Zsirb Ödöntől a Maestróig

Publikálás dátuma
2015.02.20. 06:50
A mából nézve hihetetlen, de 1973 és 1980 között 23 egész estés animációs játékfilm készült Magyarországon FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A száz éves magyar animáció múltja tárul fel a Viadóban nyílt és március 1-ig még látható kiállításon. A Magyar Animáció 100 című tárlaton híres alkotók híres alkotásait látjuk viszont, de a kiállítás bemutatja azt a nagy korszakot is, amikor a haza animációs filmgyártás a világ élvonalában volt.

A Magyar Animáció 100 című kiállítás érdekes újdonsággal szolgál: a hazai szakirodalom sem tudott arról, hogy Kató-Kiszly István grafikus, az egykori Uher Film díszlettervezője, már 1914-ben készített egy papírkivágásos animációs filmet Zsirb Ödön címmel. Ez sajnos elveszett, csakúgy, mint az 1932-es, már hangos Bogárfarmja is. Féjja Sándor filmtörténésznek köszönhetjük, hogy egyáltalán Kató-Kiszly neve és munkássága előkerült a feledésből, ez jó alkalmat adott, hogy a 100 éves évforduló is ráirányítsa a figyelmet a hazai animációra. Így született ez a Vigadóban rendezett kiállítás is.

Azért jelezni érdemes, hogy kissé szegényes, hiányos ez a tárlat, már csak a helyszűke miatt is. (Ha már Vigadó, jobb lett volna a földszinten, az épület sarkában található, sokkal nagyobb kiállítótér.) Ennek ellenére természetesen majdnem minden jelen van – első sorban a falakon –, minden fontos információ, ami erre a száz évre vonatkozhat.

Kezdve az emigrációból hazatért Bortnyik Sándor festőművész Műhelyétől, ahol olyan későbbi világnagyságokat tanított grafikára (és filmezésre is), mint Macskássy Gyula, Vásárhelyi (utóbb Vasarellyként világhírűvé lett) Győző, Kassowitz Félix – az ő leszármazottai ma Franciaországban ismert filmesek -, Halász János, utóbb John Halas néven az angol animáció megteremtője, az Állatfarm világhírű rendezője, vagy Moholy-Nagy, az ugyancsak világhírűvé lett formatervező művész.

Macskássy itthon maradt és reklámstúdiót hozott létre – ebből a műhelyből ment el később Halász Angliába – és a filmgyárak államosítása idején a Híradóba kezdett rajzos betéteket készíteni. Amikor nekikezdett A kiskakas gyémánt félkrajcárjának, egy időre száműzték őt és lelkes csapatát a gyárból, de aztán a Két bors ökröcske nyomán önálló stúdiót kaptak a Pannónia gyár épületében.

Macskássy szárnyai alatt nőtt fel azután egy új, nagyszerű generáció, Dargay Attilától kezdve – a Kiskakasnál még csak slapaj volt - Nepp Józsefen át Richly Zsoltig, Gémes Józsefig és Jankovics Marcellig. Aki aztán 1973-ban elkészítette az első egész estés magyar rajzfilmet, a János vitézt. Dargay később elkészítette a Ludas Matyit. (Kollégái elmondták, hogy Dargay filmjeit onnan is meg lehet ismerni, hogy mindig van bennük egy kedves, szerethető állat. Így történhetett, hogy a Ludas Matyiban a második főszereplő éppen a liba lett, de nála még a lányokat rabló sárkány is szerethető figura.)

A kiállítás egyik tablójáról megtudhatjuk, hogy 1973 és 80 között 23 egész estés rajzfilm készült Magyarországon. Egyebek között külföldi megrendelésekre is, mint amilyen a Hugó, a víziló volt. S nemcsak minőségében tartozott ekkor a világ legjobbjai közé a hazai animációs filmkészítés, hanem teljesítménye méter és darabszámra is vetélkedett a legnagyobb amerikai stúdiókkal.

Mindebben, a mennyiség felfuttatásában és a minőségszínvonalában, meghatározó szerepe volt Matolcsy Görgynek – a jelenlegi bankelnökünk apjának -, akinél jobb filmproducer, menedzser nem akadt még a hazai mozgóképgyártás semelyik műfajában. Az ő szerepe, mintha nem derülne ki ebből a tárlatból.

Újdonsága viszont a kiállításnak, hogy kiderül, a rajzfilmgyártásban is elkaszált egy sokat ígérő munkát a cenzúra. Macskássy Tihanyi rege címmel akart filmet forgatni, amit azzal utasítottak el, hogy ne traktáljuk a nézőket misztikummal. Számtalan nagyszerű ötlet szerencsére mégis megvalósult, nem utolsó sorban az akkori televízió jóvoltából.

(Volt ugyan Nepp Józsefnek egy egész estés Gusztáv-film ötlete is, amelyben a népszerű hős Noéként tutajt épített volna a világ megmentésére, de ez nem cenzori közbelépésre, hanem egyéb – vélhetően anyagi – okok miatt nem valósult meg.) Gusztáv azonban a rövid epizódokban, szinte a világ valamennyi televízióját bejárta. Sok helyre elkerült a Frakk, a macskák réme is, ami az legelső magyar animációhoz hasonlóan, papírkivágásos technikával készült.

A magyar animációnak az úgynevezett egyedi filmekben volt azután egy olyan ága is – eltérően az amerikai stúdiók termékeitől –, amely, kihasználva a műfaj absztraháló képességét, elvi, elméleti kérdésekkel is foglalkozott. (A maga nemében ilyen volt Macskássy Gyula Ceruza és radírja, amely azt illusztrálta, hogy az életben, az egymással szemben álló erőknek is szükségük van egymásra.) Ebben a tekintetben nem éppen a legszerencsésebb a Magyarázom a mechanizmust - Dr. Agy című produkcióra felhívni a figyelmet,hiszen ez inkább egy jól sikerült, népszerű-tudományos agitációs filmnek tekinthető.

Szerencsére itt vannak már az új – a jelek szerint igen tehetséges – utódok is. Rofusz Ferenc például, aki A légyért Oscar díjat kapott. Majd egy újabb generáció, M.Tóth Gézával az élen, akinek a Maestrója Oscar-díj jelölt volt, de itt vannak a legifjabbak, a MOME volt és jelenlegi diákjai, akik közül többen vizsgafilmjeikkel is helyet kaptak már a nemzetközi mezőnyben is.

A kiállítás szegényességét a többféle hiány érzékelteti: bábművészeink például szinte eltűnnek a semmiben. Csupán egy beállított bábjelenet és a ráirányított kockázó kamera hívja fel rájuk a figyelmünket, de a felnagyított kakas-cellek egymásmellettisége nem is tudni, mit illusztrál. A laikus számára alig érthető a 3D-ről szóló szöveges magyarázat, miközben nagyon hiányzik egy olyan számítógép – kezelőkkel -, amelyen bemutathatják, hogyan animálnak manapság.

S ha már a falakon, nagy fotókon láthatóak a kifestők, nem ártott volna, ha ezt a kétségtelenül kihalóban lévő technikát a valóságban bemutatják, hiszen a száz év alatt jószerivel máig így készültek a rajzfilmek. S érdemes lett volna felkérni Cakó Ferencet, hogy a két hétvégi napon mutassa be a világon egyedülálló technikáját, a homok-animációt. Összességében mégis örülni lehet azon, hogy megszületett ez a kiállítás, ami még néhány napig látogatható.

A Dolgok Lelke

A Dolgok Lelke című könyvét mutatja be ma 17 órakor Fahidi Éva az Örkény István Könyvesboltban. A 90 éves holokauszt-túlélő emlékezései megrendítő erővel szólnak a múltról.

A szerző, akit a könyvbemutatón László Ágnes mutat be, január 26-án a Nemzetközi Holokauszt Emléknapon Angela Merkel társaságában mondott beszédet. „Aki megjárta Auschwitzot, annak két élete van: egy Auschwitz előtti és egy Auschwitz utáni” – írja Fahidi Éva.

A Dolgok Lelke nem csupán egy újabb holokauszt-könyv. Családregény, korrajz, történelmi dokumentum – páratlanul olvasmányos, érzékletes stílusban. Titka az a határtalan szeretet, ahogyan Fahidi Éva az övéiről ír. A Dolgok Lelkét talán azért is olyan jó olvasni, mert teljesen áthatja a szerző – és egyben főhős – személyisége. A beszélgetés után a szerző dedikálja művét.

Szerző

A Dolgok Lelke

A Dolgok Lelke című könyvét mutatja be ma 17 órakor Fahidi Éva az Örkény István Könyvesboltban. A 90 éves holokauszt-túlélő emlékezései megrendítő erővel szólnak a múltról.

A szerző, akit a könyvbemutatón László Ágnes mutat be, január 26-án a Nemzetközi Holokauszt Emléknapon Angela Merkel társaságában mondott beszédet. „Aki megjárta Auschwitzot, annak két élete van: egy Auschwitz előtti és egy Auschwitz utáni” – írja Fahidi Éva.

A Dolgok Lelke nem csupán egy újabb holokauszt-könyv. Családregény, korrajz, történelmi dokumentum – páratlanul olvasmányos, érzékletes stílusban. Titka az a határtalan szeretet, ahogyan Fahidi Éva az övéiről ír. A Dolgok Lelkét talán azért is olyan jó olvasni, mert teljesen áthatja a szerző – és egyben főhős – személyisége. A beszélgetés után a szerző dedikálja művét.

Szerző