Iszapömlés: megtérítik a károkat

Publikálás dátuma
2015.02.21 06:13
Több száz ember életét tette tönkre a négy évvel ezelőtti katasztrófa FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az állam kezességet vállal a vörösiszap-katasztrófa során károsult magánszemélyek nem vagyoni kárának megtérüléséért – derül ki a magyar közlöny legfrissebb számából. Az állam ajánlata azonban a kamatokra és a perköltségre nem terjed ki, holott ez utóbbit meg kell téríteniük a károsultaknak. Eközben csütörtökön első fokon egy újabb károsult nyert pert a Mal Zrt. ellen.

A rendeletre azért volt szükség, mert az ajkai timföldgyár felszámolását még 2013. február 27-én rendelte el a Veszprémi Törvényszék; a cég irányítását akkor állami vagyonfelügyelő vette át. Tavaly októberben aztán, a gyár 17 milliárd forintos nettó áron meghirdetett vagyonelemeit egy projektcég, az IC Profil Kft. vette meg – mivel a nyolc ajánlattevő közül egyedül ez a cég tudta a vegyipari technológiát is befogadni. A felszámolással azonban azokat a károsultakat hozták nehéz helyzetbe, akik a tragédia után – hiszen nem számíthattak más megoldásra – a Malt perelték; ugyanis a felszámolás megindulása miatt a bíróság hátrasorolta azok „hitelezői” igényeit, akik egy megadott időre nem fizettek regisztrációs díjat, és nem kérték az államtól a kártérítést. Így azzal kellett számolniuk, hogy nem is kapnak semmit.

A mostani döntés azon a 70-80 családon segít, akik többnyire a lakóhelyük elvesztésével járó lelki trauma vagy a lúg okozta maradandó égési sérülések miatt kérnek nem vagyoni kártérítést. A segítségre az a magánszemély jogosult, aki pert indított, vagy a felszámolási eljárásban erre vonatkozó igényét bejelentette. A jogosultaknak közigazgatási hatósági eljárás megindítását kell kérelmezniük a Veszprém Megyei Kormányhivatalnál. A kérelemhez mellékelni kell a bíróság jogerős döntését, a nyilvántartásba-vételi díj megfizetését igazoló dokumentumot és egy nyilatkozatot, amelyben a magánszemély az állam javára engedményezi követelését.

Kilencmilliós kártérítés
A Fővárosi Törvényszék csütörtökön újabb perben kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint 9 millió forintos kártérítést kell megfizetnie a Mal Zrt.-nek egy kolontári házaspárnak, akik elvesztették otthonukat és egyikük édesanyja is meghalt a vörösiszap-katasztrófában.

A rendelet szerint a költségvetésben elkülönített 400 millió forinttal fedezett segítségnyújtás a bíróság által jogerősen megállapított nem vagyoni kár tőkeösszegére és a követelésnek a felszámolási eljárásban történő nyilvántartásba vételéért fizetett díjra terjed ki.

„A kormány döntését üdvözöljük, bár valóban kissé késve született meg” – mondta lapunknak Magyar Gábor ügyvéd, aki szerint az állam ajánlata azonban a kamatokra és a perköltségre nem terjed ki, holott ez utóbbit meg kell téríteniük a károsultaknak. Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a Mal Zrt. ellen indult felszámolási eljárásban hitelezőként bejelentkezett károsultak vonatkozásában a rendelet „nehezen értelmezhető, illetve alkalmazhatatlan” rendelkezéseket tartalmaz.

- Miért várt évekig az állam, hogy átvállalja a felszámolás alatt álló Mal Zrt. ellen megítélt nem vagyoni kártérítések kifizetését? És ha végre segítenek, miért zárják ki a kártérítésből azokat, akik nem tudták megfizetni a felszámolási eljárásban előírt nyilvántartásba vételi díjat – ami akár 200 ezer forint is lehet? – ezeket a kérdéseket tette fel közleményében Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese a rendelettel kapcsolatban. Az MSZP korábbi javaslata alapján arra szólítja fel a kormányt, hogy minden károsult kapja meg az őt megillető mértékű kártérítést, ettől a lehetőségtől se anyagi, se jogi akadályok miatt ne eshessen el senki.

A katasztrófa számai
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben elkészült vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
A kormány az első évben összesen több mint 35 milliárd forintot költött védekezésre, helyreállításra és újjáépítésre. Az elmúlt két évben több mint 2,1 milliárd forintot biztosított a Mal Zrt. számára előírt hatósági és egyéb kötelezések végrehajtásának finanszírozására.

Szerző

Kis bank, hatalmas kedvezményekkel - Budapesten keresztül így tölthetné fel Putyin kémekkel Európát

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:21

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem csak diplomáciai fedést, de pénzmozgásokat is álcázhat a meglepően csekély tőkével bíró IIB, az embereit pedig a magyar kormány segíti a schengeni övezeten belülre.
Alaposan feladhatja a leckét a magyar kémelhárításnak, hogy az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapesten teljes mentességet kap a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői és vendégei pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon és így az Európai Unióban, írja az Index.hu, ugyanis
a kémek többsége éppen hogy diplomáciai fedésben érkezik a célországba, és diplomáciai mentességet élvezve dolgozik.
Amikor egy ország jelzi, hogy kiket küld diplomáciai képviselőként, a fogadó állam kémelhárítása - Magyarországon az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai - ellenőrzi a listán szereplő neveket. A listát elküldik a NATO-tagállamok partnerszolgálatainak is a, a partnerek pedig ha van mit, akkor visszajeleznek, hogy kivel, hol volt már dolguk. Ha valaki gyanús, arra aztán a kémelhárítás odafigyel, de az, hogy mit lépnek vele szemben, függ a diplomata tevékenységétől is.
a budapesti bázist építő orosz Nemzetközi Beruházási Bank azért kockázatos nemzetbiztonsági szempontból, mert az ott dolgozók ugyanolyan mentességben részesülnek majd, mint azok, akiket az orosz külképviseletekre telepítenek.
A bank elsősorban fedést biztosíthat a kémeknek, írja a portál. Méghozzá egy külképviselettel szemben nem csak diplomáciai fedést, de a pénzmozgások elfedését is biztosíthatja, elrejtve ezzel ellenséges üzleti felvásárlást, de használhatja a pénzt kivédhetetlen versenyhelyzet teremtésére, vagy hitelek útján tehet függővé kulcspozícióban lévő személyeket. Ráadásul az orosz titkosszolgálatok embereinek él-személyazonosságát is biztosíthatja a pénzintézet, mivel 
a kormánnyal kötött megállapodás értelmében nemcsak a bank személyzetének, azok eltartott rokonainak, ide járogató tanácsadóknak, de voltaképpen bárkinek az utazását meg kell könnyítenie a magyar államnak, akit a bank meghív.
A kémek a bank embereiként érkezhetnek Magyarországra, ahonnan - ismét identitást váltva - bárhova könnyedén eljuthatnak a schengeni övezetben. Mindezeken túl a beruházási bank vállalatfinanszírozásban való részvétele elképesztően jó információszerzési, tippkutatási és befolyásolási pozíciót is biztosít.
Az IIB a fejlesztési bankok viszonylatában nagyon kicsi, 1,3 milliárd eurós tőkéje olyan – szemben például a luxemburgi EIB-vel, melynek 243 milliárd euró a tőkéje. Mindez kémelhárítási szakemberek szerint csak erősíti a gyanút, hogy budapesti megjelenésében nem a névleges, hivatalos tevékenysége a döntő. Az már csak hab a tortán, hogy a beruházási bank igazgatója, a korábbi diplomata Nyikolaj Koszov szovjet hírszerző családból származik. Apja – a KGB vezérőrnagyaként – Magyarországon is dolgozott, és neki magának is köze lehet a KGB-utód Külföldi Hírszerző Szolgálathoz.
A magyar kormány lépése, azaz a bank befogadása és a mentességek biztosítása azért is meglepő, mert Magyarországot 2000-ben éppen az első Orbán-kormány idején léptették ki az IIB-ből, azzal az indokkal, hogy nem elég átlátható a ténykedése. Azaz már akkor nemzetbiztonsági kockázatot láttak benne. A szakítás 2014-ig tartott.
Önmagában persze nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat. De mindezek fényében egyáltalán nem földtől elrugaszkodott állítást fogalmazott meg egy biztonsági szakértő a New York Timesnak, amikor azt mondta: a magyar kormány és az IIB között létrejött "megállapodás lehetőséget nyújt Vlagyimir Putyinnak, hogy feltöltse kémhadtestét Európában, miután innen és az Egyesült Államokból is orosz diplomatákat utasítottak ki a Szkripal-ügy megtorlásaként".

Kiakadt az állambiztonság: a Soros Alapítvány demokratikus mozgalmakat akar támogatni

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:00

Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
A gyanús formációk egyike, amiért a szocialista szolgálat prüszkölt, a Fidesz volt.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette ki azt a napi operatív információs jelentést, amelyet majdnem napra pontosan 30 éve írt le a Belső elhárítás (BM III/III. Csoportfőnökség): a Soros Alapítvány "demokratikus, alternatív mozgalmakat" akar támogatni - írja a hvg.hu. A Soros Alapítvány honlapjáról kiderül, hogy 1989-ben "Demokratikus szervezetek támogatására" 16 804 000 forintot fordítottak.  A támogatási lista is elérhető, ebből kiderült, hogy a Fidesz helyi csoportjai százezreket kaptak fénymásolóra, a központi pártszervezet pedig 3,2 milliót az infrastruktúra kiépítésére. Ebből lett 5 számítógép szövegszerkesztő programmal, 6 fénymásoló, 6 üzenetrögzítő, 6 telefax és egy lézerprinter.