Nem nyomoznak a Belváros ügyeiben

Publikálás dátuma
2015.02.23. 06:11
A Károly körúton is van néhány gyanúsan értékesített üzlethelyiség. FOTÓ: Tóth Gergő
"Az eset összes körülményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény" - lényegében ennyivel utasította el Juhász Péter belvárosi ingatlaneladások miatt tett feljelentését a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Csaknem két hónappal azután, hogy az Együtt politikusa a Legfőbb Ügyészséghez (LÜ) fordult az V. kerületi ingatlanvagyon éveken át tartó, áron alul történt értékesítései miatt, eldőlt: a hatóságok nem nyomoznak a főként a fideszes Rogán Antal regnálásához köthető ügyekben.

"Ilyen alapon nem kell rendőrséget tartani. Nagyon komolyan gondolom: ez a döntés felveti a hazaárulás gyanúját, hiszen ha a hatóságok a bűnözőket védik az állampolgárokkal szemben, akkor a hivatali esküjüket szegik meg és a teljes országot verik át" - reagált lapunknak Juhász, aki az ügyészséghez fordul, hogy kivizsgálják: hogyan juthatott ilyen eredményre a feljelentést szerinte konkrétan hamis állításokkal elutasító NNI. Az indoklás valóban hemzseg az ellentmondásoktól. Ilyen például az a megállapítás, hogy a Károly körút 26. szám alatti ingatlan eladásáról 2011-ben "pályáztatást követően, a legkedvezőbb ajánlatot tevő Classic Immo Kft."vel kötött szerződést a Belváros, holott a kerület honlapján is megtalálható az erre vonatkozó határozat, ami szerint a Belváros tulajdonosi és elidegenítési bizottsága döntött arról, hogy "pályázaton kívül, határozatlan időre" adja át az ingatlant a cég részére. Vagyis nem volt pályáztatás, így még "legkedvezőbb ajánlatot" sem tehetett a cég. A feljelentés-kiegészítés érdemi vizsgálatára pedig bőven lett volna ideje a hatóságoknak; az LÜ először a Fővárosi Főügyészséget, az pedig a BRFK korrupciós osztályát bízta meg a feladattal, hogy az elutasításról végül az NNI döntsön.

Juhász mindezek miatt az eddigi legnagyobb korrupcióellenes-tüntetést ígéri: március 8-án 16 órára az Erzsébet térre várja a korrupt kormánnyal elégedetleneket, hogy aztán átvonuljanak az NNI Aradi utcai székházához. Az elutasító határozatára reagálva a Belváros közölte: hamis vád miatt feljelentik az ellenzéki politikust. És bár a kerületben nemrég felfüggesztették az üzleti célú ingatlaneladásokat a "várható" nyomozásra hivatkozva, minden bizonnyal hamarosan folytatják a gyakorlatot.

Szerző

Putyin jött, látott és harc nélkül győzött

Publikálás dátuma
2015.02.23. 06:09
A kommunikáció sok mindent elbír, de a tények mást mutatnak a két ország valós gazdasági kapcsolatairól FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Mit akarhatott Orbán Viktor Putyintól, vagy az orosz elnök akart valamit a magyaroktól? Egy héttel az orosz elnöki vizit után még mindig sok a kérdőjel, hiszen az öt aláírt szerződés között egyetlen lényeges megállapodás sem volt - mondja Székely Árpád. A volt moszkvai nagykövet szerint Orbánnak igazolnia kellett ország-világ előtt, hogy a keleti nyitás politikája működik, de az orosz elnöknek is kapóra jött a látogatás.

- Ennyire bonyolult jelentést hordoz minden momentum két politikus találkozásakor?

- A gesztusok sok mindenről árulkodnak. A legjobb példa erre az orosz elnök hivatalos programját megelőző temetői látogatás volt. A Hősök terén minden úgy zajlott le, ahogyan azt a nemzetközi protokoll előírja, de a Fiumei úti sírkertben Putyin kizárólag az orosz média jelenlétében koszorúzott, egyenruhás orosz katonák álltak díszsorfalat és vitték a virágot az emlékhelyhez. Ezt orosz belpolitikai üzenetként kell kódolni: a moszkvaiak értsék, hogy Budapest felszabadításának évfordulóján minden más programja előtt a szovjet hősök sírjainál rótta le kegyeletét. Az orosz tudósítások arról hallgattak, hogy ez mennyiben érintette a magyar közvélemény érzékenységét.

- Aki a tárgyalásokról szóló első tudósításokból próbált következtetni a lényegre, azt gondolhatta, az öt aláírt szerződés miatt találkozott a két vezető. Pedig…

- Pedig ezek között egyetlen lényeges megállapodás sem szerepel. Paksi szakemberek képzése? Amióta működik az erőmű, azóta napirenden vannak ilyen együttműködések. Amikor Moszkvában dolgoztam, rendszeresen ápoltuk a regionális kapcsolatokat. A követség, a kereskedelmi kirendeltség elsődleges feladatának tekintettük, hogy időről időre meghívjunk üzletembereket, találkozókat hozzunk össze számukra a különféle körzetek helyi vezetőivel, a kormányzóságok első embereivel. Ennek eredményeként számtalan komoly üzleti megállapodás született, amiből nem a nagy cégek, hanem a kis- és közepes méretű magyar vállalkozások profitáltak. A magyarok számára nem Moszkva jelenti az üzleti lehetőségeket. Nem új a tatárokkal kialakított kapcsolat sem, bár nem tudom értelmezni, mi szükség van Kazanyban, egy olyan városban, ahová nincs közvetlen légijáratunk, főkonzulátusra? Ez csak a külügyi költségvetést terheli majd - értelmetlenül. Folytathatnám az egészségüggyel, az oktatással – mindkettő jelentéktelen a két ország kapcsolatában.

- Talán az oktatás mégsem az. Ön is Moszkvában szerzett diplomát, az egyetemi évek alatt kialakított kapcsolatok egy életre elkísérik az embert.

- Ez igaz. Ha ösztöndíjakról szólna a szerződés, az valóban fontos lépést jelentene, de szó sincs diákok százairól, ezrekről, mint a mi időnkben volt.

- Ha ezek a megállapodások valóban jelentéktelenek, akkor kinek lehetett nagyobb szüksége egy ilyen kétes értékű találkozóra?

- Orbán Viktornak mindenképpen. Igazolnia kellett ország-világ előtt, hogy a keleti nyitás politikája lám működik és eredményeket hoz. Hogy melyek ezek az eredmények? Nem sokat látok ezekből, inkább tűnnek üres, erősen felfújt lufinak, amelyek azonnal szétpukkadnak, ha kicsit megpiszkálják. Az országaink közötti tartalmas együttműködésnek alig vannak nyomai, de gazdasági szinten sem mérhetőek az eredmények. A két ország gazdasági helyzete – mondhatnak bármit - nem túl rózsás, hiszen Magyarországon már jó ideje nincs - és csak homályos utalásokat hallani arra, hogy talán készül valami - lényegesebb beruházás. Ebben a helyzetben Paks 2 alaposan felértékelődne a térségben, noha ez gyakorlatilag színtiszta magyar kormányberuházás lenne, amit orosz hitelből építenének fel.

- A kormány sikerjelentései nem ezt mondják.

- A kommunikáció sok mindent elbír, de a tények mást mutatnak. Gyakorlatilag meg sem közelíti ma a két ország kereskedelmi forgalma a 2008-as szintet. Akkoriban a tízmilliárd dollárt is meghaladta az árucsere, ma talán nyolcmilliárd körüli szinten stagnál. Akkoriban a magyar export mintegy 4 százaléka ment Oroszországba, ma alig éri a 3 százalékot.

- Eszerint mégsem Orbán, hanem Putyin akart profitálni a találkozóból?

- Ha az eddig nyilvánosságra került információkból indulunk ki, akkor azt is mondhatjuk, hogy az orosz vezetőnek – a maga szempontjai miatt – ugyanilyen fontos volt a budapesti látogatás. Putyint az elmúlt esztendőben a fejlett világban kizárólag Ausztriában fogadták kétoldalú megbeszélésre, ezen kívül csak a 2014-es Brisbane-i G-20 találkozón vett részt, ott tárgyalhatott többek között Obamával, Merkellel, Barrosoval is. Tehát az orbáni meghívás ilyen szempontból kapóra jött Putyinnak. De téved, aki azt gondolja, hogy egy olyan tekintélyes középhatalmat, mint Oroszország, nemzetközileg el lehet szigetelni. Ebben téved az USA is, mert ha elvágják a nyugati szálakat, ott van Keleten Kína és India, abszolút nyitottan az orosz kapcsolatokra.

- Ön szerint Orbán lehetett a meghívó? Volt nagykövetként ismernie kell a meghívások technikáját.

- Abban egészen biztos vagyok, hogy nem a szokásos meghívási eljárást választották. Nem kérték fel a külügyi apparátust, hogy puhatolják ki, hajlandó volna-e az orosz elnök meglátogatni minket. Orbán az utóbbi években többször járt Moszkvában, ilyenkor minden kötelezettség nélkül azzal szoktak búcsúzni egymástól a felek, hogy természetesen a vendég is örömmel látja a házigazdát egy alkalmas időpontban… Alighanem nem egyetlen alkalommal mondhatta ezt a magyar miniszterelnök, amire most lecsaphatott Putyin: jó, akkor jövök!

- Az ilyen bejelentkezés elől nem lehet kitérni?

- Arra mindig van lehetőség. Hivatkozni egyéb külföldi kötelezettségre, uniós programra, de lehet találni kifogást a program összeállításában és ezzel legalább elodázni egy kényes látogatást. Azt gondolom, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelenlegi – alaposan megrostált és szakmailag amortizált – gárdája nincs felkészülve az ilyen „diplomatikus” hárításra.

- Eszerint lehet, hogy azoknak van igazuk, akik úgy vélik, Putyin azért találta most alkalmasnak a vizitet, mert az újabb szankciók életbe lépése előtt talán éket verhet az uniós államok közé?

- Ezt szinte kizártnak tartom.

- Pedig ismerve a magyar vezető „pávatáncos” hajlamait, erre láthatott esélyt.

- Az oroszoknak megvan a maguk elmélete az Európai Unió egységéről. Szerintük ez a közösség „beteg”, az egyes országok a saját egyéni érdekeik mentén politizálnak, ezért az unió a legkisebb nézeteltérés hatására is szétrobbanhat, s ehhez nincs szükség az ő aktív részvételükre. Minden nemzetközi fórumon érzékeltetik is, hogy ők nem a közösséggel, hanem az egyes nemzetállamokkal kívánnak kétoldalú kapcsolatokat építeni. Diplomáciai szinten természetesen ott vannak Brüsszelben.

Az interjú a következő oldalon folytatódik!

Szerző

Gyurcsány a húrok közé csapott

Publikálás dátuma
2015.02.23. 06:05
A DK „maradásra” bírta Gyurcsány Ferencet a párt elnöki tisztén FOTÓ: TÓTH GERGő
Már 2016-ban előre hozott választást tartana, s nem titkoltan kormányra akar kerülni a Demokratikus Koalíció (DK) újraválasztott elnöke. Gyurcsány Ferenc új logóval és meglepő, új jövőképpel állt színpadra pártja szombati tisztújító kongresszusán. Közölte: megvalósítaná a polgári Magyarországot, és bár Orbán Viktor is ezzel kampányolt 1998-ban, a DK elnöke ezt más tartalommal töltené meg.

Noha a volt kormányfő egyedül indult a DK elnöki tisztségéért, nemcsak őt, lényegében az eddigi elnökséget is újraválasztották további két évre. Ismét Molnár Csaba lett a párt ügyvezető alelnöke, további alelnökök a holtversenyben végzett Vadai Ágnes és Niedermüller Péter, valamint Nagy-Huszein Tibor és Varju László. A jelenlévők szavaztak az elnökség összetételéről is; a testületbe Ara-Kovács Attila, Kerék-Bárczy Szabolcs, Vágó István, Debreczeni József, Avarkeszi Dezső, Kakuk György, Gy. Németh Erzsébet, Borka-Szász Tamás, Élő Norbert és Varga Zoltán került be. Az Etikai Bizottság elnöke Czinege Imre lett.

A kongresszuson bemutatták a párt új logóját, amelyhez a napokban a DK egy Facebook-kampányt is indított. A The Clash Should I Stay or Should I go című számát "átdolgozó", sokak által nehezen értett, rockos videókkal harangozták be az az imázsváltást, a régi-új elnökség tagjainak közreműködésével. A színes, "bulis" új arculatra Gyurcsány - aki maga is gitározást imitálva és tátogva lépett színpadra - szerint azért van szükség, hogy az embereket kiragadják a búskomorságból. A volt kormányfő úgy fogalmazott, "nem búskomoran kell harcolni az Orbán-rezsim ellen", s aki nem szeret élni, az jobban sem szeretne élni.

Gyurcsány részletes, egyórás előadásban ismertette, hogy ismét kormányra szeretne kerülni, s azt is felvázolta, milyen országot álmodott meg. Megismételte az évértékelőjében már felvetetteket, 2016-ban előrehozott választást kellene tartani, de ezúttal nem ennek okairól beszélt aztán, hanem arról: nem elég tagadni a rendszert, meg kell mondani, mi történik annak bukása után. A jövő pártjának nevezte a DK-t, amely szerinte a polgári Magyarországot képviseli, amelynek álmát - több más mellett - a Fidesz ellopta. Szerinte a polgári Magyarország nem nemzeti, keresztény és jobboldali, végképp nem egyetlen személy mágikus tiszteletén, a hatalom megtartásának szándékán alapszik, hanem egyrészt sokféle, másrészt alapja a demokratikus jogállam és a teljesítmény megbecsülése, illetve a nyugatos világkép. "Mert aki Keletre néz, az nem polgári világot épít, hanem úr-szolga viszonyt és önkényt" - fogalmazott Gyurcsány, a Simicska-Orbán harcot is fölidézve pedig hozzátette: egy polgári országban a legjobb ajánlatot tevő győz a közbeszerzésen, Magyarországon viszont az számít, mennyire állsz közel a hatalomhoz.

A DK-elnöke arról is beszélt, meg kell találni a nyelvet ahhoz, hogy magyarok és romák a társadalmon belüli konfliktusokról beszéljenek, ellenkező esetben a következő választás előtt azzal kell majd szembenézni, hogy a Jobbik lesz esélyes az ország vezetésére. "Merjetek szembenézni vele, vagy az ördögé lesz Magyarország" - fogalmazott a az "együttélési vitára" utalva Gyurcsány, aki szerint a DK által megálmodott polgári Magyarországon "egy a haza, de kettő az ország", azaz mindenki elfogadja, hogy léteznek más kulturális gondolkodású emberek.

Gyurcsány megszégyenítőnek nevezte az elmúlt napok diplomáciai eseményeit, szerinte ugyanis Orbán még a saját pávatáncát is elrontotta: visszaszólt Angela Merkelnek, de nem ellenkezett Valgyimir Putyinnal, hajbókolt az orosz elnöknek, és nem állt ki Ukrajna mellett. A volt kormányfő saját Putyin-találkozóit is fölidézte, szerinte ugyanis 2006-ban és 2008-ban más volt a helyzet, az akkori Putyin nem azonos a mostanival, ahogy Orbán sem ugyanaz, mint 1992-ben volt, és az 1987-es Gyurcsány sem a mai. "Változunk; ki előnyére, ki hátrányára" - mondta. Bírálta az MSZP és az LMP vezetőit is, amiért részt vettek a miniszterelnök által kezdeményezett külpolitikai egyeztetésen, szerinte ugyanis ez a parolázás nem a rendszer bukását segíti elő, hanem annak fennmaradását. Gyurcsány végül egyértelművé tette: Orbánnal legfeljebb a rendszer lebontásáról szabad beszélni.

Szerző