Kiművelt emberfőket vagy szakbarbárokat?

A jelenlegi kormányzat oktatáspolitikájának trendje szerint nem kell olyan sok diplomás, tanult ember, utcaseprőnek, takarítónak, rakodónak elég, ha esőben nem állnak az eresz alá és rájuk szavaznak. Persze az ő gyerekeik kivételek. Érthető, hiszen a diktatúráknak hű alattvalókra van szükségük, míg a kiművelt emberfők veszélyes ellenségek, hacsak nem tartoznak a hatalomhoz. Egy társadalom műveltsége, színvonala, nekik nem számít, sőt! Amikor három műszakos fiatal munkásként felvettek az egyetemre, sikeres felvételimet titkoltam, amíg csak tudtam, féltem az irigyeimtől. Mert ott "lent" is vannak veszedelmes szemléletek, amelyek a despotizmust támogatják. Egy "nagyokos", amolyan hajcsár típusú művezető gúnyosan megjegyezte: "Hát ebben az országban már mindenki mérnök lehet?" Félénken azt rebegtem neki, hogy "akkor ez egy gazdag ország lenne..." A kultúra igenis mindenkié! Lehetnek művelt asztalosok, szövőmesterek, vagy tervezőmérnök, aki mellesleg festő és író. Sajnos nálunk manapság nem az érték érvényesül, hanem az érvényesülés az érték. A tehetségtelen, célirányosan kiképzett hatalomtechnikusoknak érdeke a népbutítás, mert az elbutítottak könnyen terelhetők, terelőiket nem képesek felelősségre vonni, tehát jó szolgák. A hatalom meg elszabadul és minél "nagyobbat" akar tenni, annál nagyobb marhaságot csinál, veszélybe sodorva a hazát. Közben felelőtlenül hazudik és harácsol, ami a fő jellemzője. Kulturális komisszárjaival képtelenségekkel tömeti be ideológiai (ha van olyan) hiányosságait. Így lehet bukottan is, sokáig hatalmon maradni. De azért egyszer minden véget ér!