Tömeges deportálásra készül a kormány?

Publikálás dátuma
2015.02.19 15:15
Magyar, osztrák és német rendőrök közösen próbálják kiszűrni az illegális bevándorlókat a Nyugat-Európába tartó vonatokon, valam
Fotó: /
Megállapodást kötött a magyar kormány Szerbiával arról, hogy szárazföldön, buszokkal, szerb területeken keresztül, ám magyar szervezésben toloncolják haza a koszovói menekülteket – értesült a Népszava. Lapunk Koszovóban tartózkodó munkatársa legalábbis olyan, megalapozottnak tűnő információk birtokába került Pristinában, melyek szerint a helyi kormányzati körökben az a hír járja, hogy még ma megegyezik Pintér Sándor belügyminiszter az illetékes szerb hatóságokkal arról, hogy Magyarország napokon belül magyar buszokkal, soron - és rendes eljáráson - kívül, rendőri kísérettel, Szerbián keresztül egyenesen a koszovói határig szállítja vissza a menekülteket. A belügyi tárca lapunk kérdéseire nem válaszolt, ám a megállapodás már tény.

Ez a koszovói illetékesek szerint példátlan, de nem lehetetlen, Pristinában egyelőre semmilyen egyéb részletről nem tudnak.

Információinkat, s a soron kívüli eljárás részleteit igyekeztünk ellenőrizni, így kérdésekkel fordultunk a Belügyminisztériumhoz (BM), valamint Orbán Viktor miniszterelnök sajtófőnökéhez is. A BM-től azt kérdeztük, volt-e az elmúlt napokban, illetve ma, esetleg lesz-e hivatalos vagy informális egyeztetés Pintér Sándor miniszter, s a menekültkérdésben illetékes szerb állami szervek, illetve szereplők között. Rákérdeztünk arra is, kötött-e a BM - illetve a magyar kormány - megállapodást Szerbiával menekültügyben, tervezi-e Magyarország, hogy napokon belül magyar buszokkal, soron - és rendes eljáráson - kívül, rendőri kísérettel, Szerbián keresztül egyenesen a koszovói határig szállítja vissza a nagy számban hazánkba érkezett koszovói menekülteket. Arra is rákérdeztünk, hogy ha igaz, a tervezett eljárás a BM álláspontja szerint nem sérti-e a Magyarország által vállalt uniós, illetve nemzetközi jogot. Havasi Bertalantól, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjétől pedig azt tudakoltuk, Orbán Viktor tárgyalt-e minapi, szerbiai látogatásán ezzel kapcsolatban az illetékesekkel.

Már hivatalos az egyezség
Kérdéseinkre semmilyen válasz nem érkezett, a távirati iroda közlésében jelent meg, hogy Pintér Sándor és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter a két tárca együttműködéséről írt alá megállapodást. 
A magyar belügyminiszter szerint "ez a szerződés lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország a nemzetközi szerződéseit gyorsabban, pontosabban tudja végrehajtani az illegális migráció területén. (…) Az illegális migráció kezelésében egyetértésre jutottunk a szerb kormánnyal, és a kivitelezésnek a részletei, például hogy Magyarország mennyit vállal ebből át egészen a kiindulási országba való visszajuttatásig, az majd a rendőrfőkapitányok feladata lesz".
Emellett a magyar és a szerb miniszter szóban megegyezettt arról is, hogy a közeljövőben szárazföldi úton autóbuszokkal is hazaszállítják majd a koszovói menekülteket.
A magyar Belügyminisztérium később közleményben tudatta: a magyar-szerb tárcaközi megállapodás értelmében a koszovói állampolgárokat Magyarországról Koszovó adminisztratív vonaláig a magyar hatóságok szállítják a szerb fél által biztosított felvezetéssel. 


Gyulai Gábor szerint nagyon is elképzelhető, hogy megszületett, vagy a napokban megszületik ez a megállapodás Magyarország és Szerbia között. A Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője úgy látja, ezzel önmagában nem is lenne baj, sőt ők is szorgalmazták, hogy a koszovói, klasszikus és jogi értelemben menekültnek nem tekinthető - ám nem is „gazdasági vagy megélhetési bevándorló” -, hanem a nyomor elől menekülő személyeket, amennyiben őket segítő eljárásba nem lehet bevonni, az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartásával – az atrocitások és a szerb hatóságok brutalitásának kivédésével -, magyar védelem mellett szállítsák vissza otthonaikba.

Informálisan a Helsinki Bizottság úgy is értesült, hogy a magyar kormány tárgyal ennek lehetőségeiről Szerbiával, hiszen a koszovói menekültek visszaszállításával a Malév csődje óta komoly gondok vannak, s arról is hallottak, hogy Szerbia a korábbi álláspontjával ellentétben hajlandó lehet engedményeket tenni, s engedélyezni, hogy a területén keresztül hazatérjenek a koszovói nyomorgók. Ám arról a Népszavától hallottak elsőként, hogy ez a megállapodás megszülethetett. Gyulai szerint ugyanakkor az ördög e téren is a részletekben rejlik, azaz, hogy valójában miről állapodik meg a magyar és a szerb kormány, s miféle eljárást kívánnak alkalmazni a magyar hatóságok.

A szakember fontosnak tartotta tisztázni, hogy kizárólag azokat lehet visszaküldeni hazájukba, akik illegális bevándorlók, s akik nem kérték a menekültstátuszt. A Magyarországra érkezett, valóban kiugró számú koszovói állampolgár döntő többsége ugyanis kérte a menekültügyi eljárást, így - noha a koszovóiak töredékének adják meg végül a státuszt - esetükben annak lezárultáig nem is lehet szó kitoloncolásról. Ráadásul ezen emberek többsége el is tűnt vagy tűnik a magyar hatóságok szeme elől, hiszen miután megindul a menedékjogi eljárás, nagy arányban tovább utaznak Európa más államaiba. Kitoloncolni, illetve a hazájába visszaküldeni tehát csak azokat lehet - emlékeztetett a szakember -, akik menekültügyi őrizetbe kerültek. Gyulai szerint az értesüléseinkben foglalt megállapodás azokra terjedhet ki, akik ilyen őrizetben vannak, ahová az elmúlt években mintegy 4000-en kerültek, többségben valóban koszovóiak.

Ahogy a menekülttáborok esetében is közismert a helyhiány, úgy menekültügyi fogdákban is összesen 450 férőhely van Magyarországon, magyarán nyilván látványos akció kerekedhet egy ilyen egyszeri „deportálásból”, ugyanakkor ez a koszovóból Magyarországra, pontosabban hazánkon keresztül Nyugat-Európába menekülők problémájára nem nyújt érdemi megoldást. Gyulai fölidézte: a bevándorlási hivatal adatai szerint 2013-ban és ’14-ben összesen mintegy 60 ezer illegális koszovói bevándorló érkezett Magyarországra, akiknek 90 százaléka azonnal, vagy napokon belül tovább utazhatott. Kérdésünkre, hogy ezután Magyarországra toloncolhatják-e vissza őket, ahogyan azt a kormány állítja, a szakember kiemelte: az uniós jog szerinti, úgynevezett dublini eljárásban valóban a schengeni határon „beengedő”, első fogadó ország felel ezekért a bevándorlókért, ám erre az esetek igen kis százalékában kerül sor.

Magyarországra az említett, mintegy 50 ezer tovább utazott menekültből alig több mint 800-at „adtak vissza” schengeni országból. „Jogilag tehát van erre lehetőség, gyakorlatilag azonban annyira ritkán történik, hogy az ezzel történő fenyegetés csak a kormányzati propaganda részének tekinthető” – fogalmazott Gyulai, aki szerint nemcsak a tömeges visszaküldéstől nem kell tartani, arra sincs reális esély, hogy például Ausztria lezárja a határait. Egyébként pedig a visszaadott menekültek esetében ugyanúgy folytathatja le az eljárást Magyarország, ahogyan első érkezésükkor.

Éppen az idevágó szabályozás módosítására készül a kormány a parlament tavaszi ülésszakán, így előfordulhat, hogy a mostani, Szerbiával kötött vagy kötendő megállapodásnak ehhez is köze van. Gyulai szerint azonban,  ha a kormány úgy is változtatna a vonatkozó magyar jogszabályokon, hogy valamennyi illegális bevándorlót rögtön őrizetbe vesznek, akkor sem lenne arra kapacitás, hogy „elszállásolják” őket. Ráadásul ezen a téren is az a kérdés, mit jelent a „soron kívüli” eljárás, hiszen a magyarországi menekültügyi eljárás már ma is igen rövid, ahogy a jogorvoslati határidők is a legrövidebbek Európában.

Ugyanakkor a Helsinki Bizottság információi szerint a kormányoldal által hamarosan elfogadni tervezett – jelenleg még csak tárcaközi egyeztetésen lévő – törvénymódosító javaslat olyan nemzetközi és alkotmányos jogokat sértő megoldással állna elő, hogy azokat, akiknek a menekültstátusz-kérelmét elutasították, már a bírói felülvizsgálat idején ki lehessen toloncolni Magyarországról. Ez nyilvánvalóan sérti a jogorvoslathoz való jogot, épp ezért a Helsinki azt javasolja, inkább a menekültügyi eljárásokra rendelkezésre álló kapacitásokat kellene bővíteni – például több bírót bevonni e felülvizsgálatokba.

 

Szerző
2015.02.19 15:15
Frissítve: 2015.02.19 17:26

LMP-Fidesz nászra számít az LMP-szavazók jó része is

Publikálás dátuma
2018.11.19 17:55

Fotó: AFP/
Még Lehet Más a Politika támogatói is érzik a kormánypárthoz való közeledést, több mint harmaduk válaszolt így egy közvélemény-kutatás során.
Meglepő eredményeket hozott az Idea Intézet felmérése, amiben azt vizsgálták, hogy a szavazók érzékelése szerint mennyiben nyitott az LMP a Fidesz irányába az április választások óta eltelt hónapokban.
Mint közvélemény-kutatásból kiderül, a jelenlegi LMP-sek 38 százaléka is (inkább) egyetért azzal az állítással, az LMP közeledik a Fideszhez – írja a 24.hu.
Az összes megkérdezettnek csak 33 százaléka, a bizonytalanoknak pedig 48 százaléka ért ezzel az állítással. Az LMP-t a baloldali-liberális politikusok kommunikációjában és ellenzéki politikai diskurzusokban gyakran „vádolják” a Fideszhez való közeledéssel, továbbá azzal, hogy nem elsődleges célja az Orbán-kormány leváltása. Ezt az elméletet erősítette Ungár Péternek, az LMP parlamenti képviselőjének egy nyár végi írása is, amiben kifejtette, hogy nem szégyen a Fidesszel egyetérteni migrációügyben, és amiben az ellenzéki pártok választási kudarcának okait sorolta fel. Ennél erősebb érv lehet, hogy Ungárék családi cégében, a BIF Zrt-ben- Schmidt Mária Mellett – most már Mészáros Lőrinc érdekeltsége is helyet kapott, az LMP-s képviselő viszont nem nagyon tiltakozik a NER-oligarcha közelsége miatt. 
2018.11.19 17:55

3,4 milliót lehet kereshet az MTVA-nál, aki menő stylist, a teljes szépészeti keret több százmillió forint

Publikálás dátuma
2018.11.19 16:50

Fotó: MTI/ Honéczy Barnabás
A vezető stylist fizetése például bruttó 4,3 millió forint, közpénzből. Tavaly ugyanerre 298 milliót fordított a közmédia, ami az összes magyar kórház teljes adósságállományának durván kétszereséből gyártja műsorait.
328 millió forintos keretszerződést írt alá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA stylist, fodrász és sminkes szolgáltatásra- írja a 24.hu. A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött szerződés szerint a sminkért a Make-Up Team Kft., a képernyős megjelenésért a Styling Szolgáltató Kft. felel, a fodrászokat Hair Team Kft. biztosítja.
Az egy évre - vagy a keret kimerüléséig - szóló szerződésben olyan tételek szerepelnek, mint
  • a vezető sytlist bruttó 4,3 millió forintos havi díja;
  • óránként bruttó 6350 forintos stylist tanácsadói tevékenység;
  • eseti fodrászat alkalmanként bruttó 18 415 forintért.
Ha a 328 milliós keret esetleg nem merülne ki év végéig, a szerződést kétszer 6 hónapra lehetséges meghosszabbítani. 2017-ben ugyanezekre 298,2 millióért szerződött az MTVA.
A közmédia idén 80,7 milliárd forintért gyárt műsorokat,
tavaly a büdzsé 79,9 milliárd forint volt, jövőre pedig 92,7 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Ez a 24.hu számításai szerint az összes magyar kórház teljes tartozásállományának csaknem kétszerese.
2018.11.19 16:50
Frissítve: 2018.11.19 16:53