Készül a demokratikus képzelet biennáléja

Az OFF Biennálé koncepciója eredetileg arra a kérdésre kereste a választ, hogyan lehet a félelmet, a bizalmatlanságot és a gyűlöletet erősítő társadalmi folyamatokkal szemben közösségeket építeni.

Lebegő virágok – A kert mint az elvonulás és a bizonytalanság szimbóluma

Évek óta a kert motívuma áll Koleszár Kata munkáinak középpontjában. A Who holds the flowers? című kiállításán a kert már nem művészettörténeti toposzként, hanem az elvonulás és a bizonytalanság szimbólumaként jelenik meg.

Sodrófából buzogányt

Mi történne akkor, ha a nők egy háborúban legyőznék a férfiakat, és ők uralnák a világot? Januško Klaudia kiállítása ezzel a gondolattal játszik el egy fiktív múzeumi térben.

Alkotás a kultúrharc ellen – Giulia Colletti kurátor a Velencei Biennálén nyilatkozott lapunknak

Ha egy művészeti szakember útnak indul, akkor Párizsba vagy Londonba vágyik, de ő Szicíliában, Palermóban nőtt fel, így átélte, milyen földrajzilag marginális helyen lenni. Nem hisz abban, hogy a kulturális életben csak a centrumok a fontosak, és hogy a világot észak-dél és kelet-nyugat felosztásban lehet csak látni, hanem nyitottan kell arra tekinteni, mondta lapunknak Giulia Colletti olasz kurátor, akivel a 61. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennálén találkoztunk. Mesélt a 2015-ös budapesti OFF-Biennáléról is.

„Orosz művészet, ukrán vér”

A címbeli felirat volt olvasható a Femen nőtagjainak meztelen felsőtestén, mikor a Velencei Biennálén ideiglenesen megnyitották az orosz pavilont.

Lélegző pavilon

A lélegzetről rendez kiállítást Koronczi Endre képzőművész a Magyar Pavilonban a május 9-én nyíló 61. Velencei Képzőművészeti Biennálén. 

Identitások közt ingázva

Popkultúra a falikárpiton

Gitározó Tarbosaurus, forró csokoládét szürcsölő Alien és diszkosz helyett Millennium Falcont vető Darth Vader is látható Karácsonyi László festményein és falikárpitjain. A művésszel a gyerekkora kedvenc motívumairól, filmjeiről és azok utóhatásáról beszélgettünk, illetve a rokokó mint művészeti korszak is szóba került.

Vakablakból „kinéző” köztéri galéria és más abszurd ötletek

Gwizdala Dáriusszal a legújabb, Eladható képek című sorozata kapcsán beszélgettünk. Noha a Szekszárdon született alkotó a szobrászatot tartja a fő médiumának, az elmúlt tíz évben festészettel és köztéri művészettel is foglalkozott. Rendhagyó projektjei is voltak: 2019-ben Szentendrén egy kamu újságosstandot üzemeltetett, melyben kézzel rajzolt magazinokat árult művésztársaival, 2023-ban pedig az utcai cégérkultúrát dokumentálta Tanzániában.

Nem látjuk a képet

Birkás Ákos Katasztrófa-helyzetek című képsorozata a befogadók és a mű kapcsolatát vizsgálja.

A ResoArt Gyűjteményből válogatva nyílt Egry József-kiállítás a Vaszary Galériában

Most ezért is érdemes Balatonfüredet felkeresni.

Közveszélyes munkakerülők, avagy szabadúszók a magyarországi művészeti életben

Thury Lili, Thury Zita és Thury Gábor mindhárman alkotással foglalkoznak, csak különböző területeken: Lili képző- és vizuális művészettel, Zita tánccal és mozgással, Gábor színház- és performanszművészettel. A Trafóban ötödször látható közösségi színházi előadásukban a családi örökségből indulnak ki: nagyapjuk, Balog László az 1930-as évek tűrt, majd betiltott munkásmozgalmában töltött be fontos kultúraszervező szerepet a gödi Fészekben, ahol megfordult többek között Kassák Lajos, Zelk Zoltán, Madzsar Alice és József Attila is. A korabeli archív anyagok, mára eltűnt művészeti formák – köztük a mozgásos szavalókórus – mába emelésével a három testvér egy tipikusan mai dolgozói csoportról készített előadást: a szabadúszókról, akikre a társadalom egy része még előítéletekkel tekint, akár a szocializmusban még bűnözőként megbélyegzett közveszélyes munkakerülőkre (KMK). Hiszen nincs szabályozott munkaidejük és -helyük, sem fix keresetük. Ami nem mindig önként választott életforma, sokkal inkább a társadalmi rendszerek rugalmatlansága, részben maga a művészeti terület adottsága, annak minden szabadságával, külső és belsővé tett kényszerével együtt. 

„Ijesztő képet akartam létrehozni, hogy kifejezzem a nőiségem erejét"

Farkas Clara a kettős identitására reflektál a „Véget ért a jó élet” című kiállításán: a művész az anyja révén kolumbiai, apja révén roma származású is. A józsefvárosi Bura Galériában az övéi mellett látható még több roma művész alkotása, melyek a nőiség megéléséről üzennek a nemrég ünnepelt nemzetközi nőnap kapcsán. Az alkotókat Clara arra kérte, hogy a maszkot mint motívumot jelenítsék meg a munkáikon: „Azért választottam a maszkot, mert kettős funkciója is lehet, mivel eltakarhatja az ember identitását, de képviselheti is azt.”

Underground aranykeretben, avagy virgonc határátlépések a bevásárlóutca felett

Egy mozgalom modern művészeti potenciálja, egy kiemelkedő mementó-válogatás, egy frappáns együttműködés: a Deák17 Galériában április 25-ig látogatható a Lowbrow Goes On kiállítás.

Tárgyak, amelyek beszélnek

Vannak festészeti műfajok, amelyek nem mennek ki a divatból. Ilyen az évszázadokra visszanyúló csendélet is. Mivel eddig inkább G. Horváth Boglárka portréival találkoztam, különösen kíváncsi voltam, milyen a viszonya ehhez a hagyományhoz.

Történelmi értékű kincsek

Ötszáz éves Buddha-szobor és az Egyesült Államok elnökeinek aláírásával ellátott dokumentumok is láthatók a csütörtökön nyílt 8. Art and Antique nevű kiállításon és vásáron, amelyen több, mint ötven elismert galéria és aukciósház vesz részt, és több ezer műtárgy, köztük festmények, fotók, bútorok, ékszerek, kárpitok és szobrok várják a látogatókat. 

Ludmil Siskov bolgár származású képzőművész pop-artos, futurisztikus és erotikus festményeit láthatjuk a Nemes Galéria kiállításán

Dinamika és szenvedély.

A végtelenbe tartó festmény

Tilo Schulz elhatározta, hogy életében ezentúl már csak ezen az egy alkotáson fog dolgozni.

Acélcsövek, virágszirmok: absztrakció batizi alapokkal

Az erdélyi Batizon született és ott élő Tivadar Andrea absztrakt festőnek rögös utat kellett bejárnia, hogy alkotóvá váljon: családjában senki sem foglalkozott művészettel, az iskoláiban románul kellett tanulnia, és csak fokozatosan jött rá, hogy a festészet és azon belül az absztrakt érdekli. Ma már a budapesti Deák Erika Galéria művésze, és több külföldi kiállításon is bemutatkozott.

Papp Sándor Zsigmond: Saját vásznunk előtt

Nagyon szeretem az olyan könyveket, mint a Mona szeme (Thomas Schlesser), amely látni tanít, ráadásul úgy, hogy egyszerre teszi ezt regényként és művészettörténeti utazásként. A látás tudományára máris szükségünk van, ha megállunk egy festmény előtt bármelyik múzeumban vagy galériában, mert szeretnénk párbeszédbe elegyedni a művel. 

Elmosódik minden az orrhegyünkről nézve

Az árnyék optikai jelenség és lelki tapasztalat: elválaszthatatlan a testtől, mégis mindig torzít. Csapó Dóra Gabriella Elmosódik minden az orrhegyünkről nézve című kiállítása ezt a kettősséget vizsgálja a Bázis. terében.

Helyrehozni azt, ami elromlott

Egy hófehér asztalon hófehér csészék, csészealjak és tányérok törött darabjai sorakoznak, melyek arra „várnak”, hogy a látogatók összekössék vagy -ragasszák őket oly módon, ahogy az nekik tetszik, majd az elkészült művüket elhelyezzék a falra szerelt polcon. 

Ki itt belépsz... – Átlagos, hétköznapi tárgyakat emel művészetté az orosz-ukrán háború

Kollektív traumáról és az európai értékek válságáról is szól az elsewhereland című kiállítás.

Teret találtak az alkotáshoz

A rendszerváltás előtt több magyar művész is kiutazhatott Nyugat-Berlinbe alkotni a DAAD Művészek Berlinben Programnak köszönhetően. A budapesti Centrális Galériában látható kiállítás az akkor készült munkáikból mutat be válogatást.

Gyászfeldolgozás építészeti léptékben

A nőalakok köztéri alulreprezentáltságát oldaná fel a közbeszédben elfojtott, de sajátosan nőket érintő tragédia művészi feldolgozásával Koller Margit képzőművész.

Szétfeszítés, összefüggés

A felnőttlét aggályait akár egy színes játszótér is jelképezheti, vagy egy hinta, amelynek a láncai összegabalyodtak. Molnár Judit Lilla képzőművész előszeretettel nyúl ezekhez a metaforákhoz, és a szó szoros értelmében megépíti azokat, így ha szükséges, fúr, farag, ragaszt és kötegel, hogy az elkészült mű olyan hatást keltsen, mintha egy tényleges gyerekjáték lenne, de a szokatlan kinézete sejtesse: itt valami jelképes dologról van szó. Merthogy maga az élet is olyan, mint egy játék, igaz, a tét sokkal nagyobb, mint egy négyzet alakú terepasztalon.

Csak maga a kép számít

A világ egyik legismertebb kortárs német képzőművésze, Georg Baselitz manierista grafikai gyűjteményéből válogatott alkotásokat mutat be a Szépművészeti Múzeum Manierista szemmel című tárlata.

„Szerintem a macskák is intelligensebbek nálunk, érzelmileg biztosan. A kutyák pedig nem indítanak háborút”

Misztikus, lelki tájak, és velük egyesülő alakok: Leiko Ikemurának nyílt kiállítása a bécsi Albertina Múzeumban. A Berlinben élő japán művész exkluzív interjút adott a Népszavának.

A nagy csend festője

Mintegy kétszáz műtárggyal mutatja Tihanyi Lajos életművét a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása. A magyar expresszionizmus és avantgárd művészet mesterének legutóbb 1973-ban rendezett tárlatot a galéria.

Öngyógyító üvegöntés

Amikor gyerekként megkérdezték tőle, hogy hol született, mindig azt válaszolta, hogy egy kertben. Nem így volt, de ő így érezte. A mohácsi születésű Koleszár Stella képzőművész színes üvegszobrai és kollázsai ma is egyszerre reagálnak a természet és a lélek rezdüléseire. A művész a mítoszokból és a mesékből inspirálódik, a személyes és univerzális történetek egyaránt érdeklik.