Tudomány;vírus;Lyme-kór;kullancsok;„Bourbon”;Thogotovírusok;

2015-02-26 06:18:00

„Bourbon”, az új tömeggyilkos?

Még éppen hogy csak felbukkant, de máris rettegést kelt a neve. Az amerikai betegségellenőrzési és megelőzési központ (CDC) a „Bourbon” nevet adta annak az eddig ismeretlen vírusnak, amely tavaly tavasszal megölt egy 50 éves, jó egészségi állapotnak örvendő férfit Kansas államban.

A vírus - amely nevét arról a kansasi megyéről kapta, ahol az áldozat élt - a CDC szerint Thogotovírusok törzséből való. E vírustörzs terjesztését eddig elsősorban kullancsokhoz és a szúnyogokhoz kötötték Európa, Ázsia és Afrika egyes részein, de a szakértők szerint elképzelhetők más rovarok is hordozóként. Ez az első eset, hogy ez a víruscsalád halálos betegséget okoz egy Egyesült Államokbeli lakosnak, és csupán a nyolcadik eset, hogy Thogotovírus emberi megbetegedést okoz.

Az elhunyt férfit a megbetegedése előtti napokban több kullancs-csípés érte, miközben birtokán a szabadban dolgozott. A páciens a vállába befészkelődött kullancsot talált néhány nappal azelőtt, hogy hányinger, gyengeség és hasmenés tört rá. A következő napon belázasodott, étvágytalanság, remegés, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom alakult ki nála, de csak a tünetek észlelése után három nappal fordult orvoshoz, aki – Lyme-kórra gyanakodva – antibiotikumot írt fel.

Másnap a férfi összeesett otthonában. Kórházba szállították. Ekkor csupán hőemelkedése volt, vérnyomása, pulzusa egyaránt normálisnak tűnt. A laboratóriumi vizsgálat azonban súlyos fehérvérsejt-hiányt (leukopénia) és alacsony vérlemezszámot (trombocitopénia) mutatott ki, miközben egyre fogyott a csontvelője. Mindez arra utalt, hogy rendkívüli módon legyengült az immunrendszere. A kórházi antibiotikumos kezelés ellenére állapota nem javult, sőt, leállt a veséje és lélegeztető gépre kellett tenni. Tizenegy nappal később a férfi szívrohamban meghalt. Boncolást nem végeztek.

Az előzőleg a különböző fertőző betegségek nyomát kereső tesztek negatívnak bizonyultak, holott a szervezetben erős vírusjelenlétet észleltek. Éppen ezért a halott vérmintáját elküldték a CDC-hez további elemzésre. A tesztek egy eddig ismeretlen vírus jelenlétét állapították meg, miután a mintát molekuláris vizsgálatnak vetették alá. Az elemzés több hónapig tartott, mivel - mint azt egy helyi epidemiológus az NBC-nek elmondta - kezdetben nem is kerestek új vírust. Charles Hunt doktor szerint nem kizárt, hogy mások is fertőzöttek, de még sem a betegek, sem pedig az egészségügyi szervek nem tudnak róla.

A Thogotovírusoknak eddig hat fajtáját ismerték, de közülük csupán egyet azonosítottak az Egyesült Államokban, az Aransas Bay-t, amely et a Texasi-öbölben egy tengeri madár fészkében talált kullancsokból izoláltak. Korábban csupán két vírusfajtánál regisztráltak emberi fertőzést: a Thogotovírust 1966-ban azonosították Nigériában, a Dhorivírust pedig 1987-ben az akkori Szovjetunió területén, de halált egyik sem okozott. Ugyanakkor a CDC honlapja felhívja a figyelmet arra, hogy négy évvel ezelőtt Missouri államban azonosítottak egy másik családhoz tartozó vírust, amely a Heartland nevet kapta és szintén kullancsokból izolálták.

Az új vírus kutatása közben arra is gondoltak, hogy egy Heartland-rokonnal van dolguk, de, mint kiderült, csupán annyi közük van egymáshoz, hogy azonos a hordozójuk. Mindebből arra a következtetésre jutottak, hogy a kullancsok fertőző hatását még mindig alulbecsüli az orvostudomány.

Bár az amerikai kutatók még csupán ezzel az egy esettel találkoztak, máris arról beszélnek a beteg gyors halála kapcsán, hogy egy újabb szörnyű tömeggyilkos jelent meg, amelynek terjedése egyelőre megakadályozhatatlannak tűnik. Riadót még nem rendeltek el, de a félelmet máris elültették, hiszen a „hordozók” az egész világot bejárhatják. A világhálón megjelent cikkek címeiben visszatérnek a „gyilkos”, a „halálos” és az „első áldozat” kifejezések.

Kullancsok okozta megbetegedések

Lyme-kór

A kórt azok a kullancsok terjesztik, amelyek véréből kimutatható a borrelia burgdorferi nevű baktérium. A betegség azért veszélyes, mert a fertőzés korai szakaszában jellemzően nem jár tünetekkel, csak néhány hét múlva tapasztalhatóak az első – influenzaszerű – jelek: fáradtság, fejfájás, láz, hidegrázás, izom- és ízületi fájdalmak, vörös foltok a test több területén. Kezelés hiányában néhány éven belül idegrendszeri károsodáshoz, ízületi bántalmakhoz vezethet. Ha azonban korán sor kerül az antibiotikumos kezelésre, a betegség gyógyítható
Kullancs-encephalitis (Agyvelő- és agyhártya-gyulladás)
A betegséget egy vírus terjeszti, mely kizárólag állatról emberre terjed – a kullancson kívül fertőzhetnek még egyes rágcsálók, rovarevők, esetleg vadon élő ragadozók. Bár a betegek többségénél teljes a gyógyulás, előfordul, hogy súlyos következményekkel jár a fertőzés. Tünetei: tarkómerevség, magas láz, hányinger, hányás, bizonytalan egyensúlyérzék, végtagfájdalom. Az agyvelőgyulladás súlyos esetekben idegi károsodással, a felső végtagok bénulásával is járhat. Legsúlyosabb esetben pedig előfordulhat, hogy a vírus a légzőközpontot megtámadva fulladásos halálhoz vezet. A vírus ellen nincs célzott gyógyszer, de a betegség védőoltással megelőzhető.
Q-láz
A betegség állatról emberre terjed, és tüdőgyulladást okoz. A betegséget a Coxiella burnetii baktérium okozza, levegő útján terjed az állati váladékokkal fertőzött por belélegzésével, de terjedhet a fertőzött háziállatokkal érintkezéssel is. A betegség antibiotikumokkal gyógyítható. Az esetek felében köhögéssel, mellkasi szúró fájdalommal, levertséggel, gyengeségérzéssel, izomfájdalommal járó panaszokat észleltek. A tünetek az emberben és a háziállatban aszerint alakulnak, hogy a kórokozó a tüdőt, a májat, vagy az ivarszervet támadja-e meg.
Tularémia
A tularémia vagy nyúlpestis rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemző, de olykor az emberre is átterjedő fertőző betegség. E betegség tünetei aszerint mutatkoznak, hogy a kórokozó milyen úton jutott az ember vagy a háziállat szervezetébe. (PI. Kullancscsípéssel, bőr-tularemia, légúti fertőzéssel: tüdő-tularemia stb.) A szájon vagy bőrön át behatoló baktérium előbb a nyirokcsomókban, majd a véráramban szaporodik. Emberben jellemző tünetek a behatolási pont (seb, kullancscsípés) körüli fekélyképződés, majd a közeli nyirokcsomók gyulladása és a láz.
Ehrlichiosis
Az ehrlichiosis (vérzéses kullancsláz) a fehérvérsejtek megbetegedése. A kórokozó az ereket támadja meg, ezért bőr alatti és nyálkahártyabeli vérzések és következményes sárgaság látható a betegen, íny- és orrvérzés kíséretében. Az ember és a háziállat (elsősorban kutya) betegsége. Fő tünetei: láz, fejfájás, hányás, hasi fájdalmak, ízületi és izomfájdalmak stb.
Mediterrán foltos láz
Dél-Európában e betegség kórokozóját a kullancsok közvetítésével a kutya adja át az embernek. Fő tünetei: láz, bőrkiütés és pörkös fekély, hányás, tudatzavar stb.
Tibola
A tibola nyirokcsomó gyulladásos megbetegedése - egy igen ritka, bakteriális eredetű fertőzés. Fő tünete a kullancscsípés helyén pörkös fekély, nyirokcsomó-duzzanat.