Lassan csökken az ingatlanosok száma

Publikálás dátuma
2015.02.23. 06:22
Az ingatlanos cégkoncentráció előnyös FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Jelenleg közel 40 ezer cég foglalkozik ingatlanügyekkel, azonban a vállalkozások száma az elmúlt időszakban csökkent. Az előrejelzések a szektor fellendülését jelzik, de ez előreláthatóan az ország különböző részeit eltérően érinti - írja az eco.hu gazdasági portál. 

Míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 100 ingatlanügylettel foglalkozó vállalkozásból egy éven belül ötnél is több válik fizetésképtelenné, addig Komárom-Esztergom megyében 100-ból csak 1-2 vállalkozás kerül felszámolásra. A magyar ingatlanpiacon hat esztendő után 2014-ben komoly derűlátás bontakozott ki. Az elmúlt év végén összesen 39 576 ingatlanipari társas vállalkozás működött hazánkban. Egy évvel korábban azonban még 40 535 ilyen cég tevékenykedett a piacon, ami 2,4 százalékos csökkenést jelent. A szektor cégeink megszűnése inkább külső kényszer hatására történik, mint a vállalkozások saját akaratából. Ráadásul 2013-ban az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek bedőlési aránya meghaladta az országos átlagot, 2014-ben azonban már alatta volt, azaz a szektorra jellemző fizetésképtelenségi arány jelentősen javult az országos átlaghoz képest. Ha a magyar cégek nem egyenlítik ki számláikat időben, átlagosan 16 napot késnek a fizetéssel. Az ingatlanügyletek szektor szereplői azonban ennél jóval több, átlagosan 37 napot késnek, 2013-ban is ekkora átlagos késedelem jellemezte a szektor számlafizetéseit. A késések magasabb száma annak is betudható, hogy a szektor az országos átlagnál rövidebb átlagos fizetési határidővel rendelkezik, azaz összességében 21 nap alatt várják a hitelezők az iparág szereplőitől pénzük beérkezését, miközben országosan 26 napra fizetnek a cégek.

Az ingatlan bérbeadással és ingatlankezeléssel foglalkozó cégek alacsonyabb bedőlési aránnyal rendelkeznek, míg az adásvételhez kötődő – így az ingatlanügynöki tevékenységek – bedőlési aránya jóval magasabb. Azaz az ingatlanértékesítés továbbra is rizikósabbnak mondható a bérbeadásánál, ingatlankezelésnél - írja az eco.hu

Növekedés csakis hitelből? - Veszélyes precedens

Publikálás dátuma
2015.02.23. 06:20
A kkv-szektort nem a hitelhiány, hanem a bizonytalan jogi környezet nyomasztja FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Új fejezetet nyithat a vállalati hitelezésben az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beindítja a Növekedési Hitelprogram pluszt (nhp+). A jövőben egy sor olyan mikro-, kis- és közepes vállalkozás is hitelképessé válhat, amely eddig ilyenről csak álmodhatott.

Másfél évbe került, ameddig a kockázatosabb adósok számára szánt kölcsönök feltételeit az MNB-ben kidolgozták. Közgazdászok szerint azzal, hogy a jegybank kereskedelmi banki feladatokat is magára vállalt - sehol másutt nem ismeretes módon - gyakorlatilag visszatér a Magyarországon 30 esztendeje felszámolt egyszintű bankrendszerhez.

A jegybankot vezető Matolcsy György évek óta azt állítja, hogy azért stagnál a vállalati hitelezés - a rendkívül alacsony, legfeljebb 2,5 százalékos költségű Növekedési Hitel Program (nhp) ellenére - , mert a nem magyar tulajdonban lévő pénzintézetek inkább külföldre viszik profitjukat, minthogy a magyar gazdasági növekedést támogassák. Ez az állítás minden ízében hamis: nem attól függ egy bank hitelezési hajlandósága, hogy hazai vagy külföldi a többségi tulajdonosa, hanem attól, hogy elegendő forrás áll-e a rendelkezésére. Ezzel nincs is manapság gond, ezzel szemben - a Népszavának nyilatkozó Pápa Levente, az Együtt gazdaságpolitikusa szerint - mérsékli a hitelkeresletet a hazai kiszámíthatatlan jogi környezet, a gyakran piacinak nem mondható gazdasági gyakorlat, valamint az, hogy állam tulajdonosként fokozottan szerepet vállal a hazai bankrendszerben, ezzel esélyegyenlőtlenséget teremtett a szektorban. Matolcsy György is elismerte: a hitelezési piac fellendítésére szánt nhp eredménye mindössze annyi, hogy sikerült megállítania a hitelezési piac szűkülését, a növeléséhez azonban nem volt képes hozzájárulni. A kkv-hitelállomány továbbra is stagnál, az utóbbi időben csekély visszaesés is tapasztalható volt. A 16 hónapja eredetileg 2 ezer milliárd forint kihelyezésére szolgáló nhp-re 600 milliárd forintos szerződést sikerült megkötni. (A jelenleg rendelkezésre álló 1000 milliárd forintos keretből, tehát 400 milliárd forintnyi még kihelyezésre vár.)

A márciusban induló nhp+-ra 500 milliárd forintot szán az MNB, a banki kockázatot részben átvállalja, mégpedig úgy, hogy öt éven át a hitelezési veszteség felét, de maximum 2,5 százalékot hajlandó a kölcsönt nyújtó bankok helyett kifizetni. Zsiday Viktor befektetési szakember számításai szerint pénzintézeteknek érdemesebb olyan ügyfélcsoportot találni, ahol az éves "bedőlési" arány 4 százalék, azaz öt év alatt mintegy 20 százalék, akkor még mindig nem lesz vesztesége ezen, hiszen az éves 4 százalék veszteségből kettőt az MNB áll, a maradékra pedig a 2,5 százalékos kamatkülönbözet ad ellentételezést. Ha ezt így sikerül kisakkozni, akkor - a szakértő szerint - a jó hiteleket az NHP keretében finanszírozzák, míg a kockázatosabbakat az NHP+-on belül, "mindössze" annyit kell elérni, hogy öt éven belül 20 százalék alatt legyen a bedőlési arány.

Az nhp+-t egyfajta csodafegyvernek tekinti a jegybank, amelynek révén akár egy százalékponttal is megnőhet idén a gazdasági növekedés, 2,5 százalék körülire tervezett gazdasági növekedés üteme. Pápa Levente ebben kételkedik, attól viszont nem fél, hogy jelentősen lazulna a hitelkihelyezések kockázatelemzése. Ugyanakkor túlzásnak tartja Matolcsy Györgynek azt a kijelentését, hogy "a bankok voltak az utolsó akadályai a gazdasági növekedésnek." A gazdaságpolitikus veszélyesnek tartja, hogy a jegybank már nemcsak a kamattámogatások révén vesz részt a banki hitelezésben, hanem a kockázatvállalásban való részvétellel kereskedelmi banki funkciókat is magára vállal, ami az egyszintű bankrendszer felé vezető útnak is tekinthető. Emellett arra sem gondoltak az MNB-nél, hogy emelkedő alapkamat mellett az egész nhp-konstrukció veszteségessé válik, amelyet - áttételesen - az adófizetőknek kell majd megfizetniük - mondta Pápa Levente.

Szerző

Növekedés csakis hitelből? - Veszélyes precedens

Publikálás dátuma
2015.02.23. 06:20
A kkv-szektort nem a hitelhiány, hanem a bizonytalan jogi környezet nyomasztja FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Új fejezetet nyithat a vállalati hitelezésben az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beindítja a Növekedési Hitelprogram pluszt (nhp+). A jövőben egy sor olyan mikro-, kis- és közepes vállalkozás is hitelképessé válhat, amely eddig ilyenről csak álmodhatott.

Másfél évbe került, ameddig a kockázatosabb adósok számára szánt kölcsönök feltételeit az MNB-ben kidolgozták. Közgazdászok szerint azzal, hogy a jegybank kereskedelmi banki feladatokat is magára vállalt - sehol másutt nem ismeretes módon - gyakorlatilag visszatér a Magyarországon 30 esztendeje felszámolt egyszintű bankrendszerhez.

A jegybankot vezető Matolcsy György évek óta azt állítja, hogy azért stagnál a vállalati hitelezés - a rendkívül alacsony, legfeljebb 2,5 százalékos költségű Növekedési Hitel Program (nhp) ellenére - , mert a nem magyar tulajdonban lévő pénzintézetek inkább külföldre viszik profitjukat, minthogy a magyar gazdasági növekedést támogassák. Ez az állítás minden ízében hamis: nem attól függ egy bank hitelezési hajlandósága, hogy hazai vagy külföldi a többségi tulajdonosa, hanem attól, hogy elegendő forrás áll-e a rendelkezésére. Ezzel nincs is manapság gond, ezzel szemben - a Népszavának nyilatkozó Pápa Levente, az Együtt gazdaságpolitikusa szerint - mérsékli a hitelkeresletet a hazai kiszámíthatatlan jogi környezet, a gyakran piacinak nem mondható gazdasági gyakorlat, valamint az, hogy állam tulajdonosként fokozottan szerepet vállal a hazai bankrendszerben, ezzel esélyegyenlőtlenséget teremtett a szektorban. Matolcsy György is elismerte: a hitelezési piac fellendítésére szánt nhp eredménye mindössze annyi, hogy sikerült megállítania a hitelezési piac szűkülését, a növeléséhez azonban nem volt képes hozzájárulni. A kkv-hitelállomány továbbra is stagnál, az utóbbi időben csekély visszaesés is tapasztalható volt. A 16 hónapja eredetileg 2 ezer milliárd forint kihelyezésére szolgáló nhp-re 600 milliárd forintos szerződést sikerült megkötni. (A jelenleg rendelkezésre álló 1000 milliárd forintos keretből, tehát 400 milliárd forintnyi még kihelyezésre vár.)

A márciusban induló nhp+-ra 500 milliárd forintot szán az MNB, a banki kockázatot részben átvállalja, mégpedig úgy, hogy öt éven át a hitelezési veszteség felét, de maximum 2,5 százalékot hajlandó a kölcsönt nyújtó bankok helyett kifizetni. Zsiday Viktor befektetési szakember számításai szerint pénzintézeteknek érdemesebb olyan ügyfélcsoportot találni, ahol az éves "bedőlési" arány 4 százalék, azaz öt év alatt mintegy 20 százalék, akkor még mindig nem lesz vesztesége ezen, hiszen az éves 4 százalék veszteségből kettőt az MNB áll, a maradékra pedig a 2,5 százalékos kamatkülönbözet ad ellentételezést. Ha ezt így sikerül kisakkozni, akkor - a szakértő szerint - a jó hiteleket az NHP keretében finanszírozzák, míg a kockázatosabbakat az NHP+-on belül, "mindössze" annyit kell elérni, hogy öt éven belül 20 százalék alatt legyen a bedőlési arány.

Az nhp+-t egyfajta csodafegyvernek tekinti a jegybank, amelynek révén akár egy százalékponttal is megnőhet idén a gazdasági növekedés, 2,5 százalék körülire tervezett gazdasági növekedés üteme. Pápa Levente ebben kételkedik, attól viszont nem fél, hogy jelentősen lazulna a hitelkihelyezések kockázatelemzése. Ugyanakkor túlzásnak tartja Matolcsy Györgynek azt a kijelentését, hogy "a bankok voltak az utolsó akadályai a gazdasági növekedésnek." A gazdaságpolitikus veszélyesnek tartja, hogy a jegybank már nemcsak a kamattámogatások révén vesz részt a banki hitelezésben, hanem a kockázatvállalásban való részvétellel kereskedelmi banki funkciókat is magára vállal, ami az egyszintű bankrendszer felé vezető útnak is tekinthető. Emellett arra sem gondoltak az MNB-nél, hogy emelkedő alapkamat mellett az egész nhp-konstrukció veszteségessé válik, amelyet - áttételesen - az adófizetőknek kell majd megfizetniük - mondta Pápa Levente.

Szerző