Előfizetés

Változások a cölibátus ügyében?

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.02.24. 06:38
Ferenc pápa szerint lehet beszélni a cölibátusról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Folyamatosan dolgozik a pápa tanácsadó testülete, a Bíborosi Tanács a Vatikán reformján. Hogy végül mi változik meg, s mi nem, ez a következő hónapokban dől el, de hírek szerint a legutóbbi, másfél héttel ezelőtti konzisztóriumon több bíboros úgy vélte, hogy a javasolt intézkedések egy része túl merész. A reformok a későbbiekben akár a cölibátus kérdését is érinthetik.

Jelenleg elsősorban a Vatikán szerkezetének átalakításáról van szó, de a változtatások ezzel nem érnek véget. Ferenc pápa is „friss levegőt” kíván beengedni az egyházba, mint a hatvanas évek elején nagy elődje, XXIII. János tette, s ez nem merülhet ki abban, hogy összevonnak dikasztériumokat, illetve átírják a Vatikán alkotmányát. A családot érintő kérdésekről, az elváltak és újraházasodottaknak kiszolgáltatandó szentségekről, sőt az azonos neműek viszonyáról is szó esett már az októberi családszinóduson.

Az egyik legérdekesebb téma azonban a cölibátus ügye. Várható-e ebben a kérdésben elmozdulás Ferenc pápasága alatt? Vagy tesz-e olyan kezdeményezéseket, amelyek egy későbbi változtatást tesznek lehetővé?

Ferenc pápa: Beszélgetések Jorge Bergoglióval című interjúkötetben, amely még pápává választása előtt készült, nem beszélt elutasítóan a cölibátus esetleges eltörléséről. Diszciplináris, s nem hitbéli kérdésnek nevezte, „ezért változhat” […] Ha az egyház megfontolás tárgyává tenné a kérdést, akkor azt nem a papok száma miatt tenné… Jelenleg a papi nőtlenség fenntartása mellett vagyok, minden előnyével és hátrányával együtt. A tíz évszázad tapasztalata ugyanis inkább pozitív, mint negatív. A tradícióknak komoly súlya van.

” Szerinte az a nyugati katolicizmusban tapasztalható törekvés, amely szerint vitát kell kezdeményezni a cölibátus eltörléséről „pragmatikus, kulturális okokra vezethető vissza”. Ugyanakkor úgy véli, hogy a szabályok még minden papra vonatkoznak, így aki nem tud engedelmeskedni, „fel kell hagynia a szolgálattal”. Kifejtette azt is, nincs meggyőződve arról, hogy amennyiben a lelkipásztorok számára lehetővé tennék a nősülést, sokkal több fiatalt vonzana a papi hivatás.

A pápához hasonlóan beszélt a papi nőtlenség kérdéséről Pietro Parolin érsek, államtitkár is. Az El Universal című venezuelai lapnak 2013 szeptemberében még venezuelai apostoli nunciusként adott interjújában úgy foglalt állást, hogy a cölibátus „nem egyházi dogma. Azért lehet vitatkozni róla, mert egyházi hagyomány”. Így folytatta: „Nem mondhatjuk azt, hogy ez egyszerűen a múlté. A pápának az egyház egységét kell szolgálnia, s a döntéseknél ezt kell szem előtt tartania…”

Hozzátett azonban egy sokféleképpen értelmezhető mondatot is: „az a fontos, hogy Istennek milyen szándékai vannak az egyházzal”. Noha ezek a kijelentések még nem vetítik elő a forradalmi változásokat, Thomas Reese, a National Catholic Reporter magazin Vatikán-szakértője 2013-ban úgy vélte, Ferenc pápa hangsúlyváltása figyelemreméltó ebben a kérdésben.

Erwin Kräutler osztrák püspök, a brazíliai Xingu egyházmegye vezetője az osztrák média szerint azt közölte, hogy Ferenc pápa lehetőségnek nevezte: pappá szentelhetőek az olyan házas férfiak („viti probati”), akiknek erkölcsösségéhez nem férhet kétség. (Ez a lehetőség egyébként már a 2005-ös püspöki szinóduson is felvetődött.)

Ferenc Buenos Aires érsekeként, majd pápaként sem beszélt sokat a cölibátusról. Ugyanakkor a vitának új lendületet adott, amikor tavaly júliusban, a La Repubblicának adott interjújában érdekes kijelentést tett a témában. Mint fogalmazott, a papi nőtlenség ügyében „megoldásokat talál majd”, az előírásról ugyanis „Urunk halála után kilencszáz évvel döntöttek”. A cölibátus kérdése „probléma ugyan, de nem elsődleges. S a megoldás is időt vesz igénybe” – mondta.

Az, hogy Ferenc pápa programjában a papi nőtlenség kérdése is szerepel, egy a napokban, olasz papokkal folytatott találkozója során is kiderült. Az egyházfő erről a kérdésről is beszélt, amikor a római egyházmegye hét papjával cserélt eszmét. Elmondta nekik, hogy aggasztónak tartja: sok pap hagyja el a szolgálatot, s nősül meg. Később ugyan vissza akarnak térni az egyház kötelékébe, de nem tudja, milyen megoldást tud kínálni számukra az egyház.

A pápa Róma püspökeként időről időre találkozik az egyházmegyéjébe tartozó papokkal. A Szentszék sajtószolgálata ugyan nyilvánosságra hozott egy nyolcperces hangfelvételt megbeszéléseikről, de ebből nem sok derül ki, csak a jelen volt lelkipásztorok elmondásából lehet megtudni, mi is történt.

A L’Avvenire című lap szerint az egyik pap, Giovanni Cereti hozta szóba a cölibátus kérdését utalva arra, hogy ezzel kapcsolatban más a gyakorlat a keleti egyházaknál. Egy másik pap, Julio Lavin de Tezanos Pinto pedig arról számolt be, hogy a pápa azt közölte, ez a kérdés is programjának része, s „nem kerül archívumba”, utalván arra, nem kívánja szőnyeg alá söpörni a problémát.

Ferenc pápa utalt arra is, hogy amikor február 10-én misét mondott a Szent Márta Házban öt lelkipásztorral, akiket ötven éve szenteltek pappá, öt olyan pap is részt vett, akik elhagyták a szolgálatot, s megnősültek.

Ferenc pápa sosem tekintett vaskalapos konzervativizmussal azokra, akik a papi szolgálatot elhagyták, s inkább családot alapítottak. Jerónimo Podestá, La Plata egykori püspöke, aki a II. vatikáni zsinat négy ülésszakán is megjelent, 1966-ban találkozott Clelia Luróval, egy hat gyermekét egyedül nevelő nővel, és szerelem szövődött kettejük között. Podestá konfliktusba keveredett Umberto Mozzoni apostoli nunciussal, aki a püspök lemondását követelte, ami később meg is történt.

A perónistákkal szoros kapcsolatban álló volt főpap tovább támadta a nunciust annak kétes pénzügyei miatt, így 1972-ben Juan Carlos Onganía akkori elnök és katonai juntavezér „az argentin forradalom legfőbb ellenségének” bélyegezte Podestát, és ugyanebben az évben papi hivatásától is megfosztották. Ezt követően feleségül vette Lurót, amivel kiváltotta a Vatikán bírálatát, ám Bergoglio ekkor is kiállt mellette.

1974-ben, az állandó halálos fenyegetések hatására Podestá elhagyta Argentínát, és csak 1983-ban, a katonai vezetés bukása után tért vissza. Ám az egyházban ekkor is persona non gratának számított. Az argentin főpapok közül Bergoglio volt az egyedüli, aki 2000-ben halálos ágyához is elment, s felkereste régi barátját. Hogy a cölibátus ügyében várható-e bármiféle előrelépés az elkövetkező öt-tíz évben, nem tudhatjuk. A téma azonban biztosan egyre aktuálisabb lesz, mivel bizonyos régiókban egyre erőteljesebb a paphiány.

Gyásznap Harkivban

G.M.
Publikálás dátuma
2015.02.24. 06:36
Az Azov önkéntes alakulatnak gyűjtöttek a kijevi megemlékezésen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Terrorellenes hadműveletet rendelt el Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács. A minszki tűzszüneti megállapodásban előírt nehézfegyverzet kivonása nem kezdődött meg, bár napok óta ígérik mindkét oldalon. A harcok csitultak a válságövezetben.

A vasárnapi harkivi robbantás miatt a városban kezdetét veszik a terrorellenes műveletek – közölte tegnap Olekszandr Turcsinov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (SZNBO) titkára. Ukrajna második legnagyobb városában a kijevi tüntetések, a Majdan áldozataira és győzelmére emlékező vasárnapi évfordulós felvonuláson történt, három emberéletet követelő robbantás után magas fokú terrorkészültséget vezettek be.

Turcsinov közlése szerint a Biztonsági Szolgálat, az SZNBO és a belügyminisztérium közösen folytatja a terrorellenes műveleteket melynek keretében négy személyt már őrizetbe vettek, több fegyvert lefoglaltak. Turcsinov bejelentette, hogy a terrorcselekményt végző csoport tagjai ukrán állampolgárok, de Oroszországban kaptak kiképzést. Harkivban tegnap gyásznapot tartottak az áldozatok emlékére.

Petro Porosenko ukrán elnök még vasárnap este beszámolt arról, hogy az ukrán titkosszolgálat meghiúsított egy tervezett odesszai merényletet. A részletekről nem adtak tájékoztatást. Tegnapra viszonylagos nyugalom állt be a kelet-ukrajnai térségben. Az ukrán terrorellenes hadművelet katonai szóvivője azt jelentette be, hogy nagymértékben ritkultak a szakadárok támadásai az ukrán állások ellen, de hétfőre virradóra két tüzérségi támadást így is végrehajtottak és továbbra is támadták egy Mariupol melletti települést.

Jelezte, az ukrán hadsereg nem tudja megkezdeni a minszki megállapodásban előírt nehézfegyverzet kivonását az ütközőzónából, amíg a szakadárok lövik a állásaikat, de ha a feltételek adottak lesznek azonnal elkezdik a vállalás teljesítését.

Hét végén az ukrán hadsereg képviselője és a szakadár vezetők aláírták a nehézfegyverek kivonásának tervét tartalmazó dokumentumot, és a szakadárok ígéretet tettek rá, hogy a műveletet már vasárnap megkezdik. A Reutersnek nyilatkozó szakadár vezetők már azt állították, kedden kezdik meg a nehézfegyverzet elszállítását. Denisz Pusilin donyecki „elnök” arról panaszkodott, hogy a kijevi hatóságok fokozták az ellenük irányuló gazdasági megszorításokat, ami ugyancsak a minszki megállapodás megsértése.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tegnap New Yorkba utazott, hogy ENSZ-békefenntartók Ukrajnába való küldéséről folytasson tárgyalást, a „normandiai négyek” külügyminiszterei (a német, francia, ukrán, orosz) ma Párizsban egyeztetnek a minszki egyezmény végrehajtásáról.

Milliós nagyságrendű menekülés
Az Ukrajnán belüli menekültek száma meghaladta az egy milliót, Oroszországba is hasonló nagyságrendben érkeztek menedéket kérők a harcok sújtotta övezetből. Az ENSZ menekültügyi ügynöksége tegnap jelentette be, hogy a múlt héten Ukrajnában 35 ezer személy vetette magát belföldi menekültként nyilvántartásba, számuk 1 042 100 főre nőtt. Közülük 367,5 ezer a Donyecki, 129,5 ezer személy a Luhanszki területen jelentkezett, de nagy számban regisztráltak a harkivi, dnyepropetrovszki, zaporizzsjai és kijevi régióban is.
November elején még 455 175 belső menekültről számolt be az ukrán rendkívüli helyzetekkel foglalkozó állami szolgálat.Emellett folyamatos az Oroszországba tartó menekültáradat is. Október végén az orosz ENSZ képviselő, Jevgenyij Zagajnov az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén arról beszélt, hogy mintegy 830 ezer ukrán állampolgár tartózkodik Oroszország területén. Közülük 450 ezren, zömében nők és gyermekek, folyamodtak ideiglenes menedékjogért vagy menekültstátusért.



Kutyaszorítóba került a görög kormány

Ma döntenek az euróövezet pénzügyminiszterei arról, elfogadhatónak tartják-e a görög reformjavaslatokat. Az Eurogroup tárcavezetői pénteken jóváhagyták a hitelmegállapodás négy hónappal való meghosszabbítását, hétfőig adtak időt a görög kormánynak arra, hogy kidolgozza gazdasági programját, ami nem térhet el jelentősen a hitelezők követeléseitől.

A javaslatcsomagot akár a bizalom programjának is nevezhetnénk, hiszen Alekszisz Ciprasz kormányának hitelessége forog kockán. Ha a beterjesztett pontok merőben eltérnek azoktól a vállalásoktól, amelyeket Görögország tett az euróövezet legutóbbi ülésén, akkor a kabinet maradék szavahihetőségét is elvesztené a hitelezők előtt, s tovább nőne a görögök euróövezetből való kilépése, a grexit esélye.

Az athéni kormány nagyon nehéz helyzetbe került, lavíroznia kell a brüsszeli, illetve a görögországi elvárások között. A kormánypárt, a Sziriza balszárnya egyre elégedetlenebb a „Brüsszel előtt behódoló” pártvezetéssel. A hazájában sokak által nemzeti hősként tisztelt Manolisz Glezosz, aki 1941-ben levette a náci lobogót az Akropoliszról, hétvégén hangot is adott elégedetlenségének.

Azt mondta, a Sziriza becsapta a választókat, s szégyelli magát, hogy a választási kampányban ő is asszisztált ehhez. A görög kormány illetékesei igen rossz néven vették a 92 éves Glezosz megjegyzéseit azt állítván, hogy „rosszul tájékoztatták” őt. A veterán politikus ugyan nem tartozik a Sziriza vezetéséhez, de befolyása jelentős, az ország lelkiismeretének tartják.

A görög kormány mintha azt remélné, sosem jön el az igazság pillanata, s nem derül ki az, hogy továbbra is csak minimális a mozgástere a hitelezőkkel szemben. Annyit sikerült elérnie: az EU nem ragaszkodik ahhoz, hogy az elsődleges, az adósság által nem számított többlet elérje a GDP 3 százalékát.

Még egyáltalán nem biztos, hogy a görög reformjavaslatokat tárgyalásra alkalmasnak minősítik ma az euróövezet pénzügyminiszterei. A görög kabinet hétvégén már eljuttatott Brüsszelbe egy előzetes, három oldalas vázlatot, a teljes, hírek szerint öt oldalas változatot hétfőn küldték meg. Bár a listát nem hozták nyilvánosságra, kiszivárgott információk szerint szó esik benne a minimálbér emeléséről, ami aligha nyeri el Berlin tetszését.

A program hétmilliárdos megtakarítást céloz meg, s ezt az adómegkerülés, illetve a korrupció elleni keményebb fellépéssel teremtenék elő. Útját állná például a benzin-, és a cigaretta csempészetének, 2,5 milliárdot remélnek a gazdagok keményebb megadóztatásából.

A javaslatokat az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is tanulmányozza, az euróövezet pénzügyminiszterei konferenciahívás során hozzák meg döntésüket. Ha nemet mondanának a programra, Görögország még nehezebb helyzetbe kerülne, hiszen az érvényben lévő hitelmegállapodás hatálya szombaton jár le.

Ha viszont minden intézmény támogatná a görögök előterjesztését, az euróövezet parlamentjeinek is szavaznia kell róla. A német keresztényszocialisták már megkezdték a mozgolódást. A párt főtitkára, Andreas Scheuer közölte, csak akkor járulnak hozzá a hitelmegállapodás folytatásához, ha Athén valóban komolyan elkötelezi magát a reformok folytatása mellett.