Orbán kimondta a "kényelmetlen igazságot"

A nemzeti tőke megerősítése, versenyképessé tétele nemcsak üzleti ügy, hanem szabadság kérdése is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Varsóban, a lengyel gazdasági kamara rendezvényén A kormányfő, akit gazdaságpolitikája elismeréséül Arany Ernyő-díjjal tüntettek ki, ismételten azt hangsúlyozta, hogy "nem tudunk versenyképes energiaárat létrehozni az oroszok európai energiapiacon való részvétele nélkül".

A kormányfő úgy fogalmazott: nem tud elképzelni olyan szabad Magyarországot vagy szabad Lengyelországot, ahol a nemzeti tőke háttérbe szorul, és nem kapja meg azt a segítséget, amellyel leküzdheti a negyven év kommunizmus alatt a Nyugattal szemben összegyűjtött hátrányt, hiszen "nekünk most azokkal kell versenyeznünk, akiknél nem volt kommunizmus". Mint mondta, mindig elismerte az Európai Unió versenysemlegességi szabályait, de mindig azt gondolta, hogy a közép-európai államoknak kötelességük - a szabályok adta kereteken belül - a lehető legtöbbet tenni a nemzeti tőke megerősítéséért.

Magyarország a fekete bárány

Magyarországot Orbán Viktor úgy jellemezte a mintegy 200-250 fős hallgatósága előtt mint egy politikai fekete bárányt és mint gazdasági sikertörténet. A magyar stratégia lényegének nevezte, hogy "úgy akarunk változtatni a rólunk kialakult kedvezőtlen megítélésen, hogy olyan gazdasági sikereket akarunk elérni, amelyek nyertesekké, győztesekké tesznek bennünket". A magyar gazdaság, a sajátos magyar válságkezelési modell eredményei között említette az évek óta 3 százalék alatti költségvetési hiányt, az államadósság-csökkentést, az arányaiban a némettel versenyképes külkereskedelmi mérleget, a gazdasági növekedést és a csökkenő munkanélküliséget. Megerősítette azt a kormányzati célt is, hogy 2018-ra gyakorlatilag egyetlen munkanélküli se legyen az országban. Összegzése szerint "Magyarország szép jövő előtt áll", és bár az út nehéz, de szerinte csak ez vezet el a sikerhez.

Orbán megmondta, itt van Európa jövője

Orbán Viktor csaknem félórás beszédében sürgette a Lengyelország és Magyarország közötti "mindennapi gazdasági együttműködés" megerősítését, hiszen - mint fogalmazott - "Európa jövője itt van, Közép-Európában". Jelezte, hogy Magyarországon ma 341 lengyel cég dolgozik, a lengyel-magyar kereskedelmi forgalom pedig tavaly több mint hét százalékkal nőtt. A miniszterelnök az Európai Unióval kapcsolatos véleményét ismertetve úgy fogalmazott: "az a projekt, amit EU-nak nevezünk, az momentán elakadt". A monetáris uniót nem követte költségvetési unió, az Európai Központi Bank szerepével kapcsolatban széttartanak a vélemények, és a globális versenyben a kontinens vesztésre áll - sorolta.

A "kényelmetlen igazságok"

Mindebből szerinte "kényelmetlen igazságok" fakadnak, így például az, hogy senki sem oldja meg a másik helyett a házi feladatát, azaz amíg a bajban lévő országok nem teszik rendbe otthon a saját gazdaságukat, addig nem lesz európai fellendülés sem. Megjegyezte, kevesen merik kimondani Európában, hogy ugyanazért a pénzért egyre többet kell dolgozni.

Európa helyzetének megváltoztatásához politikai vezetésre lenne szükség - mondta Orbán Viktor, aki a "kényelmetlen kérdések" között beszélt az európai energiahelyzetről is. Az európai versenyképtelenség legfőbb okának a magas energiaárat nevezte, majd kijelentette: valakinek lassan ki kellene mondania, hogy "a magunkfajta országok számára", amelyek nem elég gazdagok, "az alternatív energia szinte finanszírozhatatlan". Hozzátette ugyanakkor, hogy a nukleáris energia szerinte nem nélkülözhető Európában.

A kormányfő úgy vélte, azt a "különösen kényelmetlen igazságot" is ki kellene mondania valakinek, hogy "nem tudunk versenyképes energiaárat létrehozni az oroszok európai energiapiacon való részvétele nélkül". Úgy összegzett: "ma Európában az energia ügyében az ár a legfontosabb, a klíma csak a második".

Orbán örül a tűzszünetnek

Ukrajna ügyében Orbán Viktor azt mondta: Magyarország üdvözli a közelmúltbeli második minszki megállapodást.

"Üdvözöljük, hogy múlt héten az Európai Unió ezt a megállapodást tette a közös európai álláspont alapjává. Az európai egység ma a Minszk 2-es megállapodás körül jött létre" - fejtette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy "Magyarország ezt az európai egységet, amely erre a minszki megállapodásra épül, a végsőkig támogatni és védelmezni fogja, és (...) Lengyelország e tekintetben számíthat is Magyarországra".

A fegyvereket le kell tenni, a fegyvereket ki kell vonni a veszélyes zónából, Ukrajnának alkotmányos reformot kell végrehajtania, és Európának dolgoznia kell azon, hogy Oroszországgal közösen egy eurázsiai gazdasági térséget hozzon létre - sorolta a minszki megállapodást idézve.

Orbán Viktor jelezte, "gyakorlati kérdésekről" is szót ejtettek a lengyel kollégájával folytatott megbeszélésen, így például a visegrádi négyek együttműködéséről, az energiaunió kérdéséről és a közös fellépésről az EU különböző színterein a közös érdekek alapján. Utóbbira példaként említette a német minimálbér hatását a közép-európai szállítmányozási iparágra.

A magyar kormányfő hozzátette, hogy "Lengyelország mindig is egy speciális helyet foglal majd el a szívünkben". Ez még olyan nehéz pillanatokban is lehetséges volt - idézte fel -, amikor a magyarok a lengyelek ellenségeivel voltak szövetségben, "mégis megtaláltuk a módját annak, hogy a lengyel-magyar barátságot fenntarthassuk".

Kopacz: alapfontosságú az unió egysége

Őszinte és nehéz beszélgetést tartottunk az Európai Unió Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő viszonyáról - közölte Ewa Kopacz lengyel kormányfő csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnökkel Varsóban folytatott megbeszélése után a két politikus közös sajtóértekezletén. Kopacz elmondta, hogy a találkozón alapvető fontosságúnak nevezte az Európai Unió és a visegrádi országcsoport egységét Ukrajna ügyében és emlékeztette vendégét az 1848-as szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom idején megnyilvánuló lengyel-magyar szolidaritásra.