Hamarosan lezárhatják a Simon-ügyet?

Publikálás dátuma
2015.02.19. 06:03
Fotó: Népszava
Egy hónap múlva akár le is zárhatja a Simon Gábor ellen egy éve folyó nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF). Az MSZP költségvetési csalással vádolt volt elnökhelyettesének ügyében, mint a hatóság tájékoztatta lapunkat, egyelőre nem hosszabbították meg a nyomozást, annak határideje továbbra is március 14.-e, de „szükség esetén” ez változhat.

Eközben viszont semmi továbbit nem árul el a vádhatóság a nyomozás állásáról. Bizonyos kérdéseink – így az, hogy miért nem látják indokoltnak Simon zárolt számláinak feloldását, ha már 128 millió forintot Simon tavaly megtérített az adóhatóságnak – a KNyF szerint „a nyomozás részleteit olyan mélységében érintik”, hogy az eljárás érdekei miatt azokra jelenleg „nem adható tájékoztatás”.

Simon védője már tavaly novemberben indítványozta a zárolt bécsi bankszámla feloldását, azután, hogy Simon adóhátralékként megtérítette a kérdéses összeget. A védői indítvány sorsáról nem tudni, a büntetőeljárási törvény mindenesetre rögzíti: a zár alá vételt fel kell oldani, ha „az elrendelésének oka megszűnt”.

Simonról még tavaly februárban derült ki, hogy a nevén több mint kétszázmillió forint van egy bécsi számlán, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban, és később egy bissau-guineai útlevél is előkerült, amivel Magyarországon is számlát nyithatott. Az ehhez szükséges iratokat a gyanú szerint Simon maga írta alá „Gabriel D.” néven, bár ezt lapunknak többen cáfolták. Ám a volt MSZP-vezető ügye kapcsán vetült fény a máig tisztázatlan körülmények között egy rendőrautóban rosszul lett, majd elhunyt üzletember Welsz Tamásra, aki a gyanú szerint segédkezhetett a számlanyitáshoz szükséges okmányok beszerzésében. Welsz tavaly márciusi halála után Simon esetét elkülönítették, és míg a politikus ügyében a KNyF, Welsz kapcsán először a Nemzeti Nyomozó Iroda, majd NAV is vizsgálódni kezdett. Ugyanakkor a vállalkozó ügyével lassan haladnak, úgy tudni, még a dokumentumok vizsgálatával sem végeztek.

Simon jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt várja a nyomozás végét. A korábbi házi őrizetet januárban még azzal hosszabbították meg, hogy azt a bűncselekmények tárgyi súlya is indokolja, és továbbra is fennáll a gyanú a bűncselekmények elkövetését amúgy tagadó Simonnal szemben, hogy azokat újra elköveti. Ekkor kezdte firtatni a fideszes Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke, az ügyészség, a Belügyminisztérium, valamint a titkosszolgálat tájékoztatását kérve, hogy Simon honnan tudta megtéríteni a pénzt. Ugyanakkor a külföldi számlákon lévő pénzre kivetendő adó önkéntes megtérítésével - mint korábban lapunkat Simon védője, Nagy István tájékoztatta - korlátlanul enyhíthető a későbbi kiszabandó büntetés.

Szerző

Nem maradhat talpon Simicska?

Publikálás dátuma
2015.02.19. 06:02
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Piacképessé tenni a Hír Tv-t, növelni a csatorna nézettségét – emelte ki lapunknak a televízióval kapcsolatos terveit a Hír Tv újdonsült elnöke. Fonyó Károly egyúttal megerősítette, hogy Simicska Lajos Hír Tv-s részvényeit a tulajdonában lévő Megapolis Media Zrt. vásárolta meg. Mivel Fonyónak - elmondása szerint - régóta voltak tervei a csatorna jövőjét, működésének irányát illetően, azért döntött úgy, hogy elfogadja Simicska ajánlatát, de azt az üzletember hangsúlyozta: nem kíván a Hír Tv irányultságán változtatni, egy piaci alapon működő, a jobboldali-konzervatív feltételeknek megfelelő csatornát szeretne, egy ilyen médiának pedig szerinte van létjogosultsága Magyarországon. Mindezt, mint hozzátette, tízéves német és több mint húsz éves magyar üzleti tapasztalatai mondatják vele.

Kedden az mno.hu-n jelent meg közlemény arról, hogy február 16-ával Simicska eladta a Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-ben lévő részének jelentős hányadát a Megapolis Media Zrt., valamint a PRO-RÁTA Holding Zrt. részére. És bár egy héttel korábban a „fekete pénteken” még őt nevezték ki a Hír Tv új elnökének, Simicska lemondott a tévében betöltött igazgatósági tagságáról is, részvényeit pedig régi üzlettársa, a Metropolt is tulajdonló Fonyó cégének - a Megapolis Media Zrt.-nek - adta el. Simicskánál már csak a Lánchíd Rádió Kft. 25 százalékos üzletrésze maradt.

Akik foglyul ejtették

A legfőbb ügyészhez fordult Szigetvári Viktor, hogy vizsgálja meg: történt-e jogsértés a Fidesz pártfinanszírozása kapcsán, megalapozott lehet-e korrupció miatt eljárást indítani. Az Együtt elnöke a Csintalan Sándor által az ATV-n elmondottak alapján fordult Polt Péterhez. Csintalan szerint Simicska hosszú időn át finanszírozta közpénzből a párt működését. Mindez a politikus szerint alátámasztja, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz mögött "egy olyan gazdasági érdekkör, hálózat épült ki az elmúlt évek során, amely komoly állami befolyása révén, befolyásukkal visszaélve foglyul ejtette az államot".

Bár érdemi változásokat Fonyó nem tervez, némi átszabásra azért is lehet számítani, mert szeretné visszahozni a csatorna nézettségét, amely még 2010-ben is 4 százalék körül volt, ám ebből mára mindössze 1 százalék maradt. A nézők számára vonzóbb tartalmakkal készül; ezért a Magyar Nemzet egykori főszerkesztő-helyettese, az RTL Híradójának egyik alapító szerkesztője, Tarr Péter felel majd.

Jelentős állami hátszél nélkül egyébként a működés fenntartása, ha nem is elképzelhetetlen, de komoly kihívás a több mint 200 fős apparátussal dolgozó Hír Tv-nek, ahogyan a mintegy 160 főt foglalkoztató Magyar Nemzetnek is, ráadásul mindkettőt jelentősen sújtja majd az ötszázalékos, kiterjesztett reklámadó.

Simicska kiszorítása mindenesetre már megkezdődött a közmédiában is: az MTVA egyik legnagyobb beszállítójának számító, a vállalkozó közvetett érdekeltségébe sorolt, a Dalt, a Maradj talpon!-t és a Magyarország, szeretlek!-et is gyártó Hung-Ister Zrt. lemondhat megrendeléseiről. Az egyébként igen népszerű Maradj talpon! ugyanis, mint az MTVA tegnap megerősítette, már biztosan lekerül a képernyőről. „Sajnálattal közöljük, hogy korábbi felhívásainkkal ellentétben a Maradj talpon! című műsor egyelőre nem indul el” – tudatta Facebook-oldalán a produkció néhány nappal azután, hogy szereplőválogatást hirdetett. Az MTVA a döntést azzal magyarázta, hogy mivel a közmédia műsorstruktúrája a jövőben változni fog, és a vetélkedő kevesebb érdeklődőt vonz játékosként, szüneteltetik. Bár a Dal február 28-án véget ér a döntővel, a Magyarország, szeretlek! gyártását tavasztól „belső kapacitásból” oldják meg.

A Kreatív tegnap megjelent összeállításából kiderült: a médiabirodalom 2010-13-ban összesen több mint 20 milliárd forint nyereséget termelt Simicska Lajos, Nyerges Zsolt, valamint Fonyó Károly és Liszkay Gábor cégeinek. Miközben a reklám- és médiapiac ideális árbevétel-arányos nyereségét globálisan 10-15 százalékra teszik szakértők, Fidesz-közelben 2013-ban például a Simicskához köthető Publimontnál ez 39, a Class FM-nél 35, a Hung-Isternél 28, a Magyar Nemzetnél pedig 23 százalék volt.

Szerző

Orbán bizonyítványát magyarázza

Publikálás dátuma
2015.02.19. 06:01
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
A Putyinnal ápolt személyes kapcsolat fontosságáról, a magyar külpolitikáról és a gázszerződés részleteiről is beszélt Orbán Viktor az orosz elnök látogatása után egy háttérbeszélgetésen. A miniszterelnök nemcsak itthon magyarázza bizonyítványát, már el is utazott Varsóba, hogy az ottani aggodalmakat is eloszlassa. A világsajtó szerint Orbán nemcsak múltbéli önmagával került szembe az orosz elnök ajnározásával, de teljesen elszámolhatta magát Putyin fogadásával az ukrán válság kellős közepén.

Külpolitikai újságíróknak magyarázkodott a Putyin-látogatás másnapján Orbán Viktor. A miniszterelnök háttérbeszélgetésére vélhetően azért kellett mihamarabb sort keríteni, mert az orosz elnök fogadása, Orbán hűségesküje Oroszország mellett, s Putyin válogatott sértései és fenyegetései komoly diplomáciai kutyaszorítóba keverték a magyar kormányt.

Orbán talán éppen ezért igyekezett elhitetni: 2014 után sikerült pozicionálni a magyar külpolitikát, hiszen az elmúlt időszakban egyfelől az EU összes vezetőjével tisztázta, hogy mit akar Magyarország, és meghallgatta javaslataikat is. Nemrég itt járt Merkel, szombaton Kijevben járt, hétfőn Szerbiában tárgyalt, kedden az orosz elnök látogatott Budapestre, ma Varsóba utazik, hamarosan pedig jön a török miniszterelnök, amit a magyar fél viszonoz - sorolta Orbán. Szerinte az országnak a személyes jellegű kapcsolatokkal kell stabilizálnia külpolitikáját. A személyes viszony azt jelenti, hogy adott esetben fel tud hívni valakit, és kérni tud tőle valamit. Ez nyilván azzal is jár, hogy adott esetben a másik fél is kér valamit - tette hozzá. "Engem például az orosz elnök bármikor felhívhat. A tegnapi kétórás személyes beszélgetés sem ilyen eredménnyel zárult volna, ha nincsenek meg a személyes kapcsolatok" - fogalmazott a kormányfő. Arról azonban nem ejtett szót, hogy ő maga is bármikor felhívhatja Putyint, illetve mely uniós ország vezetőjével van olyan személyes viszonyban, hogy ezt megtehesse.

Mesterházy beszámoltatná a kormányfőt
A miniszterelnök a parlament külügyi bizottsága előtt haladéktalanul számoljon be a Putyin-látogatás során lezajlott megbeszélések témájáról, illetve azok esetleges eredményéről - szólította fel Orbánt Mesterházy Attila. Az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s tagja lapunknak azt mondta: Orbánnak az ukrán elnöknél lezajlott villámlátogatásáról is tájékoztatást kell adnia a bizottság előtt. Miközben a világ a közvetlen közelünkben forrong, a magyar politikai szervezeteknek, de a polgároknak is joguk van tudni, miről tárgyal "a fejük felett" választott vezetőjük - fogalmazott, emlékeztetve: a miniszterelnök némi meglepetést keltve, a Putyin találkozót megelőzően egyeztetésre hívta az ellenzéki pártok frakcióvezetőit, hogy a parlamenti pártok támogatását kérje a "nemzeti külpolitikai célok eléréséhez", ugyanakkor az orosz elnökkel lezajlott találkozó után ugyanezen pártok frakcióvezetőit a megbeszélésről már nem tájékoztatta.

Orbán kitért az amerikai-magyar viszonyra is, hangsúlyozva, hogy Collen Bell budapesti nagykövetet - aki kedden nemcsak keményen bírálta Oroszországot, de gesztusként Putyin itt tartózkodása idején az ukrán ügyvivő volt a díszvendége - jó választásnak tartja, ám az Egyesült Államokkal ápolt viszonyban már nincs olyan egyenlőség a NATO-tagországok között, mint az ezredfordulón volt. Az amerikai-magyar viszony az utóbbi időben mintha javult volna, még akkor is - folytatta Orbán - ha a washingtoni külpolitika 1990 után gyakorlatilag átállt egy úgynevezett "yes sir!", azaz "igenis, uram!" üzemmódra, vagyis mindenhonnan csak beleegyezést és elfogadást várnak, amit Magyarországtól nem mindig kapnak meg. Ez szerinte az egyik oka a konfliktusnak - idézte a hvg.hu. Orbán szerint a Fidesszel nem szimpatizáló személyek erősen beépültek az amerikai külügybe, de most kikerültek onnan. Ellentétben az előzetes bírálatokkal, el kell ismerni, hogy Colleen Bell nagyon tehetséges, elég abba belegondolni, hogy ha Amerikában valaki sikert ér el, ahhoz mindenképpen kell rátermettség és tudás. Budapesten azt látni, hogy sokkal kevésbé ideológiailag orientált, mint André Goodfriend ideiglenes ügyvivő volt - mondta.

Orbán szerint Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tisztáztak minden felvetődött, vitás kérdést. Szerinte a konfliktusos ügyek számát tekintve nagyrészt ott tartunk, mint az európai átlag. Ám Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke esetében nem ennyire sima a helyzet. Európában ugyanis kétféle külpolitikai megközelítés van: a lengyelek-balti államok az úgynevezett értékalapú külpolitikát képviselik, amelynek része, hogy Oroszországot kifelé kell szorítani Európából. Az európai baloldal ugyanakkor jóval megengedőbb Oroszországgal szemben. "És vagyunk mi, csehek, szlovákok, osztrákok, magyarok, és sajátosan kapcsolódva a németek, akik nem mondjuk azt, hogy Oroszország teljesen megváltozott volna, és ne jelenthetne potenciális veszélyt, de tudjuk, hogy együtt kell velük dolgozni" - idézte Orbánt több portál is. Tuskkal emiatt jóval több vita van, mint Junckerrel, de hogy mennyire vannak igazából lengyel-magyar nézetkülönbségek, majd ma - Orbán varsói útján - kiderül.

Vlagyimir Putyin jött, látott, s tovább is állt, ám Magyarország számára még sokáig gondot okozhat az általa kavart vihar FOTÓ: PÁLFALVI KITTI

Vlagyimir Putyin jött, látott, s tovább is állt, ám Magyarország számára még sokáig gondot okozhat az általa kavart vihar FOTÓ: PÁLFALVI KITTI

Noha Orbán mindenképpen kellemetlen helyzetbe hozta az őt fogadó, sőt, kitüntető lengyeleket, Grzegorz Schetyna külügyminiszter tegnap mégis védelmébe vette a magyar miniszterelnököt. Putyin budapesti látogatása a nagyon kedvezőtlen magyar-orosz gázszállítási szerződés javítását szolgálta - mondta a lengyel külügyminiszter egy rádióinterjúban, hozzátéve: Magyarország nem szegi meg az Oroszország ellen bevezetett szankciókat és az uniós szerződéseket. Schetyna szerint Magyarország "diverzifikálja" politikáját: a gazdaságpolitikáját Oroszországgal együttműködve próbálja folytatni, "politikailag" azonban az európai uniós tagságát hangsúlyozza. A miniszter határozottan elutasította a műsorvezető állítását, amely szerint Magyarország Oroszország-politikája sérti az európai szolidaritást. "Ez nem így van" - tette hozzá, megjegyezve: a magyar-orosz kapcsolatok "valóban túllépnek az Európai Unió bizonyos működési normáin". Úgy vélte, Magyarországnak joga van önállóan dönteni külpolitikájáról, bár "magas fokú kockázata van ennek a játéknak". A külügyminiszternél kritikusabban értékelték a lengyel lapok az Orbán-Putyin összeborulást, még azt is felvetették, Ewa Kopacz kormányfőnek kínossá vált fogadni Orbánt. Eközben Bronislaw Komorowski lengyel elnök Putyin budapesti látogatására reagálva kijelentette, az a legfontosabb, hogy a nyugati világ egységesnek bizonyult "az orosz agresszió" által kiváltott szankciók ügyében.

De hogy a magyar kormány sem nyugodt a Putyin-Orbán találkozó következményei miatt, azt jelezheti az is: Szijjártó Péter a német külügyminiszterrel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint az amerikai nagykövettel konzultált a vizit eredményeiről, majd pedig tájékoztatta török, macedón és szerb kollégáját is. A külügyminiszter arról számolt be, hogy Magyarország energiabiztonsága szempontjából jelentős megállapodás született, de azt is kiemelte: Orbán az orosz elnök előtt is világossá tette, hogy Magyarország kizárólag a békés megoldást tartja elfogadhatónak az ukrajnai konfliktus tekintetében.

"A Kreml főnökéhez simulva"
The New York Times: Magyarország igyekezett nem nagy ügyet csinálni Putyin látogatásából, a fogadtatás messze elmaradt attól, mint amilyen diadalmas ünneplésben az elnöknek októberben Szerbiában volt része.
The Wall Street Journal: Az orosz elnök az eddiginél kedvezőbb feltételekkel ajánlott földgázt a Kreml-barát magyar kormánynak, ami aláhúzza, hogy Európa gondban van: miként szálljon szembe Moszkvával az ukrán viszály miatt, miközben az orosz energiára támaszkodik.
Daily Telegraph: Putyint meleg fogadtatás várta Budapesten a magyar kormányfő részéről, aki az illiberális állam sikeres példájaként méltatja és követni kívánja Oroszországot. A vendég azt igyekezett demonstrálni, hogy vannak még barátai az unióban.
Reuters: A magyar-orosz gázegyezség megerősítette Magyarország szoros kapcsolatait a Kremllel, miközben Európa többi része az ukrajnai beavatkozás miatt elfordul Moszkvától. Hogy az elnök egyáltalán Magyarországon járt, az önmagában aláhúzza a viszony jelentőségét, hiszen a politikus tavaly június óta nem tárgyalt kétoldalú alapon egyetlen uniós tagállam vezetőjével sem. Orbán bírálta azokat, akik el akarják szigetelni Oroszországot, e nézete eltér a legtöbb európai vezető álláspontjától.
Financial Times: Orbán kihívta maga ellen az EU-t, amikor vendégül látta Putyint, hiszen az unió úgy döntött, hogy kétoldalú alapon nem tárgyal az orosz államfővel. Fura csavar a történetben, hogy az elnök felkeresett egy szovjet katonai temetőt, bár azok emlékművét nem koszorúzta meg, akik ’56-ban estek el. Számára az út azt igazolta, hogy van még olyan európai főváros, ahol ünneplik.
Süddeutsche Zeitung: A Kreml főnökéhez simulva - ezzel harangozta be a müncheni újság az elnök budapesti vendégeskedését. Emlékeztettek, a Foreign Affairs nemrégiben azt írta: a határon túli magyarokra hivatkozva Orbán is hasonló igényeket támaszthat, mint Putyin. Bár az igaz, hogy a magyar vezető tartja magát az európai normákhoz, de megfigyelőknek jó okuk van félni.
Spiegel: Orbán a Putyin-vizit kapcsán átejti az EU-t. Jó akar lenni a Nyugatnál, egyidejűleg azonban példaképnek nevezi Oroszországot. Ez kapóra jön az Putyinnak, aki az úttal éket akar verni az unióba. Pár éve még a magyar politikusnak egészen rossz volt a véleménye a vendég politikai törekvéseiről.

Teljes mellébeszélés ukránügyben

Miközben Kelet-Ukrajnában a minszki tűzszüneti megállapodás dacára ropogtak tegnap a fegyverek s a debalcevei katlanban teljes erőbedobással támadtak a szeparatisták Vlagyimir Putyin Budapesten arról beszélt, hogy veszíteni is tudni kell. Az orosz elnök szót sem ejtett sem a Kreml, sem a szakadárok felelősségéről, azt viszont hangsúlyozta, hogy a körbekerített Debalcevénél az ukrán hadseregnek kell letennie a fegyvert. Ezzel ugyan nem mondott újat, hiszen a minszki megállapodást követően is azonnal jelezte, hogy ez az álláspontja, de az már a cinizmus határát súrolta, amikor arról beszélt, hogy a tűzszünet megsértése előre látható volt, s hogy a szakadárok, "traktoristák és bányászok" nagyon motiváltak területeik megvédésében, az ukrán katonák pedig nem is akarnak harcolni. Mindezek után reményét fejezte ki, hogy az ukrán vezetés lehetővé teszi a katonáknak, hogy büntetlenül letegyék a fegyvert és hazatérhessenek otthonaikba, a szeparatisták pedig biztosítják számukra a szabad elvonulást. Putyin ezzel arra a korábbi kijevi rendeletre célzott, miszerint az ukrán tisztek akár fegyvert is használhatnak a dezertőr katonák ellen. Az orosz elnök többször is hangsúlyozta az ukrán kormány és Porosenko államfő felelősségét a konfliktusban. Újságírói kérdésre burkoltan elismerte, Oroszország fegyverrel támogatja a lázadókat, arra ugyanis, hogy mi a véleménye az esetleges amerikai fegyverszállításról, az orosz elnök azt mondta, hogy adataik szerint Washington már szállított fegyvert Ukrajnának és ködösítve úgy folytatta, hogy mindegy ki milyen fegyvert szállít, az "eredmény az lesz, mint ami ma van", ha az ukrán vezetés nem fúj visszavonulót, az további emberéleteket fog követelni.

Putyin és Orbán egyaránt hangsúlyozta, csak békés megoldása van a konfliktusnak, s a magyar miniszterelnök azt is leszögezte, hogy Magyarország tiszteletben tartja az uniós szankciókat és az arra adott orosz válaszlépéseket. Orbán azonban egyetlen, burkolt kritikát sem fogalmazott meg Oroszországnak az ukrajnai konfliktusban játszott szerepéről. A kormányfő a háttérbeszélgetésen már azt mondta, az ukrán válság "nehéz eset", még az sem világos, hogy akarja-e valaki Donyeck és Luhanszk megyét, elfeledkezve arról, hogy Ukrajna területi integritásának megőrzéséért harcol, s a nemzetközi közösség pedig emellett áll ki. Ugyanakkor tájékozatlan is volt, hiszen arról beszélt, hogy sokat jelentene, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hozna a második minszki megállapodásról, mert akkor sokkal könnyebben megvalósítható lenne a tartós tűzszünet. Erre ugyan Putyin is utalt még kedden, csakhogy ő akkor még egy, az ENSZ BT előtt álló orosz javaslat elfogadása miatt tette vélhetően, amit tegnap reggelre el is fogadott a testület, erről viszont Orbánnak nem volt tudomása.

Kínos ügyek

- EU: Orbán megsértette az EU-szankciókat - sugallta a Kreml szócsövének számító Russia Today. A lap ezt a bátorság jelének tartja Orbán részéről, ellenben a Financial Times arra emlékeztetett: a Krím-félsziget elfoglalása után érvénybe lépő szankciók a gazdasági intézkedések mellett diplomáciai előírásokat is tartalmaztak, melyek egyike az EU tagállamok számára előírta a rendszeres diplomáciai kétoldalú csúcstalálkozók megtartásának tilalmát ("EU member states decided not to hold regular bilateral summits"). Márpedig Putyin kétoldalú találkozóra jött, melyen a felek olyan gazdasági-kulturális megállapodásokat kötöttek, amelyek nem egyszeri problémamegoldásról szóltak. Összesen öt ilyen csomag született, így ötször sértette meg Magyarország a vállalt nemzetközi szankciókat.

- '56: Noha nem az 1956-os eseményeket ellenforradalomnak nevező obeliszknél koszorúzott Putyin, hanem a Fiumei úti Nemzeti Sírkert szovjet katonai parcellájának II. világháborús központi obeliszkjénél tisztelgett, Orbán mégis kellemetlen helyzetbe került e téren is. A lengyel Rzeczpospolitában fogalmazott úgy a miniszterelnökkel általában rokonszenvező tekintélyes lengyel újságíró, Jaroslaw Gizinski, hogy "komoly következményei lehetnek a magyar és az orosz vezető keddi kézszorításának. Ezzel Putyin eltemette Orbán múltját, akit a Hősök terén mondott 1989-es beszéde tett híressé".

- Gáz: Miután kiderült, hogy a Putyin-látogatás célja nem a gázmegállapodás volt, a német Die Welt kiemelte, "Oroszország szó szerint pénzt ajándékoz Magyarországnak", ám "valójában az üzenet, amelyet Putyin itt kihirdet" az egykori keleti tömb más országainak szól, és úgy hangzik, hogy "nálunk és velünk jó jövő vár rátok, de abból csak bajotok lesz, ha szembefordultok velünk".

- Ukrajna: Az ukrán médiumok Putyin szavait kifogásolták, fölidézve: úgy szólította fel a sajtótájékoztatón a Debalcevóban rekedt ukrán erőket a feladásra, hogy novemberben, az ugyanígy körbezárt ukrán erőket a szabad elvonulás ígéretével mészárolták le Ilovajszkban. "Emlékezz Ilovajszkra, és ne higgy Putyinnak" - szóltak a szalagcímek, a cikkek pedig emlékeztettek: Putyin minderről abban a városban beszélt (Budapesten), ahol 1992-ben elődje nemzetközi szerződésben vállalta, hogy tiszteletben tartja Ukrajna határait és területi egységét. Arról is írtak, hogy már maga a Putyin-Orbán-találkozó ténye megalázta Ukrajnát.

Szerző