Előfizetés

Rábólintottak a görög reformcsomagra

Elfogadták az Athén által előterjesztett görög reformcsomagot az eurózóna pénzügyminiszterei telefonos konferenciabeszélgetésükön; a program jóváhagyása előfeltétele volt a Görögországnak nyújtott pénzügyi mentőcsomag meghosszabbításának.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa szerint az eurócsoport elfogadta a görög kormány javaslatait, így elhárult az azonnali krízis veszélye.

A konferenciabeszélgetést követően az eurócsoport nyilatkozatot tett közzé, amelyben az Európai Bizottság pár órával korábbi szóhasználatával élve a pénzügyminiszterek úgy fogalmaznak, hogy az Athén által javasolt reformintézkedések listája a korábban trojkának nevezett intézményi hármas, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint "kellőképpen átfogó, hogy megfelelő kiindulópontként szolgáljon" a mentőcsomag és a hozzákapcsolt reformprogram soron következő felülvizsgálatának lezárásához.

A reformprogram végrehajtását a most már csak "intézményekként" aposztrofált trojka ellenőrzi rendszeres felülvizsgálatok keretében, amelyek sikeres lezárásával Athén a mentőcsomag újabb és újabb szeleteihez juthat hozzá. Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke az Európai Parlamentben tartott keddi meghallgatásán ismét világossá tette, hogy az a meghosszabbítással sem változik, hogy Athén csak akkor juthat további pénzhez, ha sikeresen lezárja soron következő felülvizsgálatot.

Christine Lagarde, az IMF főigazgatója a Jeroen Dijsselbloemnak küldött levélben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a görög javaslat átfogónak átfogó ugyan, de nem különösebben részletes. A korábbi francia pénzügyminiszter, hogy a görög lista elégséges, hogy Athén további támogatást kapjon, de a többi között számos kulcsfontosságú területen sem tartalmaz kellő biztosítékokat arra vonatkozólag, hogy a görög kormány végre is hajtja a felvázolt intézkedéseket.

Az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi hasonló tartalmú levelet küldött Dijsselbloemnak, nyomatékosítva, hogy az Athén által javasolt intézkedések valóban több ponton eltérnek az eredeti programban foglaltaktól, és ezek fiskális hatását a részletek ismeretének hiányában egyelőre nem lehet megbecsülni, és ezt majd a felülvizsgálat folyamán kell megtenni.
Az eurócsoport nyilatkozata szerint a pénzügyminiszterek megállapodtak, hogy a mentőcsomag legfeljebb négy hónappal való meghosszabbításáról szóló formális döntés meghozatala érdekében megteszik az ehhez kellő tagállami lépéseket. Németországban előreláthatólag pénteken dönthetnek erről.

Digitalizáltságban is hátul kullogunk

Az Európai Bizottság nevében Andrus Ansip és Günthe Oettinger biztosok ma kora délután tették közzé Brüsszelben azt a jelentést, amely a huszonnyolc EU-tagállam úgynevezett digitalizáltságának a fokát mutatja be. Vagyis azt, hogy milyen mértékben tértek át a számítógépek használatára, hányan neteznek rendszeresen, milyen közszolgáltatásokat, ügyeket lehet elintézni a világháló segítségével. 

Uniós átlagban az európaiak 75 százaléka használja az internetet, de a lista legvégén álló Romániában a lakosságnak kevesebb, mint fele (48 százaléka) netezik. Az európaiak közel fele audiovizuális anyagokat is „fogyaszt” neten – filmeket, zenét, videójátékokat. (Arról nincs adat, hogy ebből mennyi a legális használat és letöltés.) Viszont a kis- és középvállalkozásoknak mindössze 15 százaléka foglalkozik on-line értékesítéssel, határon át pedig még ennyi sem. Ami a közszolgáltatásokat illeti, nagyon szórt a lista, egyes fejlett országokban sok hivatalos ügyet el lehet intézni neten, másutt szinte semmit. Észtországban például a háziorvosok már száz százalékban neten keresztül továbbítják a receptet a gyógyszerésznek, ahol aztán a páciens papíralap nélkül kiválthatja. Más országokban még nem is hallottak ilyesmiről.

A belga személyi igazolványban és az uniós állampolgároknak járó regisztrációs kártyán már van egy beépített chip a hozzá járó egyéni PIN kóddal, és így bizonyos igazolásokat, iratokat a városháza felkeresése nélkül, otthon bárki kinyomtathat magának. Az új tagállamok közül a három balti ország, Csehország és Szlovénia szerepel jobban nálunk. Litvánia és Észtország még a franciákat és az osztrákokat is megelőzi digitális fejlettségben.

Hosszú lesz a terroristák listája Egyiptomban

Tág kereteket biztosít az egyiptomi hatóságoknak az a kedden hatályba lépett rendelet, amely azt határozza meg, hogy mely csoportosulás, szervezet, illetve személy kerüljön terrorlistára.

Az ellenzéki erők által hevesen bírált törvénytervezetet Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök működő parlament ellensúlya nélkül léptette életbe, ugyanis a törvényhozást a legfelsőbb bíróság még 2012-ben feloszlatta.

Az új definíció szerint terroristának számít, aki vagy amely csoport veszélyezteti a nemzeti egységet, a társadalom békéjét, érdekeit és biztonságát, bántalmazza, vagy megfélemlíti az embereket, illetve korlátozza szabadságukat, jogaikat és biztonságukat. Már az említett cselekményeket mérlegelő terv és szándék is elegendő ahhoz, hogy a hatóságok az érintetteket a "terrorista entitás", illetve a "terroristák" jogi kategóriába sorolják.

Az érintett szervezeteket és embereket tartalmazó lista elkészítése a főügyészség hatáskörébe tartozik, s az előterjesztett nevek a kairói fellebbviteli bíróság bűnügyi részlegén erre a célra alakuló szakcsoportok jóváhagyásával kerülhetnek fel a terrorlistákra, legfeljebb három évre.

A hivatalos közlönyben megjelent jogszabály vonatkozik többek között azokra is, akik megzavarják a tömegközlekedést, vagy elfoglalják, megrongálják a köztereket és az állami létesítményeket. Az utóbbi kitételek emberjogi szervezetek szerint a tüntetések elleni rendőri fellépés jogi alapjának megszilárdítását, és az ellenzéki hangok elhallgattatását szolgálják.

Egyiptomban az elmúlt másfél évben jelentősen korlátozták a tüntetések jogszerű megtartásának lehetőségét, és nem ritka, hogy demonstrálók halnak meg a tiltakozó akciókat feloszlató rendvédelmi erők fellépése során. Az iszlamisták uralta kormány 2013. júliusi megdöntésével nyeregbe került jelenlegi hatalom ádáz terrorellenes harcot folytat az országban, amely az ellenzék szerint gyakran az emberi jogok, és a politikai pluralizmus rovására történik.

Az iszlamista Mohamed Murszi elnök elmozdítását 2013 nyarán levezénylő - akkor még hadsereg-főparancsnokként szolgáló - Szíszit gyakran érik olyan vádak, hogy a prioritási listáján az emberi jogokat háttérbe szorítják a nemzetbiztonság és a gyengélkedő gazdaság fellendítésével kapcsolatos szempontok.