Orbán Viktor még gondot okozhat, Nem lesz egyszerű a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozni Ukrajna szükségleteit

Nem lesz egyszerű a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozni Ukrajna szükségleteit a jogi és egyéb nehézségek miatt. Olaf Scholz kancellár szerint csak technikai kérdések megválaszolása van hátra, a helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb. A kelet-európai ország pénzügyi helyzete kritikus.

Hiába jönnek a figyelmeztetések és a megoldási javaslatok a magyar gazdaság problémáira, az Orbán-kormány nem hall és nem lát

Reformokat várnak a nemzetközi pénzügyi szervek Magyarországtól.

Libanon az összeomlás, a bejrúti kormány a széthullás felé tart

Már a pusztító robbanás előtt is kétségbeejtő volt a helyzet az országban. Ezt mutatja, hogy olyan rablótámadások is előfordulnak, amikor az elkövető sűrű bocsánatot kérve fosztja ki áldozatát.

Már az IMF is a venezuelai Juan Guaidó elismerését fontolgatja

A döntéstől függ, hogy kinek, mely politikai erőnek vagy személyiségnek van hozzáférése a venezuelai alapokhoz.

Miniszterelnököt keres Ukrajna

Végkifejlethez közeleg a hónapok óta dagadó ukrán politikai válság, Petro Porosenko államfő állítólag már keresi Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök utódát. A lakosság többsége előrehozott választást akarna és az ukrán állampolgárrá lett grúz ex-elnököt, Miheil Szaakasvilit látná legszívesebben a kormány élén. Az IMF nem folyósítja az esedékes hitelrészletet míg nincs politikai stabilitás, ám a válságot nagyrészt a gazdasági helyzet generálja.

Visszatért Indonéziába a terror

Indonéziába múlt héten ismét visszatért a terror. Egy a magát az Iszlám Állam (IS) tagjainak valló csoport öngyilkos merényleteket hajtott végre a főváros, Jakarta különböző pontjain. Nyolcan meghaltak, köztük négy polgári személy, 23-an megsérültek. Kísértett a múlt, így a 2002-es Bali szigetén végrehajtott terrorakció emléke, amelyben 200, jórészt ausztrál turista vesztette életét. Az egész térségre nézve rendkívüli veszélyeket rejtene magában, ha a világ legnépesebb muzulmán államába visszaférkőzne a terror.

Idő előtt távozhat az IMF elnöke

Alaposan rájár a rúd az utóbbi években a Nemzetközi Valutaalap francia vezérigazgatóira. Dominique Strauss-Kahnnak 2011-ben nőügye miatt kellett lemondania a tisztségről, utódja és honfitársa, Christine Lagarde pedig korrupciós ügy miatt lett vádlott. A botrányok hatására egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy Franciaország elveszíti azon kiemelt szerepét, amely szerint a poszt megüresedése esetén automatikusan új személyt jelölhet az IMF élére.

Argentína: egy korszak vége?

Új államfőt választ vasárnap Argentína, mivel Cristina Fernández Kirchner két hivatali idő leteltével már nem indulhatott újra. Férje négy évig volt elnök, Cristina 8 évig állt a dél-amerikai ország élén. A peronisták, azaz a Justicialista Párt színeiben megválasztott házaspár teljesítményéről megoszlanak a vélemények. A Kirchner-házaspár unortodox módszerekkel kormányzott, Buenos Aires szembefordult a hitelezőkkel. Noha Cristina személyesen választotta ki jelöltjét, nem kizárt, hogy az utódjelölt, Daniel Scioli pragmatikusabb irányvonal mellett kötelezi el magát.

Lemondott a görög kormányfő

Miután a német és a holland parlament is áldását adta a 86 milliárd eurós, harmadik görög mentőcsomagra, Athén megkapta a pénzt, amelyből törleszteni tudta a pénteken esedékes adósságát az Európai Központi Banknak (EKB). Görögország elkerülte az összeomlást, de a hitelezőkkel kötött alkuba belebukott a kormány. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök csütörtök este tévébeszédben jelentette be a kabinet lemondását, a tervek szerint szeptember 20-ra írják ki az előrehozott választásokat.

Berlini vita Athén miatt

Angela Merkel szerint hazája jó stratégiát követett, amikor kemény álláspontra helyezkedett Görögországgal szemben. A német kancellár úgy véli, ezt támasztja alá a görög kormány hozzáállásának megváltozása. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az intézkedéseket át kell ültetni a gyakorlatba.

Az EU-pénzügyminiszterek már rábólintottak, ám Lagarde még kivár

Bár az euróövezeti pénzügyminiszterek pénteken rábólintottak a Görögországgal kötött megállapodásra, az Athénnak beígért 86 milliárd eurós, harmadik mentőcsomag kapcsán ugyanakkor kétkedését hangoztatta Christine Lagarde.

Kettős mérce a valutaalapnál?

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) részletes elemzésekkel dönt egy adott ország pénzügyi támogatása mellett. Az IMF döntéseit azonban a politika is befolyásolja. Mi sem bizonyítja jobban ezt, hogy mennyire különbözik a Görögországgal, illetve Ukrajvával kapcsolatos stratégiája.

Előremenekül Ciprasz?

Tegnap is folytatódott az esés a görög tőzsdén. A bankrendszer helyzete egyre aggasztóbb, miután a pénzintézetek részvényindexe a hétfői, majd a keddi 30 százalékos csökkenés után tegnap további 25 százalékkal zuhant, ezzel nagyjából a 2007-es értékre esett vissza – írta a Reuters. Az Alpha és a Pireus Bank esetében a zuhanás megállíthatatlannak tűnik. Mindkét bank indexe majdnem 30 százalékkal esett vissza. A National Bank of Greece viszonylag „jól” szerepelt a 11,8 százalékos visszaeséssel. Összességében a tőzsdeindex mintegy négy százalékos csökkenést mutatott.

Tovább zuhant a görög papírok ára

Tegnap kezdett magához térni a görög tőzsde, egy nappal azután, hogy szűk öt hetes szünetet követően folytatták a kereskedést a börzén. A csökkenés már nem érte el a két százalékot. Az esés is „csak” arra vezethető vissza, hogy a görög pénzintézetek papírjai tovább száguldottak lefelé a lejtőn: az egy nappal korábbi 30 százalék után tegnap 27 százalékos esést könyvelhettek el. 

Nyitás után zuhant a görög tőzsde

Mintegy öt hétig tartó zárva tartást követően tegnap nyitotta meg kapuit az athéni tőzsde. Szakértők már eleve nagy, 15-20 százalékos zuhanásra számítottak. Az esés azonban kezdetben még az ő elképzeléseiket is felülmúlta. Rögtön a nyitás után ugyanis a csökkenés 23 százalékos volt, így a börze indexe 615,12 pontra ment vissza, amire három éve nem volt példa.

Görög áfaemelés bizonytalanságokkal

Lapzártánk után tartotta a görög parlament a szavazást az euróövezet vezetőivel elfogadott reformcsomag második részéről. A törvényhozásnak az igazságügyi rendszer modernizálásáról, a bankok szanálásáról kellett döntenie. A reform értelmében a hitelfelvevők elveszíthetik lakásukat, ha a hitelrészletet nem tudják tovább fizetni a bankoknak. A banktörvény értelmében biztosítják a 100 ezer euró alatti betéteket.

Újabb csata előtt az athéni parlament

Miközben Görögországban az élet lassan kezd visszatérni a normális kerékvágásba, az athéni parlamentben ma újabb nagy csata várható, hiszen a törvényhozásnak meg kell szavaznia egy sor további, a hitelezők által elvárt reformot. Nagyjából hasonló eredmény várható, mint egy hete, amikor a reformok első csomagjáról szavaztak.

Nagy sorok a bankok előtt

Nagy sorok keletkeztek tegnap a görög pénzintézetek előtt, miután a bankok több mint három hétig tartó zárva tartás után megnyitották kapuikat a betétesek előtt. Hétfőn Görögország több mint 4,2 milliárd eurót utalt át az Európai Központi Banknak, 1,6 milliárd eurót pedig a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az európai pénzügyi és stabilitási mechanizmusból kapott alapjából.

Újra megnyitnak a görög bankok

Ha csekély mértékben is, de emelte sürgősségi likviditási támogatását az Európai Központi Bank Görögország számára, azt követően, hogy a görög parlament az ellenzék voksaival megszavazta a hitelezőkkel kötött megállapodást. Az euróövezeti pénzügyminiszterek elviekben egyetértettek abban, hogy három évig támogatják az országot.

Inog Ciprasz kormánya?

Tegnap késő éjszakába nyúlóan rendezték meg a görög parlamentben a hétfőn megszületett hitelmegállapodásról szóló szavazást. Előzetes becslések szerint a kormánypárt, a Sziriza legalább harminc (merészebb jóslatok szerint hatvan) képviselője tervezte a nem gomb megnyomását, ami Alekszisz Ciprasz pártjának súlyos válságát vetíti előre.

Kormányáért aggódik Ciprasz

Megszületett ugyan hétfőn a megállapodás a hitelezők és a görög kormány képviselői között, de még számos kérdés vár tisztázásra. Miután nemcsak a görög pénzintézeteknek, hanem a kormánynak, is mielőbb pénzre van szüksége, ezért az euróövezet pénzügyminiszterei arról egyeztetnek, hogyan lehetne áthidaló pénzügyi támogatást nyújtani Athénnak. A görög parlament ma szavaz a hitelmegállapodásról. A dokumentum elfogadása garantált, a kormánykoalíció azonban súlyos veszteségeket könyvelhet el.

Fájdalmas kompromisszum Görögországgal

Megszületett ugyan a megállapodás a görög kormány és a hitelezők között az ország reformprogramjáról, de hosszabb távon még nem zárható ki a Grexit esélye, hiszen továbbra is fenntarthatatlannak tűnik a görög adósság. Az Athén és Brüsszel között majdnem fél évig tartó hercehurca károkat okozott az euróövezetnek, s a görög kormány is nagyon nehéz helyzetbe került. A görög parlamentben szerdán kell szavazni a reformokról, mivel azonban a javaslat várhatóan csak az ellenzék voksaival mehet át a törvényhozáson, ezért át kell alakítani a kormányt.

Segítene a görögöknek az IMF

Csütörtök éjfélig kellett benyújtania programját a görög kormánynak a hitelezők számára, amelyről szombaton az euróövezeti pénzügyminiszterei, majd vasárnap az Európai Unió állam- és kormányfői döntenek. Akár lesz megállapodás, akár nem, a görög bankrendszer annyira nehéz helyzetbe került, hogy elkerülhetetlenné válik néhány pénzintézet fúziója.

Válaszút előtt Görögország

Azzal, hogy a nemek nyertek a vasárnapi görög népszavazáson, méghozzá nagy fölénnyel, 61 százalékkal 39 ellenében, egyre inkább előtérbe kerül a görögök kiesése az euróövezetből. Ma az euróövezet állam- és kormányfői tárgyalnak a válságról, előtte az eurózóna pénzügyminiszterei veszik száma a lehetőségeket. Döntés egyelőre nem várható, de körvonalazódhat, marad-e esély arra, hogy a jövőben is az euró maradjon a fizetőeszköz Görögországban. Tegnap lemondott Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter.

Hogyan tovább Görögország?

Az első exit-poll eredmények a „nem” szavazatok enyhe fölényét jelezték a görög referendumon, a részleges eredmények viszont már tetemes előnyt mutattak. A Ciprasz-kormány  be is jelentette a győzelmet. A kormányfő - aki mindvégig a hitelezők javaslatának elutasítása mellett kampányolt -  a győzelmi mámorban is azonnal jelezte, hétfőn már tárgyalni kívánnak, és újra leszögezte: nem lépnének ki sem az EU-ból, sem az euróövezetből.

Megosztott a görög társadalom

Négy felmérés is megjelent két nappal azelőtt, hogy Görögországban népszavazást rendeznek arról, támogatják-e a választók a hitelezők által javasolt refomrprogramot, vagy elutasítják azt. Kettő szerint az igenek, kettő szerint viszont a nemek győznek. A görög bankok hétfőn kifogyhatnak a pénzből.

Uniós csúcs patthelyzetben

Megkezdődött tegnap délután az állam- és kormányfők kétnapos uniós csúcstalálkozója, amelynek napirendjén a legégetőbb kérdések szerepelnek: a menekültkérdés és az egyre fenyegetőbb görög adósságválság, valamint a brit uniós tagság problematikája. Csodát azonban senki sem vár, főképp annak fényében, hogy tegnap újra megszakadtak a görög kormány és a hitelezők közötti tárgyalások. Mégis még az IMF is spekulációnak nevezte a görög államcsődről szóló híreket.

Ciprasz ragaszkodik az adósságleíráshoz

Úgy tűnt, napokig eltartanak még a tárgyalások a hitelezők és a görög kabinet között, miután szombaton Alekszisz Ciprasz kormánya benyújtotta új reformjavaslatait. Vasárnap erről folytak technikai tárgyalások, de estére azok is megszakadtak, így egyelőre nem tudni, hogyan tovább.  

Megsértődött az IMF

Konkrét eredmények ugyan nem született Angela Merkel kancellár, Francois Hollande francia elnök és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szerdai, késő estébe nyúló megbeszélésén, valami előrelépés azért történt. Úgy tűnt, jó esély van arra, hogy a jövő héten olyan reformtervezetet tegyenek az athéni kormány asztalára, amely Athén számára is elfogadható. Ám tegnap délután az IMF kivonult a tárgyalásokról. Most Athénnál pattog a labda.

Nincs idő ünneplésre

Hétvégén az ünneplésé volt a főszerep azután, hogy pénteken este sikerült megállapodni Görögországgal a hitelmegállapodás négy hónappal való meghosszabbításáról. Örömtüzeket azonban nem érdemes gyújtani, mivel arról van csak szó, hogy június végéig elodázták a döntést.