Előfizetés

100 milliárddal nem tud elszámolni a Buda-Cash Brókerház

Publikálás dátuma
2015.02.24. 09:26
Forrás: Buda Cash/Facebook
A gyanú szerint a Buda-Cash Brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is - mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten. A jegybank reggel közölte: azonnali hatállyal felfüggesztette a brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélés-gyanús esetek miatt. Valamivel később  a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is közölte a honlapján, hogy  felfüggesztették a a Buda-Cash Brókerház kereskedési jogát a részvény és a származékos szekcióban.

A jegybank alelnöke a tájékoztatón azt is elmondta: erős a gyanú, hogy az átfogó ellenőrzés során több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkantak. 

A jegybank már a reggel kiadott közleményben jelezte: bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB hétfőn az illetékes rendőr-főkapitányságnál büntető feljelentést tett. A felügyeleti biztosok kedden átvették az intézmény irányítását annak igazgatóságától, és gondoskodnak a megfelelő működésről. Az érdekeltek - elsősorban a befektetők - halaszthatatlan védelme érdekében a cég tevékenységi engedélyét ideiglenes intézkedésként azonnali hatállyal felfüggesztette. A jegybank rendelkezett arról, hogy az intézkedések hatálya alatt - a tényállás és a jogsértések teljes körű feltárása érdekében - az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel. Az intézkedések visszavonásig, de legfeljebb a jegybanki vizsgálat lezárásáig maradnak életben.

A BÉT közleménye szerint néhány perccel a kereskedés indulása előtt kaptak tájékoztatást a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) arról, hogy a jegybank felfüggesztette a Buda-Cash működési engedélyét.  A jegybanki intézkedés következtében a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) is felfüggesztette a brókercég klíringjogát.

Hétfőn este rendőrök szálltak ki a Buda-Cash brókercéghez - írta az Index. A portálnak olvasók jelezték, hogy rendőrök érkeztek a brókercég központjához, és a Ménesi úti irodaházban a ki- és belépést is megtiltották.  A Buda-Cash sajtósa azt mondta az Indexnek, amikor ő 17 órakor elment, még nem voltak ott rendőrök, és a cég vezetői sem tudnak rendőrségi intézkedésről. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata kedd reggel megerősítette, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai nyomozati cselekményt hajtottak végre a brókerháznál. 

A Buda-Cash Brókerház a legrégibb magyar brókercégek egyike, 1995 májusában alapították, létrehozása óta tagja a Budapesti Értéktőzsdének. Nemrég azonban tulajdonosváltás volt: Pintér Zoltán, alapító-tulajdonos tavaly eladta részesedését az igazgatóság többi tagjának,Gyarmati Jánosnak, Varga Péternek, Tölgyesi Péternek (nem azonos a hasonló nevű egykori politikussal!) és Pál Gyulának. Négy olyan regionális bankkal, takarékszövetkezettel vannak szoros kapcsolatban, amely 112 fiókkal 120 ezer ügyféllel rendelkezik. Ez a Napi.hu számításai szerint 300 milliárdos mérlegfőösszeget fed le.

Egyesek úgy vélik, hogy a svájci frankkal történtek több milliárd forintos kárt okoztak a Buda-Cahsnek, erről beszámoltak korábban az MNB-nek is. Talán épp az efféle híresztelésekre is reagálva a Magyar Nemzeti Bankalelnöke sajtótájékoztatóján azt mondta: a svájci frank árfolyamának januári hirtelen emelkedése nincs közvetlen összefüggésben a brókercégnél feltárt hiányosságokkal, bár az árfolyamváltozás mintegy 10 milliárd forint veszteséget okozott a cég ügyfeleinek. A vizsgált ügy azonban hosszabb időre terjed ki és nagyságrendileg nagyobb összeget érint. Az alelnök hangsúlyozta, hogy pontos információkról egyelőre nem tud beszámolni a nyomozás, illetve a folyamatban lévő felügyeleti vizsgálatra tekintettel. 

Négy banknál betétkifizetési korlátozást rendeltek el

A Magyar Nemzeti Bank a Buda-Cash Brókerházzal összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bank (DRB) bankcsoporthoz tartozó négy banknál is korlátozó intézkedéseket, így a betétkifizetés korlátozását rendelte el. A bankcsoport tagja még a DRB-n kívül a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB), a kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. (DDB), és a herceghalmi központtal működő Buda Regionális Bank Zrt. (BRB).

Az MNB-alelnök tájékoztatása szerint a Buda-Cash Brókerháznál mintegy 15-20 ezer, a DRB bankcsoportnál pedig mintegy 100-120 ezer ügyfél lehet érintett, akik kártalanításra számíthatnak. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szerint a kártalanításra kötelezett szervezetek, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (BEVA) eleget tudnak tenni ennek.

A Beva 20 ezer euróig kártalaníthat 

A Befektető-védelmi Alap (Beva) 20 ezer euróig, azaz nagyjából 6 millió forintig kártalanítja a fizetésképtelenné vált befektetési szolgáltatók ügyfeleit, erre azonban csak az érintett cég felszámolásának megkezdése után kerülhet sor - tájékoztatott a Beva ügyvezető igazgatója.

Farkas Péter hozzátette, hogy a Buda-Cash Brókerház esetében egyelőre nincs közvetlen teendője az alapnak, de természetesen tájékozódnak az ügy fejleményeiről.

A Beva az ügyfeleknek a tagoknál letétként kezelt pénzét és értékpapír-állományát biztosítja, míg az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a banki betétekért áll helyt. Az OBA ügyfelenként 100 ezer euróig, mintegy 30 millió forintig kártalanít, míg a Bevánál 20 ezer euró, 6 millió forint a felső határ. 

A Buda-Cashnél feltételezett 100 milliárd forintos nagyságrendű hiánnyal kapcsolatban az ügyvezető igazgató annyit mondott, hogy az ügyben a brókercég mellett négy pénzintézet is érintett, és egyelőre nem tudni, hogy az esetleges kártalanításból mennyi eshet a Bevára és mennyi az OBA-ra.

Egyre többen a vasárnapi nyitva tartás mellett

Továbbra is teljes a káosz a vasárnapi zárva tartás körül. Alig három hét múlva hatályba lép a törvény, de még senki nem tudja, pontosan kit, hogyan érint, hiszen sehol a végrehajtási rendelet. Bajba kerülhetnek többek között a vasárnapi lapok is, hiszen a jelenlegi 6500 értékesítési pont egynegyede tarthat nyitva március közepe után. Egyebek mellett a Vasárnapi Hírek rákényszerülhet a szombati megjelenésre.

Ami már biztos, csatlakozott a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) is a kiskereskedelemben a vasárnapi munkavégzést tiltó törvény elleni népszavazási aláírásgyűjtéshez. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ), illetve a Liga szakszervezeti tömörülés kezdeményezéséhez időközben csatlakozott a Családi Vállalkozások Országos Egyesülete (CSVOE) is.

Az MBSZ a döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a vasárnapi nyitva tartást korlátozó törvény káros a gazdaságra, a kereskedelemre, nem védi a kiskereskedőket, sem a kereskedelmi alkalmazottakat és rendkívül kellemetlen a vásárlóknak.

A kormányzat gyakran hivatkozik külföldi példákra, csakhogy ezek egyre kevésbé alkalmasak a törvény igazolására. Horvátországban a törvény elfogadása után fél évvel, Szlovéniában 1 évre rá visszavonták a törvényt, Ausztriában könnyítést terveznek a turisztikailag látogatott helyeken, Franciaországban pedig a napokban jelentősen könnyítettek a szabályozáson.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a Népszavának elmondta, az MBSZ tagvállalatainak létesítményeiben a kereskedelem és a szolgáltatások minden ága képviselteti magát: élelmiszer, ruha, műszaki cikkek, de rengeteg vendéglátóhely is található a bevásárló központokban. Nagyon fontos szövetségesre lelt a VOSZ, ami óriási erkölcsi támogatást is jelent - fogalmazott Dávid Ferenc. A csatlakozást követően lehet egyeztetni az aláírásgyűjtés technikai részleteiről.

Ezen a héten a VOSZ benyújtja a Kúriához a fellebbezését, amiért a Nemzeti Választási Iroda elutasította a népszavazással kapcsolatos kérdésüket. Előbb-utóbb azonban át fog menni a kérdés, és a VOSZ főtitkára szerint a minimálisan szükséges 200 ezer aláírás meglesz, de az sem kizárt, hogy annak többszöröse. Várhatóan jövőre írják ki a népszavazást. Az sem kizárt, a rossz tapasztalatok miatt elmegy 4 millió ember szavazni, de ha "csak" 2-2,5 millióan voksolnak, és nem lesz érvényes és eredményes s népszavazás, ezt a valódi "nemzeti konzultációt" nem söpörheti le az asztalról a kormány - hangsúlyozta Dávid Ferenc.

Viharfelhők Paks 2 felett?

Illés József írása Népszavának
Publikálás dátuma
2015.02.24. 06:00
A paksi atomerőmű szomszédságában épülő blokkokról feltett kérdésekre nincsenek kormányzati válaszok FOTÓ: NÉPSZAVA
Több címen is eljárást indíthat Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítése kapcsán az Európai Unió. Ez lelassíthatja és alaposan megdrágíthatja a minimum 12 milliárd eurós építkezést. Az Unió azonban nem tilthatja meg az új reaktorok megépítését. A fejlesztés támogatása már a Fideszen belül sem egységes.

Az Európai Unió (EU) alaposan lelassíthatja a paksi atomerőmű bővítését, s beruházás kapcsán tetemes bírságot is kiszabhat Magyarországra. Ezáltal még jobban megdrágíthatja ez eddig is minimum 12 milliárd eurósra (mintegy 3600 milliárd forintra) becsült fejlesztési projektet. Az építkezést azonban nem tilthatja meg – állítja több általunk megkérdezett nemzetközi jogász. A szakértők ezt annak kapcsán mondták el, hogy a Napi.hu tudósítása szerint a Financial Times (FT) azt írta: az Európai Unió több hatósága is kifogásokat emelhet a paksi bővítéssel szemben, ami akár a projekt leállítását eredményezheti.

Emlékezetes: a Fidesz-kormány tavaly januárban versenyeztetés nélkül bízta meg a két új 1200 megawatt kapacitású atomerőmű blokk építésével az orosz Roszatomot. Az építkezés nyolcvan százalékát pedig orosz hitelből fedezné a kormányzat.

Az FT cikke szerint az Európai Bizottság ugyan nem emelt kifogást a paksi bővítésről egy évvel ezelőtt kötött kétoldalú kormányközi szerződéssel szemben, ám a beruházással kapcsolatos megbízások odaítélése komoly trösztellenes aggályokat vetett fel. Ennek nyomán jelenleg két uniós testület vizsgálódik az ügyben: az egyik az nukleáris energia felhasználását ellenőrző Euratom, a másik maga a bizottság, amely versenyhatóságként kutakodik.

Az Euratom technikai és pénzügyi okokra hivatkozva egyelőre nem engedélyezi az erőmű üzemanyag-ellátását. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések folynak - tudta meg az FT az ügyhöz közel álló forrásból. Ismeretes: az EU-ban a nukleáris fűtőanyagok szállításával kapcsolatos összes megállapodáshoz meg kell szerezni az Euratom engedélyét.

A versenyhatósági vizsgálatban pedig részben az állami támogatások kérdését feszegetik. Egyebek mellett arra keresik a választ, hogy jogilag szabályszerű volt-e tender nélkül odaítélni a megbízást a Roszatomnak és leányvállalatainak. Ugyanakkor a trösztellenes vizsgálat még a kezdeti szakaszában tart, ami lehetővé teszi, hogy Budapest még a formális eljárás megkezdése előtt megegyezzen Brüsszellel.

Kende Tamás, az ELTE Nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa lapunknak megerősítette: az Európai Unió Bizottsága több címen is eljárást indíthat Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésére indított beruházás kapcsán. A hírek szerint esetleg a nukleáris anyagok szállítására vonatkozó szabályok megszegése lehet a Bizottság eljárásának jogalapja. Más hírek szerint a vizsgálhatják azt is, hogy a beszerzés miért nem nyilvános közbeszerzéssel történt. Felmerülhet annak gyanúja is, hogy a beszerzés révén, illetve utóbb az erőmű működtetése során az állam támogatást nyújt a beruházással megbízott MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek, vagy a kivitelezési munkálatokat versenytárgyalás nélkül elnyerő orosz Roszatomnak. Ezekben a különböző esetekben az Európai Bizottság vagy az Európai Bíróság különféle módokon és mértékben marasztalhatja el a magyar államot, ha a magyar fél nem tesz eleget a Bíróság valamely döntésének, illetve az MVM-nek vagy a Roszatomnak nyújtott állítólagos támogatás visszakövetelésére is kötelezheti hazánkat.

Egyelőre nagyon korai szakaszban vannak a paksi bővítés körülményeire vonatkozó uniós vizsgálatok, ezért semmilyen következtetést levonni arra vonatkozólag, hogy a megállapodás összhangban áll-e az uniós közbeszerzési vagy állami támogatásra vonatkozó szabályokkal - reagált a Financial Times tudósítására tegnap Ana-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője. Az uniós szervek és más elemzők tisztánlátását nagyban akadályozza, hogy a paksi szerződések túlnyomó része titkos, illetve ami még nem, arról éppen egy, a parlament előtt levő törvényjavaslat gondoskodna. Tegnap a 15 évre kitolódó titkosítási határidő ellen benyújtott ellenzéki módosítások mindegyikét lesöpörte az asztalról a parlament gazdasági bizottságának fideszes többsége.

Az Orbán-kormány minden körülmények között ragaszkodik a paksi beruházáshoz. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten megerősítette, hogy kész szembeszállni Brüsszellel az energiaellátás ügyében. Egy háttérbeszélgetésen világossá tette, hogy az energiapolitikát a nemzeti szuverenitás keretei közé tartozó ügynek tekinti, amellyel kapcsolatban egyre élesedő konfliktusokra számít az EU-ban. Ezt az álláspontot megerősítette a kormány szóvivője is az FT cikke szerint. A kormányszóvivő arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság rejtve próbál beavatkozni a magyar nemzeti energiapolitikába. Bármilyen brüsszeli próbálkozás az egységes belső energiapiac kialakítására sérti az EU-tagállamok nemzeti szuverenitását – közölte a szóvivő.

Ez utóbbi kijelentés azért érdekes, mert az előző Orbán-kabinet Magyarország uniós elnöksége idején határozottan követelte a közös uniós energiapolitika kialakítását. Így most a saját korábbi álláspontja ellen tiltakozik erőteljesen az Orbán-kabinet – jegyzik meg szakértők.

Törésvonalak a Fideszben
A paksi beruházás támogatása a Fideszen belül sem egységes. Illés Zoltán az előző Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára úgy véli, hogy a Paks 2-höz felkínált orosz technológia nem felel meg az uniós előírásoknak. A politikus a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette: beruházás az előkészítéssel együtt több mint tíz évig is elhúzódhat, amely alatt több kormányváltás is lesz, ezért szerinte lehet, hogy Paks 2 nem épül meg. A projekt költsége a szükséges biztosításokkal együtt 6-7 milliárd euróval magasabb lehet, mint a 12 milliárdos beruházási költség, miközben a megtermelt áramot nem lehet eladni Nyugat-Európában, mert ahhoz drága lesz, Délkelet-Európában pedig nincs fizetőképes kereslet – tette hozzá Illés Zoltán.