Barack Obama már korábban jelezte, hogy környezetvédelmi megfontolásokból fenntartásai vannak a Kanadától Nebraska államon át, a Mexikói-öbölig húzódó csővezeték új szakaszának kiépítésével kapcsolatban. Az elnök nehezményezte azt is, hogy a republikánusok nem várták meg a szükséges vizsgálatok lezárultát, hanem siettetnék a döntést. A Keystone XL vezeték megépítését célzó törvénytervezetet kétpárti támogatással fogadták el, számos demokrata honatya is mellé állt, nem utolsósorban abban a reményben, hogy az építkezés állásokat teremtene államukban.
A Kanadát és az Egyesült Államokat összekötő Keystone csővezetékrendszert 2010-ben kezdték el építeni, bizonyos szakaszai már működnek. A vita a projekt negyedik szakaszáról folyik, egy új csővezetékről, amely az albertai Hardistyből közvetlenül a nebraskai Steele Cityig szállítaná a kőolajat, ott csatlakozna be a már működő hálózatba. Ez gyakorlatilag egy párhuzamos útvonal lenne, megduplázva a már létező csővezeték kapacitását, naponta 830 ezer hordó olajat továbbíthatna.
A republikánusok szerint legalább 40 ezer állást teremtene. A mintegy 8 milliárd dolláros projekthez a szövetségi kormány engedélyére van szükség, mivel átszeli az államhatárt. A külügyminisztérium tanulmányozza a kérdést, a szakértői vizsgálatok pedig még nem fejeződtek be. A környezetvédők attól tartanak, hogy a Kanadában kitermelt bitumen szállítása hozzájárulna a globális felmelegedéshez, s az érintett államok védett élővilágát, a helyi vízforrások tisztaságát veszélyeztetné. Igaz, ha nem épül meg a vezeték, közúton vagy vasúton fogják szállítani az olajat.
Obamának tíz napja lett volna, hogy megfontolja a kérdést a kedden kézhez kapott törvény ügyében, de még aznap be is jelentette a vétót. A demokrata elnök és a kongresszus között korábban sem volt felhőtlen a viszony, amíg csak a képviselőházban volt republikánus a többség, a tavaly novemberi félidős választások óta azonban mindkét házban az ellenzék diktál. Korábban a demokratáknak nem tetsző republikánus törvényjavaslatok a demokrata többségű szenátusban elakadtak, így Obamának szinte nem is volt szüksége bevetni az elnöki vétót. Ez a helyzet azonban megváltozott, elnöksége hátralévő két évében így várhatóan jóval gyakrabban kell ehhez az eszközhöz folyamodnia.
A republikánusok bírálják az elnököt, mondván, a demokrata szavazóbázis kedvére tesz, miközben nem törődik a gazdasági megfontolásokkal. „Az elnök kétpárti támogatással elfogadott törvényt vétózott meg, megakadályozva több ezer jól fizető állás létesítését, akadályozva az amerikai energiafüggetlenség elérését” – jelentette ki James M. Inhofe oklahomai republikánus szenátor, a szenátus környezetvédelmi bizottságának elnöke.
A szenátusban tíz demokrata honatya szavazott együtt a republikánusokkal. A képviselőházban 270 igen, 152 nem szavazattal ment át a törvény. Az elnöki vétó felülírásához a kongresszus mindkét házában kétharmados többségre lenne szükség, ezt szinte lehetetlen elérni. Josh Earnest fehérházi szóvivő szerint ugyanakkor Obama még nem mondta ki a végső szót a Keystone XL-ügyben.