A bárányok hallgatnak technót Inotán

Bárányok foglalták el az inotai hőerőmű környékét és az épület fontos tereit Weiler Péter Készenlét című kiállításán, amelyet stílszerűen a komplexum irodaházában rendezett meg az elektronikus zenét játszó INOTA Fesztivál keretében.

A fényben feloldódó világ – Vaszary János ismeretlen képei Balatonfüreden

Vaszary János pályakezdését nagybátyja, Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás támogatta, vele indult első nagyobb itáliai útjára is. Több mint százharminc évvel később a festő művei a nagybácsi balatonfüredi villájába tértek vissza – köztük azok a képek, amelyek évtizedeken át feltekerve rejtőztek a Magyar Nemzeti Galéria raktárában. Az ötven műből álló kiállításon egy folyton változó, új látásmódokat kereső Vaszary Jánost ismerhetünk meg.

Megtalálták a São Paulóban ellopott Matisse-műveket

A brazil rendőrség visszaszerezte a francia művész Jazz című könyvének tavaly decemberben elrabolt nyolc lapját. A velük együtt elvitt öt Candido Portinari-alkotás azonban továbbra is hiányzik.

Meghalt Mary Heilmann, aki játékossá tette a minimalizmust

Az amerikai képzőművész élénk színekkel, szabálytalan geometriával és személyes történetekkel lazította fel az absztrakt festészet szigorú formanyelvét. Bár több mint hat évtizeden át alkotott, New York első jelentős múzeumi kiállítását csak hatvannyolc évesen rendezte meg.

A megfoghatatlan megragadása érzelmekkel: az időt öntik képekbe a FŰZ art group fiatal alkotói

Az időt mint témát számos oldalról meg lehet világítani, elvégre egy megfoghatatlan, sokak szerint nem is létező dologról van szó. Az öt fiatal művészből álló FŰZ art group most kísérletet tett arra, hogy képzőművészeti alkotásokkal ragadja meg az időt, pontosabban adja át annak érzetét a Mindent a maga idejében című kamarakiállításukon a Hungarian Art & Business (HAB) épületében.

Napfogyatkozásban mutatja meg mesterműveit a Prado

A fény változásával a festmények is átalakulnak: különleges vizuális kísérlettel készül a Prado a teljes napfogyatkozásra.

Londonnak semmi nem elég Frida Kahlóból

Huszonegy év alatt a harmadik önálló, nagyszabású tárlat nyílt meg a mindenki mással összehasonlíthatatlan mexikói festőnő munkáiból, bár a Tate Modern vállalkozásában nagyon sok a kommerciális beütés.

Hangsávok a lenvásznon – Elektronikus zenei aláfestés inspirálja Dukai István alkotásait

Dukai István festményein az analóg és a digitális, a régmúlt és a jelen találkozik: kézzel szőtt lenvászonra viszi fel a számítógéppel tervezett geometrikus formáit, melyeket elektronikus zenére tervez meg.

Bach és Kurtág találkozik az idei Arcus Temporumon

Bach és a százéves Kurtág György zenéje, Parti Nagy Lajos irodalmi estjei, Esterházy Péterre emlékező felolvasószínház is szerepel a pannonhalmi Arcus Temporum programjában, augusztus 21. és 23. között.

Mit látunk a fekete vásznakon? – Tót Endre kiállítása az acb Galériában

Első pillantásra úgy tűnik, mintha Tót Endre Blackout képek (Elsötétített képek) című kiállításán nem lenne mit nézni: fekete négyzetek és téglalapok sorakoznak a falakon. Az acb Galéria tárlata azonban éppen azt mutatja meg, hogy a hiány, az üresség és az eltakarás is lehet képzőművészeti állítás.

Ezúttal a Balaton-felvidéken, Lovason nézhetünk meg kortárs képzőművészeti alkotásokat

Akár vásárolhatunk is feltörekvő középgenerációs alkotóktól.

Káoszban keresni az egyensúlyt – Pacsika Rudolf kiállítása

Pacsika Rudolf kiállításán a gravitációt „ragasztóként” használja, akárcsak példaképe, Tony Cragg brit szobrászművész.

Vízparti emlékek és üres medencék – Nyári élmények a Hegyvidék Galériában

A vízpart, a strand és a nyári emlékek világa elevenedik meg a Hegyvidék Galéria Vízállásjelentés című kiállításán. Hardi Ágnes, Németh Marcell és Varga Dóra szobrászművészek alkotásai azokat a tereket és tárgyakat ábrázolják, amelyek a pihenéshez, a fürdőzéshez és a közös nyári élményekhez kapcsolódnak.

Fricskák és festészet

Szinyova Gergő könnyed vonalakkal ábrázolja témáit, melyeket a popkultúrából, a mindennapokból vagy a festészet történetéből merít. A vásznakon mintha megállított filmjeleneteket látnánk, amelyeket egy kis fantáziával tovább is gondolhatunk. A művész egyedi látásmódjáról és indulásáról mesélt a Visszhangnak.

Elveszve a virtuálisban

Vajon mennyire változtatják meg az életünket a technológiai innovációk, a mesterséges intelligencia és úgy általában az online jelenlét? Ezt a kérdést járja körül a Bejelentkezve maradok? című nemzetközi csoportos kiállítás.

Képviselni a kortársat

Kinek szól a kortárs képzőművészet? – teszi fel a kérdést az ugye.hu nevű oldal, melyen kérdőíveket tölthetünk ki a témában, hogy később egy közös szakmai minimumot lehessen elérni. Ennek kapcsán Sáfár Zoltánt, a kezdeményezést elindító Godot Kortárs Művészeti Intézet igazgatóját kérdeztük.

Mesterséges őserdőben

A Los Angeles-i Datalandban, a világ első AI művészeti múzeumában néhány napja nyílt meg a Gépi álmok: Őserdő kiállítás.

Elfeledett álmok barlangja

A Chauvet-barlang és Werner Herzog dokumentumfilmje inspirálta Vető Orsolya Lia és Vidra Réka közös kiállítását a Liget Galériában. A Cave of forgotten dreams az anyagok átalakulása és az ősi tapasztalatok kérdéseit járja körül.

A mezei nyúl visszatért

Július 4-én lesz kétszázötven éves az Albertina. A bécsi múzeum nagyszabású kiállítással ünnepel: az intézmény története mellett számos remekművet mutat be, köztük Albrecht Dürer világhírű Mezei nyúl című alkotását is.

Bogár a dobozban

A nyelv paradox dolog: bár elmondunk dolgokat, nem biztos, hogy amit én kifejezek, az a másik személyben ugyanúgy visszhangzik-e. Tasnádi József kiállítása a nyelv természetét vizsgálja.

A Vasarely-trió

A legtöbben az optikai illúziók mesterének tartják Victor Vasarelyt. Az emlékév három budapesti kiállítása azt mutatja meg, hogy az op-art mögött egy vizionárius gondolkodó, és egy vitákat kiváltó művészeti jelenség is felfedezhető.

A tőke a felhőkig ér, a városok lakhatási válságokkal küzdenek, miközben ezrével épülnek bennük a felesleges, kihasználatlan négyzetméterek

Tisztelt ingatlantulajdonosok! Ha megkeresi Önöket egy Gabriella Schmied nevű hölgy, hogy szeretné megvenni a lakásukat, jó áron, merthogy a férje dúsgazdag régiségkereskedő, legyenek óvatosak. Az illető igazi neve Schmied Andi, képzőművész, építész, és feltehetően csak azért akar bejutni a lakásukba, hogy lefényképezze a tereket és a kilátást. Főleg, ha impozáns. A képekből aztán társadalomkritikai színezetű könyvet szerkeszt, esetleg kiállítást rendez. Interjú.

„Nála élet-halál kérdése volt a mű”

Huszonhét év, több mint ezer mű és egy félbemaradt diplomamunka. Egy befejezetlen főmű köré épül a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, amely azt mutatja meg, Gruber Béla miként teremtett a legszűkebb személyes környezetből egy rendkívüli festői világot.

Készül a demokratikus képzelet biennáléja

Az OFF Biennálé koncepciója eredetileg arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehet a félelmet, a bizalmatlanságot és a gyűlöletet erősítő társadalmi folyamatokkal szemben közösségeket építeni.

Lebegő virágok – A kert mint az elvonulás és a bizonytalanság szimbóluma

Évek óta a kert motívuma áll Koleszár Kata munkáinak középpontjában. A Who holds the flowers? című kiállításán a kert már nem művészettörténeti toposzként, hanem az elvonulás és a bizonytalanság szimbólumaként jelenik meg.

Sodrófából buzogányt

Mi történne akkor, ha a nők egy háborúban legyőznék a férfiakat, és ők uralnák a világot? Januško Klaudia kiállítása ezzel a gondolattal játszik el egy fiktív múzeumi térben.

Alkotás a kultúrharc ellen – Giulia Colletti kurátor a Velencei Biennálén nyilatkozott lapunknak

Ha egy művészeti szakember útnak indul, akkor Párizsba vagy Londonba vágyik, de ő Szicíliában, Palermóban nőtt fel, így átélte, milyen földrajzilag marginális helyen lenni. Nem hisz abban, hogy a kulturális életben csak a centrumok a fontosak, és hogy a világot észak-dél és kelet-nyugat felosztásban lehet csak látni, hanem nyitottan kell arra tekinteni, mondta lapunknak Giulia Colletti olasz kurátor, akivel a 61. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennálén találkoztunk. Mesélt a 2015-ös budapesti OFF-Biennáléról is.

„Orosz művészet, ukrán vér”

A címbeli felirat volt olvasható a Femen nőtagjainak meztelen felsőtestén, mikor a Velencei Biennálén ideiglenesen megnyitották az orosz pavilont.

Lélegző pavilon

A lélegzetről rendez kiállítást Koronczi Endre képzőművész a Magyar Pavilonban a május 9-én nyíló 61. Velencei Képzőművészeti Biennálén. 

Identitások közt ingázva