Márciustól érkeznek a banki elszámolások

A kereskedelmi bankok március elejétől április végéig küldik ki a devizahiteles ügyfeleknek az elszámolásokról és a forintosításról a leveleiket. A devizahitelesek a hiteleik és az ehhez kötődő élethelyzetük négy alaptípusa alapján eltérő tartalmú levelet kapnak – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti vezetőinek csütörtöki tájékoztatóján. Az elszámolási mintalevelek végleges változatainak formáját egy, a napokban megjelenő MNB-rendelet is rögzíti.

Windisch László, a jegybank alelnöke elmondta: az elszámolás és forintosítás csak a kereskedelmi bankok esetében mintegy 2,4 millió élő, illetve megszűnt fogyasztói hitel- és lízingszerződést érint, ebből 1,7 millió a forintalapú, 700 ezer a devizás szerződés. Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek addig semmit nem kell tenniük, amíg meg nem kapják a banki elszámolásokról szóló leveleket. Ha gondjuk van, illetve nem értenek egyet az elszámolással, akkor a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül panasszal élhetnek a bankjuknál.

A pénzintézeteknek az írásbeli tájékoztatás mellett a honlapjuk fő oldalán is szerepeltetniük kell az elszámolással és a forintosítással kapcsolatos információkat. Windisch László elmondta: vannak speciális esetek is, így például a követeléskezelőnek átadott lejárt tartozások. Az ügyfeleknek ebben az esetben maguknak kell elmenniük a követeléskezelőhöz és ott kezdeményezni az elszámolást, a bank ugyanis már elszámolt a követeléskezelővel. A végtörlesztők is kezdeményezhetik az elszámolást, ez azonban 10 ezer forintos díjjal jár.

Freisleben Vilmos, a jegybank fogyasztóvédelmi igazgatója elmondta: a levelek egyik alaptípusa az elszámolást megelőzően megszűnt deviza alapú jelzálogkölcsönökhöz kötődik, a másik alaptípus a deviza alapú forintosításra kerülő jelzálogkölcsönökről szóló, de az elszámolást követően is élő szerződésekről szóló levél, a harmadik típus a deviza alapú, forintosításra kerülő, de egyben gyűjtőszámla-hiteles élő szerződés mintalevele, a negyedik alaplevél a forintosításra kerülő, az elszámolás után is élő szerződés, melynek törlesztőrészleteit azonban egy ideig késedelmesen fizették.

Minden értesítő levélnek tartalmaznia kell az elszámoláshoz kapcsolódó információkat, és a hitel történetét, azaz a hitel fizetésének korábbi kimutatásait, az esetleges felülvizsgálatra, vagy jogorvoslatra vonatkozó információkat, és az élő szerződéseknél a szerződésmódosításhoz kötődő “infókat”. Előírta az MNB azt is, hogy a levélben szerepeljen az az összeg, amennyivel az ügyfél törlesztőrészlete az elszámolás és a forintosítás eredményeként csökkent.

Azoknak a teendői is szerepelnek a levélben, akik nem kívánnak a forintosítással élni. Ők a levél kézhezvételét követő 30 napon belül írásban kezdeményezhetik pénzügyi intézményüknél, ha az előírt feltételeknek megfelelnek. Ezek közé tartozik egyebek mellett, ha a futamidő 2020. végéig lejár vagy, ha az ügyfélnek devizában keletkezik a jövedelme, illetve ha az induló forinthitel-kamat meghaladná az eredetileg számítható kamatot.

Szerző

Az áfacsalások uralják a feltárt adóhiányokat

Az adóhatóság revizorai az idén is mindazt ellenőrzik, amit az elmúlt esztendőben - jelentette be Varga Árpád csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese beszámolt arról is, hogy az adóhatóság négyezer revizora közel négymillió vizsgálatot végzett 2014-ben. A 225 ezer "eredményes" vizsgálat nyomán több mint 582 milliárd forintnyi megállapítás született. A feltárt nettó adókülönbözeten belül az áfa részaránya már 90 százalék közelében jár. Szükség esetén büntetőjogi felelősségre vonást is kezdeményeznek - mondta az elnökhelyettes.

Számíthatnak a revizorok látogatására az adóminimalizálók és azok is, akik elmulasztottak számlát kiállítani a termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról, illetve fiktív számlát bocsátottak ki. Az elektronikus kereskedelemre, ahol egyre nagyobb árbevétel képződik, már három éve kiemelt figyelem irányul, ellenőrzéséhez szintén új eszközei vannak a hatóságnak - tette hozzá.

A járulékfizetés ellenőrzésénél a feketefoglalkoztatást, a munkaerő-kölcsönzés szabályszerűségét, az adókedvezmények igénybevételének jogszerűségét vizsgálja a NAV. Külön figyelmet szentel egyes foglalkozásoknak (például vendéglátó, fodrász, kozmetikus, víz- és gázszerelő) valamint azoknak a tevékenységeknek, amelyeknél a költségelszámolás lehetősége minimális (ilyen például az ügynöki tevékenység, a könyvelés vagy az újságírás).

Az szja területén az ellenőrzések célja az eltitkolt jelentős jövedelmek feltárása, így tarthatnak a revizoroktól a jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjai, a vállalkozások számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes magánszemélyek mellett a csőd-, felszámolási és kényszertörlési eljárások alá kerülő adózók vagyonát vagy jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek is.

Az adóhatóság sajtótájékoztatóján a HVG azt tudakolta, hogy mi a helyzet a kitiltási listára rákerült, Vida Ildikó, a NAV elnöke által vezetett vizsgálattal, de nem kaptak választ, mint ahogy arra sem, hogy mikor hozzák nyilvánosságra a vizsgálat eredményét.

Az ügy előzménye, hogy tavaly november elején Vida Ildikó maga ismerte el, hogy rákerült az amerikaiak kitiltási listájára, azt az ígéretet is tette, hogy felállít egy vizsgálati csoportot, amely kideríti, mi az amerikaiak problémája. A munkacsoportot ő maga, Vida vezeti. Azóta eltelt több mint három hónap, azonban semmi hír arról, mi van ezzel a vizsgálattal, lezárult-e, mire jutottak az adóhatóságnál, egyáltalán a nyilvánosság elé tárják-e az eredményt.

Szerző

Vasárnapi káosz készül

Publikálás dátuma
2015.02.20. 06:21
Már az sem mindegy, hogy az utca melyik oldalán van a bolt – legalábbis Budapest belvárosában FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Nem akarja bővíteni a kormány a vasárnapi zárva tartásról szóló törvénybe foglalt kivételek körét. A gazdasági tárca múlt héten szétküldött kormányrendelet-tervezete eszerint tévedés volt. A vállalkozók szerint még mindig nem késő visszavonni az elhibázott törvényt.

Döntött a kormány a vasárnapi pihenőnaphoz kapcsolódó rendeletről, nem bővítik a kivételek körét - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a szerdai kormányülés után. A "kabinet egyelőre olyan rendeletet alkot, amely az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire tekintettel nem ad lehetőséget a főszabálytól eltérő nyitvatartási szabályok rögzítésére" - közölte a kormányszóvivő. A törvény mindenesetre kiveszi a vasárnapi munkavégzés tilalma alól egyebek mellett a világörökségi területen - és annak kormány által kijelölhető védőzónájában - működő boltokat, de úgy tetszik nem kerülnek be a kikötők. Budapesten az Andrássy úti luxus üzletek nyitva tarthatnak, de a százezreket kiszolgáló bevásárlóközpontok nem.

A múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium egy a kormányrendelet tervezetet köröztetett - erről azonban Kovács Zoltán erről nem tudott -, lapunk információi szerint kóbor tervezet Glattfelder Béla titkárságáról érkezett a szakmai érdekvédelmi szervezetekhez. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának megjegyezte, hogy ez a kormányrendelet tervezet éppen a kivételek bővítéséről szólt. A kormányszóvivő szavai alapján a törvényhez most próbálnak egy teljesen használhatatlan végrehajtási rendeletet illeszteni - említette a VOSZ főtitkára, aki szerint teljes a káosz. Egyeztetés nélkül készült egy törvény, majd egy rendelet tervezet teli hibával, amiben szerepelnek a kivételek, majd a kormány közli, hogy nem lát indokot a törvényben foglaltakon kívül a kivételek bővítésére rendeleti szinten.

"Erre már nincs mit mondani, hacsak azt nem, hogy a szerdai kormányülésen ezt a jogi barkácsmunkát elolvashatták néhányan, akiknek még megmaradt a józan ítélőképességük, hogy így nem lehet szabályozni" - tette hozzá Dávid. Az üdülőkörzetek kijelölése például minden logikát nélkülözött, a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó szerepel a vitatott rendelettervezetben a kivételek között, de például a Duna-kanyar, a Fertő-tó, a mátrai üdülőkörzet nem. Az új kormányálláspont szerint viszont a kivételek kivétele a szabályozásból egy hatalmas pofont jelent a turizmusnak - figyelmeztetett Dávid Ferenc.

Még ennél is furcsább megoldás, hogy a törvény a kivételek közé sorolja a világörökségek területe mellett azok védőzónáit is. Így fordulhat elő, hogy például az Andrássy úton nyitva tarthatnak olyan luxus üzletek, mint a Gucci, miközben a tőle néhány száz méterre levő boltokra vasárnap lakat kerül. Tovább fokozható a diszkrimináció, azzal, hogy a Szt.István körúton a páratlan oldalon nyitva tarthatnak az üzletek, mert az V. kerület szinte teljes egészében "világörökség védelmi védőzóna", míg a páros oldalon zárva lesznek a boltok. Vagy mint a vg.hu írja, az Astoriánál zárva kell majd tartania a kis Tescónak, ám az Aldi nyitva lehet vasárnap.

A törvény rossz koncepció alapján született, amit nem vitattak meg az érdekeltekkel - állapította meg Dávid. Szerinte hasonlóan a labdarúgáshoz, egy alapvetően rossz stratégián taktikailag már nem lehet javítani. Nem egészen egy hónappal a törvény március 15-i hatályba lépése előtt a több tízezer kis és közepes kereskedelmi vállalkozó nem tudja, hogy végül is mire számíthat. "Ezekkel a vállalkozásokkal szórakozik a magyar kormány" - vélte Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára szerint még mindig nem késő ezt a törvényt visszavonni és ezt az intézkedést nyugodt körülmények között, hosszú átmeneti idővel ősszel újra elő lehetne venni.

Információink szerint a törvény és a rendelettervezet körüli káosz okai között szerepel a háttérben zajló lobbi harc is, arról, hogy mégis minél több helyen ki lehessen nyitni, s ezt a kormány, vagy a minisztérium, vagy a helyi önkormányzatok engedélyezhessék. Az internetes kereskedelmet például a mai napig nem szabályozták és a rendelettervezetben sem szerepel.

Szerző