Nem volt gazdasági tétje a Putyin-látogatásnak

A gázszállítási szerződés csak ürügy, "kommunikációs fedőtörténet" volt Vlagyimir Putyin budapesti vizitjére - állítják a szakértők, akik szerint ráadásul a megállapodás - mármint annak nyilvános része - sem igazán előnyös Magyarország számára. Ami pedig a háttéralkut illeti: Orbán Viktor állítja, az oroszok nem kértek tulajdont a magyarországi gáztározókban, ám az orosz elnök közlése nyomán "valakiknek" mégis hatalmas bevételt hozhat az egyezség.

A magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerződés ügye semmiképpen sem indokolta azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Budapestre látogasson, Orbán Viktor miniszterelnök pedig fogadja őt. Különösen igaz ez annak fényében, hogy nem is született új egyezmény, csak a régi meghosszabbítását vállalták a felek. Ezt a megállapodást pedig megköthették volna az orosz exportőr és a magyar importőr cégek vezetői is. Mint ahogyan az iparági híresztelések szerint ez már tavaly meg is történt - nyilatkozta lapunknak Deák András György. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének munkatársa szerint a gázszállítási szerződés csak ürügy, "kommunikációs fedőtörténet" volt Putyin budapesti vizitjére.

A megállapodás egyébként csupán azt rögzítette, hogy Magyarország az elkövetkező 4-5 évben megvásárolja az orosz Gazpromtól azt a mintegy 22 milliárd köbméter gázt, amelyet az 1996-ban kötött, idén lejáró megállapodás keretében eddig nem vett át. A be nem hozott gázmennyiség értéke hozzávetőleg hárommilliárd euró lehet. Ez pedig azt jelenti, hogy a gáz import ára hozzávetőleg 260 dollár ezer köbméterenként. Ez megközelítőleg 20-25 százalékkal magasabb a mostani piaci áraknál - jegyzik meg hozzáértők.

A gázszerződéssel kapcsolatos fideszes kommunikációs stratégia egyébként szinte napról-napra változott az elmúlt hetekben. Orbán Viktor a hónap elején még azt hangoztatta, hogy a "rezsicsökkentés megvédéséhez" mindenképpen szükség van egy új, hosszú távú gázszállítási egyezményre az oroszokkal. Méghozzá olyan megállapodásra, amely többször is meghosszabbítható. Néhány napja azonban már csak egy rövidebb futamidejű "rugalmas" egyezségről beszélt, tegnap, vagyis csupán egy nappal a Putyin látogatás után pedig már az új szerződés szükségtelen mivoltáról értekezett Orbán.

MSZP: hozzák nyilvánosságra a részleteket

A szocialista Tóth Bertalan szerint az orosz elnök keddi budapesti látogatása kizárólag Putyinnak volt előnyös, Magyarország csak az ő erőpolitikájának díszlete volt. Tegnap a parlamentben Orbán Viktor korábbi kijelentését újrahasznosítva úgy értékelt: Európában elszaporodtak Putyin pincsijei. "Putyin sikeresen képviselte az orosz érdekeket, ugyanez mondható el Orbán Viktorról is" - fogalmazott. Az MSZP-s képviselő szerint Putyin arra is felhasználta a látogatást, hogy a Magyarország által le nem hívott gázmennyiséget drágábban adja el, mint azt Európában bárhol értékesíteni tudná és kiderült az is, hogy a Gazprom szemet vetett a magyar gáztározókra. Tóth követelte, a kormány azonnal hozza nyilvánosságra, miről állapodott meg az orosz elnök a magyar kormányfővel. Erre reagálva Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára közölte: a hosszú távú gázszerződések árazása nem versenyképes, és a 2015-ös átvételi kötelezettség meghaladja az éves magyar földgázfelhasználás mértékét. Megjegyezte, utóbbi kezelése érdekében a Magyar Földgázkereskedő folyamatosan tárgyal az orosz féllel mind a mennyiség, mind az ár kérdésében. Mint mondta: a kedden valóban szó volt a földgáztározókról is, a magyar jogszabályok lehetővé teszik, hogy nem uniós tagállamok hozzáférjenek a szabad kapacitásokhoz.

A kormányfő egy újságíróknak tartott szerdai háttérbeszélgetésen a Vs. hu beszámolója szerint elmondta: sikerült elkerülni, hogy egy, az 1996-2015 között élőhöz hasonló, hosszú távú gázszerződést kössön Magyarország Oroszországgal. Orbán szerint ez volt az egyik legfontosabb eredménye a Putyinnal lezajlott keddi találkozójának, de a miniszterelnök elmondta, orosz részről ugyan volt felvetés egy hosszú távú egyezség megkötésére is, de sikerült elkerülni, hogy ez realizálódjon. Orbán szerint ugyanis olyan gyorsan változik az európai gázpiac, várhatóan olyan vezetékek és interkonnektorok épülnek meg a következő években, amelyek sokkal nagyobb mozgásteret adnak majd Magyarországnak is, így nem érdeke hosszú távra lekötni magát egy szerződéssel. Vagyis Orbán éppen annak az ellenkezőjéről beszélt szerdán, mint két héttel ezelőtt.

Újabb atomerőműblokkokat ajánlanak

Ütemterv szerint halad a paksi atomerőmű két új blokkjának építése - mondta újságírók előtt Szergej Kirijenko. A paksi beruházást végző orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom vezetője az orosz államfőt kísérő népes delegáció tagjaként kedden jött Budapestre, ahol közölte: "pontosan meghatározott menetrend van, minden előírást és szabályt szigorúan be fogunk tartani. Folyamatban van az engedély beszerzése, minden szakaszosan fog haladni". Az új reaktorok a legkorszerűbb „posztfukusimai” típusú technológiával készülnek, száz évre szól az üzemeltetési garancia. Kirijenko azt sem zárta ki, hogy további blokkokat építsenek fel Pakson. "A magyar gazdaság meglehetősen gyorsan fejlődik, nem zárom ki, hogy ennek a beruházásnak a sikeres végrehajtása után a magyar kormány további blokkok építéséről is döntést hoz" - fogalmazott.

Szakértők szerint azonban Magyarország évtizedekig fogja nyögni a két új paksi blokk megépítésének legalább 12 milliárd euróra becsült költségét. Így további két blokk megrendelése egyenlő lenne a "gazdasági öngyilkossággal". Ráadásul az épülő paksi blokkok kapacitásának a majdani kihasználtsága is kétséges, a térség árampiacán ugyanis jelentős túlkínálat van, s ez várhatóan így marad a következő évtizedekben is. Így a kereslet sem indokolná a további reaktorok megrendelését.

Ráadásul az Origo szerint a szerdai háttérbeszélgetésen a kormányfő azt is közölte: a gázszerződésért cserébe az oroszok a Malév adósságának kifizetését kérték, viszont a gáztározókból nem kértek tulajdonrészt és - ahogy Orbán fogalmazott - ide nem is szabad őket beengedni. A miniszterelnök kiemelte: a magyar kormánynak sikerült elhárítania azt a kérést, hogy a Vnyesekonombank részéről a három éve lezárt nemzeti légitársaságba tett tőkét egy összegben visszafizesse az állam, a tervek szerint a rendezést úgy bonyolítanák le, hogy egy, a Nemzeti Kereskedőházon keresztül Oroszországban alapított vegyesvállalatot származó profitból arányosan magasabb részt hívhatna le az orosz fél. A két vezető ugyanakkor arról is tárgyalt, hogy a 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokságra épülő stadionok egyikét magyar beruházó valósíthatja meg. "A futball-vb egy stadionját elhozzuk" - fogalmazott a miniszterelnök.

A kormányfő a szerdai kormányülésen döntést helyezett kilátásba arról is, hogy Magyarország megépíti az nemrégiben leállított Déli Áramlat gázvezeték-projekt hazai szakaszát. Ez Orbán szerint segíthet Ausztria felől gázt importálni, így a jövőben nyugatról is kaphatunk gázt. A beruházás költségei mintegy 100 milliárd dollárt tennének ki. A kormányfő a szerdai sajtó háttérbeszélgetésen azt is kifejtette, hogy a Déli Áramlat beruházás pótlása kapcsán már kétszer is találkozott a szerb miniszterelnökkel, és úgy véli, e kérdésben egyre fontosabb lesz Belgrád és Budapest kapcsolata. Mivel Törökország lesz az első tranzitország (ide fut majd be az orosz-török Török Áramlat nevű gázvezeték), Orbán szerint keddi találkozón az is felmerült, hogy görög-macedón-szerb útvonalon jutna el hozzánk az orosz gáz, erről az adott országok vezetői már egyetértenek, az Európai Unió (EU) viszont még beleszólhat.

Deák András György úgy véli: a déli gázvezeték megépítése, vagyis a csatlakozás a Török Áramlat elnevezésű orosz-török csővezetékhez túlzottan drága lenne, amikor északi irányból, a már meglévő hálózaton hozzájuthatunk a számunkra szükséges gázmennyiséghez. Ráadásul az új vezeték ugyancsak orosz gázt szállítana hazánkba, hasonló feltételekkel, mint ahogyan a Déli Áramlaton érkezett volna a gáz. Így a költséges beruházás nem csökkentené az orosz beszállítótól való függőségünket. Az uniós versenyjogi előírásoknak az újonnan tervezett vezetéknek is meg kell majd felelnie, a különbség csupán az, hogy az újabb gázvezeték projekt mögül hiányzik az orosz tőke, amely a Déli Áramlat mögött ott volt. Így az építkezés költségeit teljes egészében a csővezeték által érintett országoknak kell majd állniuk - jegyezte meg az Oroszország-szakértő.

Egyébként Orbán szerdán arról is beszélt: az uniós energiapolitikával kapcsolatban komoly konfliktusokra számít a következő időszakban, akár már az Európai Tanács márciusi ülésén. A kormányfő szerint ugyanis jelenleg Magyarország az egyetlen tagállam, amelyik nonprofit alapra helyezné az energiaszektort, minden más tagállam és maga az EU is profitorientált energiaszolgáltatásban gondolkodik. Orbán szerint ugyanakkor, ha a profit nem tűnik el a rendszerből, akkor soha nem lesz az európai energiaár versenyképes az amerikaival. A kormányfő szerint ebben "az egész Európai Unióval szembe akarunk menni".

Magánvagyon-gyarapítás lehet a cél?

A Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között lezajlott egyeztetéseken az orosz és a magyar fél öt megállapodást szentesített az aláírásával, ezek közül a legrejtélyesebb az egyes számú, régióközi együttműködésről szóló csomag, melyet Szijjártó Péter és a gazdaságfejlesztésért felelős orosz miniszterkollégája látott el kézjegyével. Hogy ebben aztán pontosan mi van, még várnunk kell, hogy kiderüljön. Minden bizonnyal ide tartozik az 1996-ban kötött gázszerződésben meghatározott, de még teljes egészében át nem vett gázmennyiség fennmaradó részének felhasználása, valamint a magyarországi gáztározók kapacitásának bővítési lehetősége - írta a hvg.hu. A portál emlékeztetett: a magyar miniszterelnök igyekezett korlátok közé szorítani, mit oszt meg a tárgyalásokból a közvéleménnyel, és az orosz elnök volt az, aki elárult olyan érdemi részleteket, mint például hogy a Déli Áramlat ötletét egyáltalán nem vetette el, és együttműködik Magyarországgal minden térségi pótmegoldás tető alá hozatalában. Putyin volt az, aki Orbán előadását a 2015 végén kifutó gázszállítási szerződés módosításáról - többször is - azzal egészítette ki, hogy a gáztározókra vonatkozóan is megállapodtak. Azonban a Putyin által elmondottakból sem derült ki egyértelműen, miről szól ez a pont, hiszen az orosz elnök csak annyit mondott, a Gazpromnak nincs ellenvetése az ellen, hogy Magyarország a gáztárolókban növelje a mennyiséget. Ez a hvg.hu szerint jelentheti azt, hogy a Gazprom engedi, hogy több gázt tároljunk be, mint amire szükségünk van, és a fölösleges mennyiséggel például kereskedjünk. Egy másik olvasat az lehet, hogy ez a pont része a Gazprom tervének, mely szerint az európai tárolókapacitásait jelentősen növelné úgy, hogy új tárolókapacitásokat alakít ki európai országokban. A portál emlékeztetett: január végén egy orosz kormánylap, a Rosszijszkaja Gazeta is arról írt, hogy a Gazprom akár Magyarországon is bespájzolhatna, és az orosz gázipari óriás "vizsgálja a lehetőségét", hogy nálunk tartson nagy mennyiségű orosz földgázt az egész régió számára. A cikk szerint Magyarország ajánlkozott fel, és "jelezte, érdekelt abban, hogy Oroszország több gázt juttasson el a közép-európai földalatti gáztározókba és kész rendelkezésre bocsátani a szükséges tározókapacitást". A kormány korábban valóban kért ilyet, sőt, már tavaly decemberben megerősítették: napirendre kerülhet a magyar gáztároló kapacitások egy részének értékesítése. A vásárló csak a Gazprom lehet, ám Orbán tegnapi háttérbeszélgetésén azt állította: az oroszok nem kértek tulajdonrészt. Abból azonban, hogy a Gazpromnak nincs ellenére, hogy az eddiginél több gázt tároljunk be a gáztározóinkba, arra lehet következtetni, hogy Putyin engedélyt adott az orosz gáz magyar kereskedelmére. Ezzel kapcsolatban emlékeztet a hvg.hu arra: éppen a napokban lett hír abból, hogy egy a kormányfő bizalmasainak köréhez sorolható, nagyrészt offshore tulajdonú magáncég, a Mol Energiakereskedő Zrt. megvette a GDF-Suez gázkereskedelmi portfólióját, így s jelentős haszonlehetőséggel járó üzleten jó pozícióból indulhatna.