Görögország;hitelmegállapodás;Nemzetközi Valutaalap (IMF);Alekszisz Ciprasz;Janisz Varufakisz;

Ciprasz csatát nyert, de a háború folytatódik FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATT CARDY

- Nincs idő ünneplésre

Hétvégén az ünneplésé volt a főszerep azután, hogy pénteken este sikerült megállapodni Görögországgal a hitelmegállapodás négy hónappal való meghosszabbításáról. Örömtüzeket azonban nem érdemes gyújtani, mivel arról van csak szó, hogy június végéig elodázták a döntést.

Mindenki ünnepel. Németország azért, mert az athéni kormány elfogadta a németek kemény feltételeit, Athén azért, mert maga dönthet arról, honnan teremtsen elő pénzt a költségvetésből, az Európai Bizottság pedig azért, mert a kedvezőtlen előjelek ellenére nem került sor konfrontációra az euróövezet ülésén Németország és Görögország között.

Janisz Varufakisz a megállapodás megszületését követő sajtóértekezletén politikai síkra terelte az egész kérdést, elmondta, az előző, Antonisz Szamarasz-vezette kormány nem lett volna képes úgy harcolni az ország érdekeiért, mint ők, s nem is tudtak volna ilyen engedményeket elérni a hitelezőkkel szemben.

Annyit valóban elért a görög kabinet, hogy maga dönthet arról, honnan takarít meg pénzt, így nem kell minden tekintetben az Európai Központi Bank (EKB), vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előírásait követnie. A másik engedmény, amit az euróövezet tárcavezetői tettek Athénnak, a következő: az elsődleges, tehát az adósság nélkül számított többletnek nem kell elérnie a GDP 3 százalékát, hanem a görög gazdaság teljesítményéhez igazíthatják ezt a számot, ami valamivel nagyobb mozgásteret biztosít a kabinet számára.

A pénteken megszületett megállapodás valóban komoly fegyvertény, de ha a hitelezők közül bárkit is megkérdeznének arról, hogy Görögországban egy év múlva is az euró lesz-e a fizetőeszköz, aligha mer egyértelmű igennek válaszolni. Inkább azt mondhatnánk, egy fontos lépést tettek a felek, bizonyították, hogy képesek a kompromisszumra, de nagyon messze még az út vége.

Egyelőre ugyanis az sem biztos, hogy az euróövezet elfogadhatónak tartja Athén javaslatait. A görög kormánynak hétfő estig adtak időt a reformprogram előterjesztésére, Alekszisz Ciprasz kormánya azonban azt közölte, hogy már vasárnap megküldik a levelüket Brüsszelbe. Az előterjesztésről ma vagy holnap videokonferencián egyeztetnek az euróövezet pénzügyi tárcavezetői, s ha nemleges választ adnak a görögöknek, akkor ismét, másfél héten belül negyedszerre is összehívhatják az euróövezet pénzügyminisztereinek ülését. Ha viszont elégedettek az előterjesztéssel, négy hónapon keresztül tárgyalnak a javaslatok megvalósításáról.

A megállapodás csak azért jöhetett létre, mert az athéni kormány végül elfogadta az euróövezetnek a reformok folytatására vonatkozó követelését. A pénzügyminiszterek nagyon keményen tárgyaltak, s egységesen léptek fel. Athén vélhetően abban bízott, hogy sikerül megpuhítania néhány tárcavezetőt, ez azonban nem történt meg.

Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője szerint a megegyezés az első fontos lépés a kölcsönös bizalom helyreállítására. Enélkül tényleg nem megy, s Alekszisz Ciprasz kormányának tagjai az elmúlt hetekben több olyan kijelentést is tettek, amely után érthető módon nagyon megrendült a hitelezők bizalma a görögökben. Politikailag például nem volt bölcs lépés alternatívaként az orosz vagy kínai gazdasági segítséget emlegetni, kivált a jelenlegi helyzetben.

Most azonban Cipraszon a világ szeme, be kell ismernie az ország előtt, hogy nem tudja teljesíteni választási ígéreteit. A megegyezés ugyanis azt is tartalmazza, hogy nem von vissza törvényeket, nem állítja meg a strukturális reformfolyamatot. Ennek azonban épp az ellenkezője történt, Ciprasz győzelemről beszélt, s arról, hogy csatát nyertek, a háborúban azonban még nem arattak diadalt. A megállapodást azonban éppen úgy értelmezhetjük, hogy a csatát az euróövezet nyerte meg. A következő napok is életbe vágóan fontosak Görögország számára. Hosszú ünneplésre biztosan nem lesz idő.

Hiába próbálta elhárítani csaknem ötmillió, gyerekként az Egyesült Államokba érkezett illegális bevándorló feje felől a kitoloncolás veszélyét elnöki rendelettel Barack Obama, szándékát egy texasi bírósági döntés egyelőre megakadályozta. Az amerikai igazságügyi minisztérium ugyan fellebbez, de a jogvita hetekig, sőt, akár hónapokig elhúzódhat.