Éjszakai kalandtúrák a Budakeszi Vadasparkban

Publikálás dátuma
2015.02.19. 09:21
Fotó: Budakeszi Vadaspark/Facebook
Az éjszakai állatok életébe pillanthatnak bele a látogatók a Budakeszi Vadaspark márciusi és áprilisi éjszakai kalandtúráin.

Az éjszakai programok során a látogatók szakvezető kíséretében bepillantást nyerhetnek a Budakeszi Vadaspark záróra utáni életébe. A park állatai közül jó néhány éjszakai életmódot folytat, így mikor a nap lemegy, ők akkor kezdik meg vagy folytatják a szokásos napi rutinjukat: esznek, isznak, játszanak, fára másznak, vadásznak, vagy éppen aktív közösségi életet élnek - olvasható az intézmény  közleményében. 

A kisragadozókra jellemző, hogy éjszakai életmódot folytatnak, így napközben leginkább csak a velük való foglalkozások alatt láthatóak, az éjszakai túra azonban lehetőséget ad az állatok aktív mindennapijainak megfigyelésére. A nagyvadak, mint a medvék vagy a farkasok is aktívabbak éjszaka, de a vaddisznók is, amelyeknek dagonyázása vagy hangos vitatkozása a sötétben nem mindennapi élményt nyújt.

A túra szakvezetői az állatok gondozói is egyben, így a program során nem csak testközelből mutatják be a lakókat, de azok jelleméről, természetéről és nem mindennapi kalandjairól is mesélnek anekdotákat a résztvevőknek. A programot márciusban és áprilisban négy-négy alkalommal szervezik meg napnyugta után, teljes sötétségben. A látogatóknak érdemes előre regisztrálni és elemlámpával készülni az esti sétára.

Szerző

Segítene? Készítsen Ön is madárfészket!

Publikálás dátuma
2015.02.18. 16:45
Illusztráció: Thinkstock
Mesterséges madárfészkek készítésével és kihelyezésével segítik a költést a nyíregyházi természetvédők a város védett határrészein.

Szigetvári Csaba, az E-misszó Környezet- és Természetvédelmi Egyesület projektvezetője szerdán elmondta: eddig mintegy száz fészket készítettek az önkéntesek és raktak ki a Sóstói-erdőbe, az Oláh-réti Természetvédelmi Területre, a bokortanyák körzetébe, sőt a nagyváros óvodáinak fás udvaraiba is. Hozzátette, hogy a madarak rendre elfoglalják a mesterséges fészkelő helyeket, és ott a folyamatos ellenőrzés összesített adatai szerint évente mintegy félezer fióka kel ki a tojásokból.

Főként széncinegék, kékcinegék, csúszkák, örvös légykapók és a mezei verebek költöznek be a mesterséges fészkekbe, odúkba. Az odúk télen a város északi szélén elterülő, 370 hektáros Sóstói-erdőben védelmet nyújtanak a mogyorós peléknek és a népes denevér-populáció tagjainak is. Szigetvári Csaba tájékoztatása szerint a nyíregyházi természetvédők az idén olyan madaraknak szeretnének segíteni a mesterséges fészkek készítésével, amelyek alacsonyan fészkelnek, a fák törzsének réseiben, zugaiban, odvaiban, vagy a bokrokon.

Ilyen madár például a vörösbegy, az ökörszem, illetve a barázdabillegető. A projektvezető hozzáfűzte, hogy az alacsony fészkelő helyek miatt ezek a madarak különösen ki vannak téve a kóbor macskák és a menyétféle ragadozók fosztogatásának, ezért az önkéntesek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által "kifejlesztett" fészektípust készítik nekik. Tövisekkel veszik körbe a költőhelyet, hogy a ragadozók ne férhessenek a költő madarakhoz, tojásokhoz, vagy fiókákhoz. A tövises fészkeket, odúkat február 21-én szombaton 9.30 órától készítik a nyíregyházi Sóstói-erdő tornapályáján, ahová bárkit várnak, aki érdeklődik, hogyan tudna saját kertjében ilyen biztonságos költőhelyet kialakítani a kis szárnyasoknak.

Szerző

Tudta? A pingvinek csak a savanyú és sós ízt érzik

Publikálás dátuma
2015.02.17. 14:46
Fotó: Thinkstock
Az evolúció során a pingvinek érzéketlenné váltak az édes, a keserű és az ötödik, úgynevezett umami ízre, így ma már csupán a savanyú és a sós táplálékokat érzékelik - állapították meg a szakemberek a röpképtelen madarak genetikai vizsgálata alapján.

Az állatok többsége számára az ízérzékelés alapvető fontosságú a túlélés szempontjából, ugyanakkor a pingvineknél nem bír akkora jelentőséggel, mivel ők egészben, rágás nélkül nyelik le a halat. Sok más madár sem képes az édes táplálékok ízlelésére, de vannak receptoraik a keserű és az umami ízek érzékelésére.

A szakemberek a pingvinek genetikai térképének tanulmányozásakor vették észre, hogy az állatok híján vannak bizonyos ízérzékelésért felelős géneknek. A kutatók az állatok DNS-ének alaposabb vizsgálatával felfedték, hogy mindegyik pingvinfaj elvesztette az édes, a keserű és az umami ízlelésének képességét, és az állatok ma már csupán a savanyú és a sós ízeket érzékelik.

"Az a tény, hogy egészben nyelik le a táplálékot, valamint nyelvük szerkezete és működése azt sugallja, hogy a pingvineknek nincs szükségük ízérzékelésre" - magyarázta a vizsgálatot vezető Csiencse Csang, a kínai Vuhani Egyetem és az amerikai Michigani Egyetem professzora, hozzátéve, hogy ugyanakkor nem tudni, vajon ez a sajátosság oka vagy következménye az állatok jelentős ízlelésvesztésének.

Fotó: Thinkstock

Fotó: Thinkstock

 

A Current Biology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a jelenség egyik magyarázata az antarktiszi környezet lehet. Az édes, umami vagy keserű ízek receptorai nem képesek jeleket küldeni az agynak nagyon alacsony hőmérsékleten. A kutatók szerint ez a pingvinek ízérzékelésének fokozatos elvesztését eredményezhette - adta hírül a BBC News.

(http://www.bbc.com/news/science-environment-31490623)

Szerző