Orbán Viktor;Varsó;külföldi sajtó;

Verseny, ki csalódott jobban Orbánban

Jaroslaw Gizinski, a Rzeczpospolita című jobbközép lengyel napilap szerkesztőjének pénteki cikke szerint szerencsétlennek bizonyult Orbán Viktor csütörtöki varsói látogatásának időzítése: a Lengyel Gazdasági Kamara által régen kezdeményezett vizitre éppen két nappal Putyin budapesti látogatása után került sor. Ráadásul „a sors iróniájaként” a kelet-ukrajnai Debalcevét éppen akkor vették be az Oroszország támogatta szakadárok.

Putyin budapesti látogatása után nyilvánvalóvá lett - írja -, hogy a két kormány álláspontja eltér az Oroszországgal fenntartott viszony kérdésében. Ugyanakkor Orbán valóban eleget tett a lengyel fél elvárásának, amikor - a lap értesülése szerint - megígérte a lengyel kormányfőnek, hogy a jövőben sem fogja akadályozni az Európai Tanácsban az Oroszország elleni szankciókat.

A gazdasági kamarában Orbán elmondta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Ukrajna európai ambícióit, de a térség egyetlen olyan állama, amely teljesen az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítástól függ, és igyekezett meggyőzni hallgatóságát, hogy Európának szüksége van az orosz gázra, mert a magas energiaárak rontják az európai gazdaság versenyképességét. Gizinski szerint azonban gyakorlatilag nagyon nehéz meggyőzni Varsót ennek az érvnek az ésszerűségéről. 

A Rzeczpospolita egy másik szerkesztője, Jerzy Haszczynski úgy vélekedett, hogy  a legnagyobb lengyel pártok „egyáltalán nem diplomatikusan” bántak a Varsóba látogató magyar kormányfővel, „sőt talán abban versenyeztek, hogy kimutassák, ki csalódott jobban Orbán Viktorban”. A szerző szerint „az Orbán-ellenes gesztusok forgatagában” nem szabad megfeledkezni arról, hogy a magyar kormányfő ma a liberális-demokratikus Nyugat bukását jósolja, azét a Nyugatét, amely évtizedeken keresztül a magyarok és lengyelek közös célja volt. Ezáltal gyengíti az európai kötelékeket és erősíti a Nyugaton kívüli hatalmakhoz, ezen belül Oroszországhoz (ami a lengyelek számára különösen fájó) és Kínához fűződő kapcsolatokat. A „magyar-lengyel két jó barát” közmondás hovatovább történelemmé válik. „Más szláv jó barátok veszik át a mi szerepünket” – írja. 

A Gazeta Wyborcza baloldali liberális napilapban Pawel Wronski úgy látja, Ewa Kopacz miniszterelnök a közös sajtóértekezleten azért hangsúlyozta a visegrádi csoport egységét, mert ez jelenleg veszélyben van. Magyarország az utóbbi időben Bécs felé tekint, Csehországgal és Szlovákiával együtt az EU-n belül egy új oroszpárti csoportot hoznak létre. A cikk szerzője szerint a magyar kormányfő „az Európai Unió főáramán kívüli” politikát folytat, az „unióellenes retorika” arra hivatott, hogy a magyar társadalmat „egy vezér köré tömörítse”, a magyar gazdasági sikert pedig „az orosz pénz, nyersanyagok és nukleáris technológia biztosítaná.”

 Orbán Viktor az ország gazdasági fejlődésének felgyorsítása érdekében megpróbál Németország és Oroszország között egyensúlyozni, hogy az oroszoktól olcsó energiát, a németektől pedig fejlett technológiákat kapjon - írja Lékó István, a Lidové Noviny főszerkesztője az Orbán Németország és Oroszország között című jegyzetében. Orbán jó viszonyát Putyinnal, akivel más uniós politikusok nem hajlandók ilyen szívélyesen társalogni, nehezen viselik a magyar atlantisták is, akik a Fidesz vezetésében is szép számmal vannak képviselve, s elsősorban jobb magyar-amerikai viszonyt szeretnének. Orbán politikája ellen januárban régi társa Simicska Lajos - "az esetleges jövőbeni magyar (Andrej) Babis" - is fellépett. A kormányfőnek a bírálatokat a magyar gazdaság jó eredményeivel sikerül tompítania. "A következő évek fogják megmutatni, hogy Orbán kockázatos stratégiája meghozza-e a gyümölcsét. Ha nem, csillaga (Orbáné) kialszik" - olvasható a jegyzetben.