Egyre többen a vasárnapi nyitva tartás mellett

Továbbra is teljes a káosz a vasárnapi zárva tartás körül. Alig három hét múlva hatályba lép a törvény, de még senki nem tudja, pontosan kit, hogyan érint, hiszen sehol a végrehajtási rendelet. Bajba kerülhetnek többek között a vasárnapi lapok is, hiszen a jelenlegi 6500 értékesítési pont egynegyede tarthat nyitva március közepe után. Egyebek mellett a Vasárnapi Hírek rákényszerülhet a szombati megjelenésre.

Ami már biztos, csatlakozott a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) is a kiskereskedelemben a vasárnapi munkavégzést tiltó törvény elleni népszavazási aláírásgyűjtéshez. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ), illetve a Liga szakszervezeti tömörülés kezdeményezéséhez időközben csatlakozott a Családi Vállalkozások Országos Egyesülete (CSVOE) is.

Az MBSZ a döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a vasárnapi nyitva tartást korlátozó törvény káros a gazdaságra, a kereskedelemre, nem védi a kiskereskedőket, sem a kereskedelmi alkalmazottakat és rendkívül kellemetlen a vásárlóknak.

A kormányzat gyakran hivatkozik külföldi példákra, csakhogy ezek egyre kevésbé alkalmasak a törvény igazolására. Horvátországban a törvény elfogadása után fél évvel, Szlovéniában 1 évre rá visszavonták a törvényt, Ausztriában könnyítést terveznek a turisztikailag látogatott helyeken, Franciaországban pedig a napokban jelentősen könnyítettek a szabályozáson.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a Népszavának elmondta, az MBSZ tagvállalatainak létesítményeiben a kereskedelem és a szolgáltatások minden ága képviselteti magát: élelmiszer, ruha, műszaki cikkek, de rengeteg vendéglátóhely is található a bevásárló központokban. Nagyon fontos szövetségesre lelt a VOSZ, ami óriási erkölcsi támogatást is jelent - fogalmazott Dávid Ferenc. A csatlakozást követően lehet egyeztetni az aláírásgyűjtés technikai részleteiről.

Ezen a héten a VOSZ benyújtja a Kúriához a fellebbezését, amiért a Nemzeti Választási Iroda elutasította a népszavazással kapcsolatos kérdésüket. Előbb-utóbb azonban át fog menni a kérdés, és a VOSZ főtitkára szerint a minimálisan szükséges 200 ezer aláírás meglesz, de az sem kizárt, hogy annak többszöröse. Várhatóan jövőre írják ki a népszavazást. Az sem kizárt, a rossz tapasztalatok miatt elmegy 4 millió ember szavazni, de ha "csak" 2-2,5 millióan voksolnak, és nem lesz érvényes és eredményes s népszavazás, ezt a valódi "nemzeti konzultációt" nem söpörheti le az asztalról a kormány - hangsúlyozta Dávid Ferenc.

Szerző

Viharfelhők Paks 2 felett?

Publikálás dátuma
2015.02.24. 06:00
A paksi atomerőmű szomszédságában épülő blokkokról feltett kérdésekre nincsenek kormányzati válaszok FOTÓ: NÉPSZAVA
Több címen is eljárást indíthat Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítése kapcsán az Európai Unió. Ez lelassíthatja és alaposan megdrágíthatja a minimum 12 milliárd eurós építkezést. Az Unió azonban nem tilthatja meg az új reaktorok megépítését. A fejlesztés támogatása már a Fideszen belül sem egységes.

Az Európai Unió (EU) alaposan lelassíthatja a paksi atomerőmű bővítését, s beruházás kapcsán tetemes bírságot is kiszabhat Magyarországra. Ezáltal még jobban megdrágíthatja ez eddig is minimum 12 milliárd eurósra (mintegy 3600 milliárd forintra) becsült fejlesztési projektet. Az építkezést azonban nem tilthatja meg – állítja több általunk megkérdezett nemzetközi jogász. A szakértők ezt annak kapcsán mondták el, hogy a Napi.hu tudósítása szerint a Financial Times (FT) azt írta: az Európai Unió több hatósága is kifogásokat emelhet a paksi bővítéssel szemben, ami akár a projekt leállítását eredményezheti.

Emlékezetes: a Fidesz-kormány tavaly januárban versenyeztetés nélkül bízta meg a két új 1200 megawatt kapacitású atomerőmű blokk építésével az orosz Roszatomot. Az építkezés nyolcvan százalékát pedig orosz hitelből fedezné a kormányzat.

Az FT cikke szerint az Európai Bizottság ugyan nem emelt kifogást a paksi bővítésről egy évvel ezelőtt kötött kétoldalú kormányközi szerződéssel szemben, ám a beruházással kapcsolatos megbízások odaítélése komoly trösztellenes aggályokat vetett fel. Ennek nyomán jelenleg két uniós testület vizsgálódik az ügyben: az egyik az nukleáris energia felhasználását ellenőrző Euratom, a másik maga a bizottság, amely versenyhatóságként kutakodik.

Az Euratom technikai és pénzügyi okokra hivatkozva egyelőre nem engedélyezi az erőmű üzemanyag-ellátását. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések folynak - tudta meg az FT az ügyhöz közel álló forrásból. Ismeretes: az EU-ban a nukleáris fűtőanyagok szállításával kapcsolatos összes megállapodáshoz meg kell szerezni az Euratom engedélyét.

A versenyhatósági vizsgálatban pedig részben az állami támogatások kérdését feszegetik. Egyebek mellett arra keresik a választ, hogy jogilag szabályszerű volt-e tender nélkül odaítélni a megbízást a Roszatomnak és leányvállalatainak. Ugyanakkor a trösztellenes vizsgálat még a kezdeti szakaszában tart, ami lehetővé teszi, hogy Budapest még a formális eljárás megkezdése előtt megegyezzen Brüsszellel.

Kende Tamás, az ELTE Nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa lapunknak megerősítette: az Európai Unió Bizottsága több címen is eljárást indíthat Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésére indított beruházás kapcsán. A hírek szerint esetleg a nukleáris anyagok szállítására vonatkozó szabályok megszegése lehet a Bizottság eljárásának jogalapja. Más hírek szerint a vizsgálhatják azt is, hogy a beszerzés miért nem nyilvános közbeszerzéssel történt. Felmerülhet annak gyanúja is, hogy a beszerzés révén, illetve utóbb az erőmű működtetése során az állam támogatást nyújt a beruházással megbízott MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek, vagy a kivitelezési munkálatokat versenytárgyalás nélkül elnyerő orosz Roszatomnak. Ezekben a különböző esetekben az Európai Bizottság vagy az Európai Bíróság különféle módokon és mértékben marasztalhatja el a magyar államot, ha a magyar fél nem tesz eleget a Bíróság valamely döntésének, illetve az MVM-nek vagy a Roszatomnak nyújtott állítólagos támogatás visszakövetelésére is kötelezheti hazánkat.

Egyelőre nagyon korai szakaszban vannak a paksi bővítés körülményeire vonatkozó uniós vizsgálatok, ezért semmilyen következtetést levonni arra vonatkozólag, hogy a megállapodás összhangban áll-e az uniós közbeszerzési vagy állami támogatásra vonatkozó szabályokkal - reagált a Financial Times tudósítására tegnap Ana-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője. Az uniós szervek és más elemzők tisztánlátását nagyban akadályozza, hogy a paksi szerződések túlnyomó része titkos, illetve ami még nem, arról éppen egy, a parlament előtt levő törvényjavaslat gondoskodna. Tegnap a 15 évre kitolódó titkosítási határidő ellen benyújtott ellenzéki módosítások mindegyikét lesöpörte az asztalról a parlament gazdasági bizottságának fideszes többsége.

Az Orbán-kormány minden körülmények között ragaszkodik a paksi beruházáshoz. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten megerősítette, hogy kész szembeszállni Brüsszellel az energiaellátás ügyében. Egy háttérbeszélgetésen világossá tette, hogy az energiapolitikát a nemzeti szuverenitás keretei közé tartozó ügynek tekinti, amellyel kapcsolatban egyre élesedő konfliktusokra számít az EU-ban. Ezt az álláspontot megerősítette a kormány szóvivője is az FT cikke szerint. A kormányszóvivő arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság rejtve próbál beavatkozni a magyar nemzeti energiapolitikába. Bármilyen brüsszeli próbálkozás az egységes belső energiapiac kialakítására sérti az EU-tagállamok nemzeti szuverenitását – közölte a szóvivő.

Ez utóbbi kijelentés azért érdekes, mert az előző Orbán-kabinet Magyarország uniós elnöksége idején határozottan követelte a közös uniós energiapolitika kialakítását. Így most a saját korábbi álláspontja ellen tiltakozik erőteljesen az Orbán-kabinet – jegyzik meg szakértők.

Törésvonalak a Fideszben
A paksi beruházás támogatása a Fideszen belül sem egységes. Illés Zoltán az előző Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára úgy véli, hogy a Paks 2-höz felkínált orosz technológia nem felel meg az uniós előírásoknak. A politikus a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette: beruházás az előkészítéssel együtt több mint tíz évig is elhúzódhat, amely alatt több kormányváltás is lesz, ezért szerinte lehet, hogy Paks 2 nem épül meg. A projekt költsége a szükséges biztosításokkal együtt 6-7 milliárd euróval magasabb lehet, mint a 12 milliárdos beruházási költség, miközben a megtermelt áramot nem lehet eladni Nyugat-Európában, mert ahhoz drága lesz, Délkelet-Európában pedig nincs fizetőképes kereslet – tette hozzá Illés Zoltán.

A költségvetési csalások okozzák a legnagyobb kárt

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által felderített pénzügyi és gazdasági bűncselekmények okozta kár legnagyobb része költségvetési csalásból származik, 2014-ben az e körbe tartozó bűncselekmények elkövetési értéke tette ki az összes elkövetési érték 93,28 százalékát, 138,81 milliárd forintot.

A NAV Bűnügyi Főigazgatósága és az irányítása alatt álló nyomozó szervek 2014-ben 10 048 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást - tette közzé a NAV a honlapján -, az ezekhez kapcsolódó elkövetési érték 148,81 milliárd forint volt. A büntetőeljárások száma 19,2 százalékkal csökkent, a hozzájuk kapcsolódó elkövetési érték 22,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A tavaly ismertté vált hatáskörös bűncselekmények 40,25 százaléka költségvetési csalás volt, de magas a csődbűncselekmény (8,14 százalék), illetve a számviteli rend megsértésének aránya (5,41 százalék) is.

A költségvetési csalás bűncselekmények száma 5395-ről 4044-re, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésével elkövetetteké 2112-ről 363-ra, a versenytárs utánzásával elkövetetteké pedig 234-ről 9-re mérséklődött.
Az orgazdaság miatt indult eljárások száma 647-ről 538-ra csökkent, míg a számvitel rendjének megsértésével elkövetett bűncselekmények száma 429-ről 544-re nőtt. Az iparjogvédelmi jogok/iparvédelmi jogok megsértése bűncselekmények száma 395-ről 449-re, járulékos cselekményként a közokirat-hamisításoké 647-ről 1181-re emelkedett.

Az elkövetési érték a költségvetési csalásoknál 28 százalékkal (108,43 milliárdról 138,81 milliárd forintra), az orgazdaság esetén 34 százalékkal (2,47 milliárdról 3,31 milliárd forintra), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén 1,59 milliárdról 4,4 milliárd forintra emelkedett.
A költségvetési csalások aránya az összesített elkövetési értéken belül 89,17 százalékról 93,28 százalékra nőtt 2013-hoz képest.

A folyamatban lévő büntetőeljárások során a kárbiztosítás összege (lefoglalás, zár alá vétel, önkéntes megtérítés) 28,81 milliárd forintot tett ki, ami 19,36 százalékos kármegtérülést jelent, míg 2013-ban ez 20,16 százalék - 24,51 milliárd forint - volt derül ki az adóhatóság adataiból.

Szerző