Digitalizáltságban is hátul kullogunk

Az Európai Bizottság nevében Andrus Ansip és Günthe Oettinger biztosok ma kora délután tették közzé Brüsszelben azt a jelentést, amely a huszonnyolc EU-tagállam úgynevezett digitalizáltságának a fokát mutatja be. Vagyis azt, hogy milyen mértékben tértek át a számítógépek használatára, hányan neteznek rendszeresen, milyen közszolgáltatásokat, ügyeket lehet elintézni a világháló segítségével.

Uniós átlagban az európaiak 75 százaléka használja az internetet, de a lista legvégén álló Romániában a lakosságnak kevesebb, mint fele (48 százaléka) netezik. Az európaiak közel fele audiovizuális anyagokat is „fogyaszt” neten – filmeket, zenét, videójátékokat. (Arról nincs adat, hogy ebből mennyi a legális használat és letöltés.) Viszont a kis- és középvállalkozásoknak mindössze 15 százaléka foglalkozik on-line értékesítéssel, határon át pedig még ennyi sem. Ami a közszolgáltatásokat illeti, nagyon szórt a lista, egyes fejlett országokban sok hivatalos ügyet el lehet intézni neten, másutt szinte semmit. Észtországban például a háziorvosok már száz százalékban neten keresztül továbbítják a receptet a gyógyszerésznek, ahol aztán a páciens papíralap nélkül kiválthatja. Más országokban még nem is hallottak ilyesmiről.

A belga személyi igazolványban és az uniós állampolgároknak járó regisztrációs kártyán már van egy beépített chip a hozzá járó egyéni PIN kóddal, és így bizonyos igazolásokat, iratokat a városháza felkeresése nélkül, otthon bárki kinyomtathat magának. Az új tagállamok közül a három balti ország, Csehország és Szlovénia szerepel jobban nálunk. Litvánia és Észtország még a franciákat és az osztrákokat is megelőzi digitális fejlettségben.