Varga Mihály: tudnunk kell, mely értékekhez ragaszkodunk

Publikálás dátuma
2015.02.25 20:19
FOTÓ: MTI, Illyés Tibor
A nemzetgazdasági miniszter szerint bárhogyan fordul a világ, "tudnunk kell, melyek azok az értékek, amelyekhez ragaszkodunk". Varga Mihály ezt a fővárosi KDNP által a kommunizmus áldozatainak emlékére szervezett megemlékezésén mondta szerdán.

Felidézte, hogy a kommunizmusnak 1 millió halottja volt Kelet-Európában, s felmérhetetlen azoknak a száma, akik árván maradtak, derékba tört életük. Kijelentette: emlékezni kell arra a korra, amely mindenkitől elvett valamit. Volt, akitől csak a lakóhelyét, hosszú évek munkájának eredményét, az értelmes munka lehetőségét vagy családját és volt, akitől az életet – fűzte hozzá.

Azt hangoztatta: "történelmi múltunkra visszatekintve tudjuk, hogy csak olyan elvek mentén élhetünk, csak olyan döntéseket hozhatunk, amelyek nem csorbítják nemzeti függetlenségünket, segítik Magyarország előrejutását és az itt élők szabad és biztonságos életét".

Utalt arra, hogy manapság nem könnyű eligazodni, de az az alapvetés, amely a magyarság egységére, tettvágyára és munkájára épít, az egyetlen lehetséges választás. "Biztos vagyok abban, hogy amikor leülepszik a napi politikai csatározások pora, ismét jól láthatóvá válnak ezek a követendő értékek, mert eredményt csak most is a mindennapokban végzett kitartó munka hozhat" – fogalmazott Varga Mihály.

A tárcavezető azt is hangsúlyozta: az elmúlt években csak olyan döntések születtek, amelyekkel "kivívtuk helyünket Európában, rendbe tettük gazdaságunkat és megvédtük a családokat. Ezt a felelősségteljes utat követjük ezután is, elkötelezettséggel Európa jövője, a közösségünk és nemzetünk iránt".

A megemlékezésen Bagdy Gábor, a KDNP fővárosi elnöke, főpolgármester-helyettes az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozta és elismerően szólt arról, hogy a kormány az idei évet a Szovjetunióba hurcolt foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította. Kitért arra is: sokan vannak még olyanok, akik "az elnyomó diktatúrát segítették magyar honfitársainkkal szemben".
A kereszténydemokrata politikus kijelentette: megbocsátani erkölcsi kötelesség, de felejteni hűtlenség.

A szónokok mellett koszorút helyezett el a kommunizmus áldozatainak emlékére állított Gyorskocsi utcai emléktáblánál Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), a II. kerület polgármestere, valamint a KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) helyi szervezete.

Szerző

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12