bíróság;kártérítés;Iszapömlés;vörösiszap;MAL Zrt.;

Több száz ember életét tette tönkre a négy évvel ezelőtti katasztrófa FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Iszapömlés: megtérítik a károkat

Az állam kezességet vállal a vörösiszap-katasztrófa során károsult magánszemélyek nem vagyoni kárának megtérüléséért – derül ki a magyar közlöny legfrissebb számából. Az állam ajánlata azonban a kamatokra és a perköltségre nem terjed ki, holott ez utóbbit meg kell téríteniük a károsultaknak. Eközben csütörtökön első fokon egy újabb károsult nyert pert a Mal Zrt. ellen.

A rendeletre azért volt szükség, mert az ajkai timföldgyár felszámolását még 2013. február 27-én rendelte el a Veszprémi Törvényszék; a cég irányítását akkor állami vagyonfelügyelő vette át. Tavaly októberben aztán, a gyár 17 milliárd forintos nettó áron meghirdetett vagyonelemeit egy projektcég, az IC Profil Kft. vette meg – mivel a nyolc ajánlattevő közül egyedül ez a cég tudta a vegyipari technológiát is befogadni. A felszámolással azonban azokat a károsultakat hozták nehéz helyzetbe, akik a tragédia után – hiszen nem számíthattak más megoldásra – a Malt perelték; ugyanis a felszámolás megindulása miatt a bíróság hátrasorolta azok „hitelezői” igényeit, akik egy megadott időre nem fizettek regisztrációs díjat, és nem kérték az államtól a kártérítést. Így azzal kellett számolniuk, hogy nem is kapnak semmit.

A mostani döntés azon a 70-80 családon segít, akik többnyire a lakóhelyük elvesztésével járó lelki trauma vagy a lúg okozta maradandó égési sérülések miatt kérnek nem vagyoni kártérítést. A segítségre az a magánszemély jogosult, aki pert indított, vagy a felszámolási eljárásban erre vonatkozó igényét bejelentette. A jogosultaknak közigazgatási hatósági eljárás megindítását kell kérelmezniük a Veszprém Megyei Kormányhivatalnál. A kérelemhez mellékelni kell a bíróság jogerős döntését, a nyilvántartásba-vételi díj megfizetését igazoló dokumentumot és egy nyilatkozatot, amelyben a magánszemély az állam javára engedményezi követelését.

Kilencmilliós kártérítés
A Fővárosi Törvényszék csütörtökön újabb perben kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint 9 millió forintos kártérítést kell megfizetnie a Mal Zrt.-nek egy kolontári házaspárnak, akik elvesztették otthonukat és egyikük édesanyja is meghalt a vörösiszap-katasztrófában.

A rendelet szerint a költségvetésben elkülönített 400 millió forinttal fedezett segítségnyújtás a bíróság által jogerősen megállapított nem vagyoni kár tőkeösszegére és a követelésnek a felszámolási eljárásban történő nyilvántartásba vételéért fizetett díjra terjed ki.

„A kormány döntését üdvözöljük, bár valóban kissé késve született meg” – mondta lapunknak Magyar Gábor ügyvéd, aki szerint az állam ajánlata azonban a kamatokra és a perköltségre nem terjed ki, holott ez utóbbit meg kell téríteniük a károsultaknak. Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a Mal Zrt. ellen indult felszámolási eljárásban hitelezőként bejelentkezett károsultak vonatkozásában a rendelet „nehezen értelmezhető, illetve alkalmazhatatlan” rendelkezéseket tartalmaz.

- Miért várt évekig az állam, hogy átvállalja a felszámolás alatt álló Mal Zrt. ellen megítélt nem vagyoni kártérítések kifizetését? És ha végre segítenek, miért zárják ki a kártérítésből azokat, akik nem tudták megfizetni a felszámolási eljárásban előírt nyilvántartásba vételi díjat – ami akár 200 ezer forint is lehet? – ezeket a kérdéseket tette fel közleményében Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese a rendelettel kapcsolatban. Az MSZP korábbi javaslata alapján arra szólítja fel a kormányt, hogy minden károsult kapja meg az őt megillető mértékű kártérítést, ettől a lehetőségtől se anyagi, se jogi akadályok miatt ne eshessen el senki.

A katasztrófa számai
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben elkészült vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
A kormány az első évben összesen több mint 35 milliárd forintot költött védekezésre, helyreállításra és újjáépítésre. Az elmúlt két évben több mint 2,1 milliárd forintot biztosított a Mal Zrt. számára előírt hatósági és egyéb kötelezések végrehajtásának finanszírozására.

Mesterházy Attila nem akar miniszterelnök-jelölt lenni és a frakció vezetést sem akarja átvenni. Az utóbbi időben azért vált aktívabbá, hogy segítse pártját kimozdulni a jelenlegi 10 százalékos támogatottsági szintről. Mint mondja, a pártelnökségről történt lemondása óta jobban látja, milyen hatalmas szerepe van a médiának egy párt népszerűsítésében. Szerinte különböző politikai akciókkal lehet befolyásolni a kormány tevékenységét. Orbán és Simicska éleződő konfliktusát bandaháborúnak tartja, amelyben az egyik oligarcha le akar számolni a másikkal.