fellépő mutációk olyan változásokat okozhatnak, amelyek az utódokat is érinthetik.

A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja szerint a serdülő fiúk csírasejtjeiben több mint hatszor nagyobb a DNS-mutációk aránya, mint a serdülő lányok petesejtjeiben. Ennek eredményeképpen a tizenéves apák gyermekeikre is több hibás gént örökítenek. Korábban azt gondolták, hogy mind a lányok, mind a fiúk csírasejtjei hasonló számú sejtosztódáson mennek át, így a serdülés idejére hasonló lesz a mutáns DNS-ek aránya is. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a serdülés idejére a fiúk csírasejtjei mintegy 150 osztódáson, a lányok csírasejtjei nagyjából 22 osztódáson esnek át.

Életkoruk alapján összehasonlítva az apákat azt találta a kutatócsoport, hogy a tizenévesek csírasejtjeiben mintegy 30 százalékkal magasabb volt a DNS-mutációk aránya, mint a huszonévesekében. A tizenéves fiúk DNS-mutációinak aránya a harmincas éveik végén, negyvenes éveikben járó férfiakéhoz hasonlított.

A kutatás eredményei megmagyarázhatják, miért gyakoribb a fiatalabb apák gyermekeinél a részben génekkel kapcsolatos zavarok, többek között az autizmus, a skizofrénia és a nyitott gerinc előfordulása. Azt is hangsúlyozták azonban, hogy még így is kevés, csak két százalék az abszolút esélye annak, hogy a tizenéves és a negyvenes apák gyermekei rendellenességgel jöjjenek a világra.

Szerző

Hőhullámok gyötrik? Tovább tarthat, mint gondolná

Publikálás dátuma
2015.02.18. 17:21
Illusztráció: Thinkstock
A hőhullámok és a menopauza más tünetei átlagosan mintegy hét évig tartanak és akár 14 éven át is jelentkezhetnek, tehát sokkal tovább, mint korábban vélték - derült ki egy nagy létszámú, hosszú távú amerikai kutatásból.

Az eredmények értékelésekor a kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy a tünetek enyhítésére adott hormonhelyettesítő kezelést legfeljebb öt évig ajánlják, tehát rövidebb ideig, mint ameddig a tünetek átlagosan fellépnek - ismertette a The Daily Telegraph online kiadása.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy minél korábban kezdett szenvedni egy nő a tünetektől, azok annál tovább tartottak. A menopauza a brit nőknél átlagosan 51 éves korban kezdődik, a problémák súlyosságának enyhítésére 2-5 évig hormonpótló kezelést adnak ösztrogén szintjük javítására. Bár más betegségek, többek közt a későbbi csontritkulás kockázatát csökkenti a terápia, egyre nő az aggodalom, hogy hosszabb távú alkalmazása növeli a mellrák és a petefészekrák esélyét.

A szakemberek szerint két-három különböző kezelésre is szükség lehet a tünetek jelentkezésének időtartama alatt, és a tünetektől szenvedő nőknek nem szabadna habozniuk, hogy orvosi segítséget kérjenek életminőségük javításához. A JAMA Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent új amerikai tanulmányban 1449 olyan nőt vizsgáltak, akik gyakran szenvedtek hőhullámoktól vagy éjszakai verejtékezéstől. A szakemberek 17 év adatait elemezték az 1996 és 2013 közötti időszakban. A résztvevők hét amerikai város lakói közül kerültek ki. Ez volt eddig a legnagyobb léptékű kutatás ebben a témában.

A tünetek átlagosan 7,4 évig jelentkeztek, a nők felénél ennél rövidebb ideig, a másik felénél ennél tovább, egyeseknél akár 14 évig is megmaradtak - olvasható a tanulmányban. Akik az első hőhullámokat még a menstruáció elmaradása előtt kezdték tapasztalni - a résztvevők közül minden nyolcadik nő -, azoknál a problémák tovább is tartottak, átlagosan 11,8 évig. Ha később, már a menstruáció megszűnése után jelentkeztek a tünetek, rövidebb ideig tartottak.

A kutatók azonban megjegyezték, hogy nem minden menopauzán átesett nőnél jelentkeztek a kellemetlen tünetek. A tanulmány szerint a tünetekkel hosszú ideig küzdő nők között több volt az iskolázatlanabb, gyakrabban éltek át stresszt, hajlamosabbak voltak a depresszióra és a szorongásra. A hőhullámokat a vérerek kitágulása, a nyak és fej irányába áramló vértöbblet okozza, ez vezet bőrpírhoz és verejtékezéshez. Korábbi kutatások kimutatták, hogy akik ettől a tünettől szenvednek, azoknak a szív- és érrendszeri problémák, valamint a csontritkulás fokozott kockázatával is szembe kell nézniük.

Szerző

Fogat csináltatni pokoli drága - Tartsuk meg a sajátot!

Publikálás dátuma
2015.02.17. 14:13
Nagyon fontos lenne a gyerekeknek megtanítani a helyes fogmosást Illusztráció/Thinkstock
Manapság már a fogágybetegség miatt vesztik el a legtöbben a fogaikat, míg korábban a fogak szuvasodása volt a fő ok. Dr. Windisch Péter, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának igazgatója szerint ez azért van, mert a lakosság nagy része nem tud helyesen fogat mosni - írja semmelweis.hu.

Az egészséges fogak elvesztésén kívül súlyosabb problémákat is okozhat az évtizedek alatt rosszul végzett fogmosás. Bizonyított, hogy bizonyos fogágybetegséget okozó baktériumok bekerülnek a véráramba, így megjelenhetnek az érfalakon és szerepet játszanak az érelmeszesedés kialakulásában. Kapcsolatot feltételeznek a fogágybetegségek és a koraszülés, valamint a kisebb magzati súly között, illetve a cukorbetegek állapota is romlik, ha nem kezeltetik fogágybetegségüket.

Dr. Windisch Péter szerint súlyos és költséges beavatkozásokat kerülhetnek el azok, akik megfelelő figyelmet fordítanak a szájápolásra. A felnőttek többsége csak akkor megy el fogorvoshoz, amikor már fájdalma van. Ilyenkor már csak radikális beavatkozásokra (gyökértömés, pótlás, foghúzás) számíthatnak. A fogágybetegség fájdalommentes tüneteivel (vérző, duzzadt íny, fogkő) kevesen keresnek fel szakembert, annak ellenére, hogy a betegségben később az egészséges fogaikat veszítik el. Ez a magyarok nyolcvan százalékára igaz.

Az igazgató a fogágybetegség kialakulásáról elmondta, hogy a nem megfelelően tisztított szájban elszaporodnak a káros baktériumok, a lepedék lerakódik, megvastagodik (fogkő alakul ki), idővel az íny alá jutva pedig állandó gyulladást okoz. Ha pedig az íny nem véd, nem zár, a lepedékréteg egyre beljebb jut, évek alatt megtámadja a fogat tartó szöveteket, majd lebontja a csontállományt, végül pedig kiesik a fog. Az ilyen beteget már kezelni sem lehet, mert ha például implantátumot ültetnek be neki, de fogágybetegsége kezeletlen marad, akkor az implantátuma idővel begyullad, újat beültetni pedig már nem tudnak neki.

Mindez a káros folyamat jó technikával végzett fogmosással és rendszeres fogászati ellenőrzéssel megelőzhető lenne. Az igazgató szerint nem egyszerű jól fogat mosni, “olyan nehéz, mint egy jól kivitelezett hátraszaltót ugrani”, a különbség csak az, hogy a fogmosás esetében az íny megbetegedése jelenti a sikertelen kivitelezést. Véleménye szerint ezért a gyerekeknek szakemberektől, a gyakorlatban kellene megtanulniuk a fogmosást, szervezett keretek között az óvodában és az iskolában. Ez így van Skandináviában, ahol mindenkit személyre szabottan tanítanak és elérik, hogy a gyerekek szeressenek fogat mosni. Svájcban más logikát követnek a megelőzésénél: megértetik a beteggel, hogy ha magas szintű a szájhigiénéje, akkor lényegesen kevesebb pénzt hagy majd a fogorvosnál. Ott a fogorvosnál nemcsak elmondják, hanem meg is mutatják a gyereknek és a szüleiknek, hogyan kell helyesen fogat mosni.

A lényeg, hogy minden fogfelszínt érintő legyen a fogmosás.A fogkefét 45 fokban tartva körkörös, söprő mozdulattal kell végezni a tisztítást, minimum 2 percig.A fogkefe vízszintes húzogatása káros lehet, ezzel a fognyak kopása idézhető elő.A fogkefe harmada az íny szélét söpri. Kis fejű és puha fogkefe használata javasolt, hogy jobban odaférjen a fogakhoz és ne sértse a zománcot, fognyakat. Háromhavonta érdemes fogkefét cserélni.

további információk: a semmelweis.hu-n 

Szerző
Témák
fog betegségek