Az MNB-nek közel egy éve nincs felügyelő bizottsága, nincs aki gazdálkodása felett a kontrollt gyakorolja. Ezért, ha bárki szeretne a bank működését érintő, eddig eltitkolt adatok nyomára bukkanni, annak a bírósághoz kell fordulnia. Így tett Burány Sándor, a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke és az Átlátszó.hu internetes portál is, és első fokon pert nyertek az MNB ellen.
Az információ szabadságáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az államhoz köthető intézmények által hozott testületi döntéseket nyilvánosságra kell hozni. Ilyen testületnek minősül természetesen az MNB 2013. márciusa óta működő igazgatósága is, amely irányítja a jegybank működését, feladata a jegybank gazdálkodására vonatkozó stratégiai döntések elfogadása, a szakmai tervek és programok vagyis a szándékok jóváhagyása. Tényfeltáró újságírók leleményességének köszönhetően fény derült arra, hogy Matolcsy György MNB-elnök vezérletével szinte számolatlanul szórják a forint tízmilliárdokat társadalmilag haszontalan célokra, luxusüdülő vásárlására a dolgozóik számára, irodaház vételére ingatlanhasznosítási céllal, az unortodox közgazdaság eszméit hirdető intézményhálózat kiépítésére vagy megkérdőjelezhető kulturális támogatásokra.
Elsőként az Átlátszó.hu elégelte meg az áldatlan helyzetet, és 2014 áprilisában közérdekű adatkéréssel kérték az MNB igazgatósága működésére vonatkozó adatokat. A 2013. március 3. és 2014. április 23. között született igazgatósági határozatokért pedig alperesi teljesítés hiányában pert indítottak, amit most első fokon meg is nyertek. A bíróság az összes kért döntés 30 napon belüli kiadásáról rendelkezett, kivételt képeznek a jegybanki tartalék kezelésére vonatkozó döntések.
A portál hiányolta, hogy az MNB nem számol el a nyilvánosságnak gazdálkodásával, ezen belül a jegybanki alapítványokra költött több 100 milliárd forinttal, miközben közhatalmat gyakorol és közpénzt költ el.
Az Átlátszó.hu által indított perben az MNB végig "elvi alapon" támadta az adatigénylés jogosságát. Ezért azt részlegesen sem teljesítették. A jegybank ellenkérelmére a bíróság ítéletében így reagált: ez "maga legfeljebb jogirodalmi alkotásnak volt tekinthető, amely összefoglalta a jogszabályok tartalmát, fűszerezve azt a joggyakorlat bemutatásával”. Az MNB ugyanis egy nagyon fontos dolgot a bíróság többszöri felhívása ellenére sem tett meg: nem bizonyította a megtagadást megalapozó állításait, pedig a szükséges bizonyíték (leginkább maguk az igazgatósági határozatok) neki állhat rendelkezésére.
A Fővárosi Törvényszék döntése szerint az MNB köteles kiadni a jegybank által az elmúlt években vásárolt ingatlanok értékbecsléseit, vagy ezek hiányában beismerni, hogy ilyenek nem készültek. A bíróság hozott elsőfokú ítéletben továbbá kötelezte az MNB-t az I.M.G. Inter Media Grouppal kötött, 6 milliárd forint+áfa összegű keretszerződés kiadására is. (Ennek kiadását eddig lapunk is hiába kérte.) Mindez már Burány Sándor 2014. szeptemberi adatigénylése nyomán történt. A képviselő lapunknak elmondta, azért fordult a bírósághoz, mert a sajtóban sorozatosan megjelent információk szerint az MNB még fideszes mércével mérve is gyakorlatilag korlátlanul költ el milliárdokat. Mivel a jegybank az igényt csak részben teljesítette, ezért az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései alapján keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre, amely javára ítélt.