A pop-art Bécsben és Budapesten

Publikálás dátuma
2015.02.21. 06:46
Roy Lichtenstein képe, az Ansicht is látható lesz Budapesten a pop-art nagyágyúinak alkotásai között FORRÁS: MUMOK
A bécsi Ludwig Múzeum, a MUMOK négy emeletén nyílt kiállítása az amerikai és brit pop-art legjelentősebb alkotóinak. Többek között Roy Lichtenstein, Andy Warhol, Jasper Johns mintegy 100 műve látható, melyek zárás után, október 3-án a Budapesti Ludwig Múzeumba utaznak tovább. Megnéztük, mi vár ránk.

A bécsi Ludwig Múzeumban, a Museum Moderner Kunstban (MUMOK) nyílt február közepén kiállítás az amerikai és brit pop art művészeinek mintegy 100 művéből. Az anyag Európa Ludwig Múzeumaiból, így a kölniből, a bécsiből, és a budapestiből érkezett, hogy egy kiállításra ismét összeálljon a műgyűjtő házaspár, Irene és Peter Ludwig páratlan kollekciója. Peter Ludwig időben, a hatvanas években kezdte el a Claes Oldenburg, Roy Lichtenstein és Andy Warhol nevével fémjelzett irányzat gyűjtését, már akkor jelentős összeget kifizetve alkotásaikért, amikor Európában még nem fedezték fel az irányzatot. Így aztán a világ egyik legjelentősebb kollekcióját tudhatták magukénak. Az alkotások különböző konstrukciókban, letétek, alapítványok, ajándékok révén jutottak el a három múzeumba. A Ludwig kollekció olyan hatalmas, hogy a korszakot átfogóan bemutató kiállításhoz, nincs szükség más intézményekből, gyűjteményekből további kölcsönzésekre.

A pop-art azért izgalmas, és népszerű ma is, mert egy hosszú, a közönséget a művészettől meglehetősen elidegenítő absztrakt korszak után ismét figuratív ábrázolást használt, amely látszólag könnyen értelmezhető a nézők számára. Hiszen mindennapi tárgyakat értelmezett újjá, helyezett új kontextusba, alkotásaiban felhasználta a populáris kultúra megannyi szeletét, reklámokat, képregényeket, reagált a sztárkultuszra. Így került Andy Warhol vásznaira Marilyn Monroe, Elvis Presley, vagy a Campbell leveskonzerv. Mindezzel azonban a fogyasztói társadalom kritikáját is adták a hatvanas években szárba szökkent irányzat alkotói, hiszen a hétköznapi fogyasztás és termelés mechanizmusait ültették át a művészetbe. Nem finomkodtak, tudatosan építették fel saját márkájukat, és többen éltek a „sorozatgyártás” technikájával is. A pop-művészek egyik legfontosabb célkitűzése a "magas művészet" és az élet közötti határok lerombolása, valamint a mindennapi élet banális jelenségeinek és tárgyainak a műbe való bevonása volt. Gyakran használva eszközül a mindenütt jelen lévő giccset, néha kifejezetten az elitkultúra parodizálására. Tájképeik előtt biztos ott van egy gyönyörű, hatalmas amerikai autó - mint Tom Wesselmann-nak a kiállításon is látható képén -, ha csendéletet festenek, akkor azon konzerv, vagy Coca-Cola található, az emberi alak pedig filmsztár, pop-énekes.

A MUMOK kiállítása is rájátszik erre, amikor belépünk a múzeumba, alig különböztethető meg a shop és a kiállítóterem, hiszen utóbbi „kirakatában” úgy állnak a Campbell konzervdobozok és Brillo mosószeres kartonok, mintha megvásárolható dekoráció volna. A pop art művészei is készítetek ilyen installációt egykoron, ahol a szupermarketek szokásos termékei és az azokra hajazó műalkotások keveredtek egymással, s a látogató kedvére böngészhetett köztük. Sajnos ennek a performance-nak csak a dokumentumait hozták el a kiállításra. De itt van, és Budapesten is látható lesz Claes Oldenburg, a MUMOK-ban őrzött, fél kiállítási szintet megtöltő munkája, a Mickey Mouse Museum. Ez a hatalmas munka nem más, mint Disney híres egerét formázó installáció, múzeum a múzeumban, ahol – ki hinné – az amerikai fogyasztói társadalom mindennapi, filléres termékei sorakoznak a „tárlókban.”

Tom Wesselmann amerikai pop-art művész (1931–2004) Tájkép No. 4. (1965) című festménye FORRÁS: MUMOK

Tom Wesselmann amerikai pop-art művész (1931–2004) Tájkép No. 4. (1965) című festménye FORRÁS: MUMOK

Ludwigék kollekciójában, így a bécsi és a budapesti kiállításon is megtalálhatók a pop art emblematikus művészeinek (Jasper Johns, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg, Andy Warhol, Tom Wesselmann) ikonikus művei. De megtalálhatók a kevésbé ismert alkotóké (Howard Kanowitz, Allan D'Arcangelo) is, valamint az amerikai vonulaton kívül az irányzat európai képviselőinek (Peter Blakem Richard Hamilton, David Hockney, Martial Raysse, Mimmo Rotella) munkái is.

A budapesti Ludwig Múzeum október 3-án nyíló kiállításán kitekintést nyújt majd a pop art kelet- és közép-európai tendenciáira is. Így a pop art brit és amerikai nagyágyúi mellett többek között Keserü Ilona, Konkoly Gyula vagy Lakner László képei is láthatók lesznek.

Kelet-Európa olvasatai
A budapesti Ludwig Múzeumban jelenleg két, a pályáját már a rendszerváltás után kezdő kelet-európai művész kiállítása látható. A szlovén Jasmina Cibic A Spielraum - The Nation Loves It című, március 8-ig látható összművészeti alkotása, a film, a performance, a szobrászat és az installáció segítségével veszi szemügyre a közelmúlt történelmét, azt vizsgálva, hogyan válik a vizuális nyelv és a retorika az állam látványos megjelenítésének eszközévé, s miképpen szolgál a művészet és az építészet a mindenkori politikai rendszer puha hatalmi stratégiáiként. A román Ciprian Mureșant a kultúra terjedésének mechanizmusa érdekli: műveiben a közelmúlt emlékezetének és a valóságos tapasztalatnak ambivalens vagy egyenesen ellentmondásos kapcsolatát, valamint a politikai-vallási hatalom és a civil társadalom viszonyát tanulmányozza. Előszeretettel hivatkozik a modernitás történetének ikonikus darabjaira, miközben napjaink társadalmi megrázkódtatásaiból eredő kérdéseket tesz fel, mint például az utópiák bukása, az új technológiák hatása a vizuális kultúrára, vagy épp a civil társadalom viszonya a hatalom különböző formáihoz. Egzisztenciátokat szerződés szavatolja című kiállítása március 22-ig látható.

Szerző

Folytatódik a Sherlock-sztori? Előkerült Doyle írása

Publikálás dátuma
2015.02.20. 18:27
Illusztráció: Thinkstock
Arthur Conan Doyle egy Sherlock Holmesról szóló, eddig ismeretlen történetére bukkant padlásán egy skót férfi.

A 80 éves Walter Elliot történész a helyi múzeumnak keresett anyagokat, amikor rátalált padlásán egy gyűjteményes kötetre, benne Doyle rövid történetével, amelyben Sherlock Holmes eltűnik és Watson indul a keresésére. A Sherlock Holmes: Discovering the Border Burgs and, by Deduction, the Brig Bazaar című rövid, 1300 szavas  történetet 1904-ben írta Doyle. A 48 oldalnyi gyűjteményes kötet kiadásával a helyiek pénzt akartak gyűjteni a selkirki híd újjáépítésére.  

A skóciai város fahídját elpusztította az 1902-es árvíz, és a helybéliek háromnapos rendezvénysorozatot szerveztek 1904-ben, hogy adományokat gyűjtsenek az újjáépítésre - olvasható a The Daily Telegraph brit napilap honlapján. A rendezvény részeként adták el a The Book o' Brig című kötetet, amelynek történeteit maguk írták. Az akkor már híres író, aki szeretett Selkirkben tartózkodni, az utolsó pillanatban járult hozzá a kötethez történetével. A könyvvel 560 fontot gyűjtöttek, ami igen nagy pénz volt akkor.

Walter Elliot több mint 50 éve kapta a kötetet egy barátjától, de teljesen megfeledkezett róla mindaddig, amíg rá nem bukkant padlásán. Először került elő eddig ismeretlen Doyle-történet a közkedvelt detektívről azóta, hogy több mint 80 éve kiadták a Sherlock Holmesról szóló utolsó művet. A kötet szombattól látható a selkirki múzeumban, a történet teljes egészében olvasható a brit napilap honlapján

Szerző

Nézze meg, ki a Balaton Sound legújabb fellépője!

Publikálás dátuma
2015.02.20. 15:15
FOTÓ: Ian Gavan/Getty Images
Az elektronikus zene ikonja, a 20 éves brit Faithless ad koncertet a Balaton Soundon. Pénteken több dj produkció, Zedd, Kaskade, Laidback Luke, a Flosstradamus, Netsky, az Art Department, Dannic, Dyro, az Ame és a StadiumX fellépését is bejelentették.

Maxi Jazz énekes és Sister Bliss billentyűs 2011-ben hat sikeres stúdióalbum után bejelentette a Faithless búcsúját, azóta csak alkalmanként léptek fel sound system műsorral, például a 2013-as EFOTT-on. A 20. születésnapon teljes zenekari felállásban érkeznek Zamárdiba a MasterCard Balaton Soundra - közölték a szervezők.

A Faithless világszerte 12 millió albumot adott el, a 2011-es búcsúturné Budapestet is érintette. Maxi Jazz akkor elmondta: kellemes emlékei vannak korábbi magyarországi fellépéseiről (a Faithless 1999 és 2010 között ötször lépett fel a Sziget fesztiválon). Júliusban Zamárdiban várhatóan a zenekar legnagyobb sikereiből (Salva Mea, Insomnia, God Is a Dj, We Came 1) is csemegézni fog.

Az idei Balaton Soundon július 8. és 12. között fellép Zedd, az orosz származású, Németországban felnőtt dj-producer, aki még csak 25 éves, de tavaly Clarity című daláért a legjobb tánczenei felvétel kategóriába Grammy-díjat nyert. Több Grammy-jelölést kapott már az amerikai dj-producer, Kaskade (Ryan Raddon) is, aki több mint egy évtizede meghatározó alakja a progresszív house irányzatnak és szintén fellép az idei Soundon.

Jön Zamárdiba Laidback Luke dj-producer és kiadótulajdonos, a holland elektro house mozgalom egyik legismertebb alakja, valamint a két chicagói dj, J2K és Autobot által alkotott projekt, a Flosstradamus, amely az eklektikus, elektro house, R&B és techno elemeket keverő mashup-jairól ismert. A fellépők között lesz Belgium egyik legkeresettebb drum'n'bass előadója, Netsky, a kanadai Art Department techno-house projekt, vagyis Kenny Glasgow és Jonny White duója, Dannic holland dj-producer, honfitársa, a csupán 22 éves Dyro, illetve a berlini Innervisions kollektíva kötelékébe tartozó, klasszikus detroiti techno és house elemekből táplálkozó német dj-producer duó, az Ame.

Sikeres évet tudhat maga mögött a magyar Dave Martin és Sullivan által alkotott StadiumX dj-producer páros: a Nicky Romero kiadója által megjelentetett Howl At The Moon című dala a Beatport első helyéig jutott és felkeltette a világ leghíresebb dj-producereinek a figyelmét. Tavaly a Soundon és Ibizán is felléptek David Guettával közösen, idén ismét jöhet a Sound. A szervezők már korábban bejelentették mások mellett Tiesto, Dimitri Vegas és Like Mike, Axwell és Ingrosso fellépését az idei Balaton Soundon.

Szerző