Brüsszelnek kell lépnie

Súlyosan aggályosnak nevezte az emberi jogok helyzetét Magyarországon a Human Rights Watch (HRW). Egyben felszólította az uniót, hogy cselekedjen az ügyben, a jogvédő szervezet szerint ugyanis az európai közösség feladata, hogy megvédje a magyar polgárokat az Orbán-kormánytól.

"A magyar kormány egy sor aggályos törvényt és irányelvet hozott, az ezek megváltoztatására irányuló nemzetközi felhívásokat azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyták" - állapította meg a Human Rights Watch (HRW) 2014-es, magyarországi emberi jogi helyzetet értékelő jelentése, amely szerint az Orbán-kormány 2010-es hatalomra jutása óta az emberi jogok helyzete drasztikusan romlik hazánkban. A HRW szerint reformok sorozatára van szükség ahhoz, hogy a magyarországi jogszabályok és intézkedések összhangba kerüljenek az ország nemzetközi és regionális kötelezettségeivel.

A nemzetközi jogvédő szervezet sürgette egyebek között a civil szervezetek elleni hadjárat beszüntetését, az alkotmánybíróság jogköreinek helyreállítását, a bírói függetlenség biztosítását, a médiahatóság tagjainak megválasztásakor a többpárti jelölési rendszer megteremtését, a hajléktalanok kriminalizálását lehetővé tévő alkotmánymódosítás visszavonását, az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyházak egyenlőségére vonatkozó ítéletének alkalmazását, a választásokon való általános részvétel lehetőségének biztosítását a fogyatékossággal élőknél is, a roma kisebbség jogainak védelmét szolgáló konkrét cselekvést, a romaellenes és az antiszemita megnyilvánulások legfelső kormányzati szinten történő nyilvános elítélését, valamint a családon belüli erőszak áldozatai védelmének garantálását.

Lydia Gall, a HRW Balkánnal és Kelet-Európával foglalkozó kutatója szerint Magyarország "ékes példája" annak, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell fellépését a jogok védelmében a határain belül. "Az EU-nak ki kell állnia saját értékei mellett, és meg kell védenie Magyarország polgárainak jogait, beleértve azt is, hogy eljárást indít a jogállamiság védelmére és az Európai Tanács elé viszi Magyarország ügyét". A jelentésről kiadott angol nyelvű összefoglaló szerint a szervezet úgy ítéli meg, hogy "Brüsszel gyakorlatilag nem tett semmit a kifogásolt jogszabályok és intézkedések ügyében, amióta az Európai Bizottság 2014 márciusában a jogállamiságnak az uniós tagállamokon belüli erősebb védelmét célzó intézkedést hozott". A HRW megállapította, hogy az EU egyetlen államában sem tökéletes az emberi jogok helyzete, "de ha a magyar kormányról van szó - amely eltökéltnek tűnik az emberi jogok védelmének szándékos aláásásában -, Brüsszel számára létfontosságú, hogy cselekedjen".

"Vádaskodás", Soros és az éles kép

- Magyarország kormánya értetlenül áll a jelentésében megfogalmazott "vádaskodások előtt" - reagált az Igazságügyi Minisztérium, hangsúlyozva: "hazánk kész bármely nemzetközi partnerrel az értelmes párbeszédre, de az alá nem támasztott megállapítások ítéletként történő beállítását határozottan visszautasítja".

- A Fidesz közölte: "a HRW és a baloldali kis pártok egyformán Soros György pénzén támadják Magyarországot. Ha rajtuk múlna, akkor ismét keresztre feszítenék hazánkat Brüsszelben. Újra nyomást akarnak gyakorolni a kormányra egy totálisan hiteltelen és hazug jelentéssel".

- Az MSZP szerint a HRW-jelentés "sötét, de éles képet fest a hazai emberi jogi és alkotmányos helyzetről" és "megerősíti, amit ma már minden demokrata lát: a magyar kormány egyre inkább visszametszi az emberi jogokat, gyakran lábbal tiporja az állampolgárokat és jogállami intézményeket szabad országokban megillető jogosítványokat".

- A Párbeszéd Magyarországért osztva a jogvédő szervezet aggodalmait, arra szólította fel a kormányt, hogy fejezze be az alapvető jogok lábbal tiprását.

- A Demokratikus Koalíció szerint mind politikailag, mind történelmileg elfogadhatatlan, hogy az orbáni hatalom saját állampolgáraitól is megtagadja az európai jogokat és értékeket.

- A Magyar Liberális Párt szerint Magyarországot ma nem vennék fel az Európai Unióba, mert a HRW jelentése szerint az ország jelenleg nem teljesíti a csatlakozás politikai kritériumait.