Reklámadó - Lázár a jövő héten számol be a módosításról

Miután Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a reklámadó módosításával kapcsolatban levelet írt Rogán Antalnak, a parlament gazdasági bizottsága elnökének, a testület a jövő héten meghallgatja a miniszter ezzel kapcsolatos beszámolóját - tájékoztatta a bizottság tagjait a csütörtöki ülést vezető Bánki Erik (Fidesz) alelnök.

Lázár János szerdán levélben kérte Rogán Antalt arra, hogy a jövő hétre hívja össze a gazdasági bizottság ülését, hogy a testület megvitathassa a reklámadó módosításának lehetőségeit. A gazdasági bizottság csütörtöki ülésén Tiffán Zsolt (Fidesz) javasolta, hogy a bizottság hívja meg a következő ülésére a Buda-Cash csődjében intézkedni jogosult állami vezetőket. A brókerház tulajdonosi köréhez tartozó bankokban lévő betétekhez való hozzáférés korlátozása nehéz helyzetbe hozza az érintett magánszemélyeket és önkormányzatokat - érvelt a képviselő, hozzáfűzve: az érintetteket tájékoztatni kell az intézkedésekről. Az elnöklő Bánki Erik azt válaszolta a felvetésre: tájékoztatja Rogán Antalt és kéri, hogy vegye fel a kapcsolatot a kormánnyal.

A gazdasági bizottság lefolytatta a földgáz törvényt módosító törvényjavaslat részletes vitáját. Ennek keretében nem fogadta el a benyújtott öt ellenzéki módosító indítványt. Mint Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára kifejtette, a képviselők olyan terminológiák módosítását javasolták, amelyeket - kötelezően - az egész EU-ban alkalmaznak. A bizottság elfogadta a saját módosító javaslatait, amelyek technikai jellegű változtatásokat tartalmaztak.

A kereskedelmi törvényhez Szatmáry Kristóf (Fidesz) fűzött módosítást, amelyben a vasárnapi zárva tartást kiterjeszti azokra a cégekre, amelyek nagy- és kiskereskedelmet is folytatnak. A versenysemleges bánásmód indokolja a törvénymódosítást - érvelt Mengyi Roland (Fidesz). A bizottság 2 szocialista párti nem, 10 kormánypárti igen szavazattal és 1 jobbikos tartózkodással tárgysorozatba vette a törvényjavaslatot.

A rezsicsökkentési törvény módosítását javasolta három MSZP-s képviselő. Közülük Heringes Anita az olajár csökkenésével indokolta azt, hogy áprilistól a földgáz ára 20 százalékkal, míg a villanyáram és a távfűtés ára 10-10 százalékkal csökkenjen. A bizottság 2 MSZP-s igenlő és 11 ellenszavazattal nem vette tárgysorozatba a törvényjavaslatot.

Szintén elutasításra talált a Paksi Atomerőmű bővítésének ellenőrzésére javasolt eseti bizottság létrehozása. Ezt négy szocialista képviselő jegyezte és közülük Heringes Anita kifejtette a bizottság előtt, hogy a felmérések szerint egyre kevesebben támogatják a bővítést. Ennek oka az, hogy a kormány minden fontos információt titkosít. Ezért szükséges egy parlamenti eseti bizottság, amely - egyebek mellett - a közvéleményt is tájékoztatja.

Bánki Erik arra hívta fel a figyelmet, hogy ősszel már egy hasonló javaslatot elutasított a gazdasági bizottság, viszont létrehozta - Bencsik János (Fidesz) elnökletével - az energetikai albizottságot, amely az atomerőmű bővítését is vizsgálja. Volner János (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a bővítéssel kapcsolatban azt kell elhinnie mindenkinek, amit a kormány állít, ezért szükséges egy új parlamenti vizsgálóbizottság. Példaként említette azt, hogy a működő blokkokban termelt áram előállítási költségét hiába kérdezte, nem kapott rá választ.

A szavazásnál 5 kormánypárti képviselő nemmel, a 2 MSZP-s igennel szavazott, míg nyolcan tartózkodtak, így most sem lett vizsgálóbizottság. A bizottsági ülés utáni sajtótájékoztatón Heringes Anita elfogadhatatlannak tartotta a döntést. Miután a beruházást - az áram árában - a fogyasztók fizetik, jogukban áll megtudniuk, hogy mi van a szerződésben és egyáltalán a beruházás hátterében - szögezte le a képviselő.

A bizottság végül elutasította annak a határozati javaslatnak a tárgysorozatba vételét, amely újra ingyenessé tette volna a januártól fizetős utakat. A javaslatot MSZP-s képviselők tették.

Szerző
Frissítve: 2015.02.26. 14:23

Többmilliós büntetés az agrártárca volt államtitkárának

Publikálás dátuma
2015.02.26. 13:31
Benedek Fülöp, a korábbi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkára az ellene és két társa ellen hűtlen
Hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélték Benedek Fülöpöt, az agrártárca volt államtitkárát első fokon a Szilvásy György egykori titokminiszter részére beszerzett gesztenyefák ügyében csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Az ügy másik két vádlottja - B. Elemér és T. L. János - szintén jelentős, 1,8, valamint 2 millió forintos pénzbüntetést kapott.

Benedek Fülöpöt - aki jelenleg az OTP Bank egyik ügyvezető igazgatója - és társait hűtlen kezeléssel vádolták amiatt, hogy csaknem egy évtizede közpénzből finanszírozták Szilvásy György lesencefalui nyaralója elé ültetett szelídgesztenyefák beszerzését és elültetését.

Az ügyész ezért korábbi vádbeszédében felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta, ám ezt a bíróság nem tartotta indokoltnak. Az ítélet kihirdetését követően az ügyész három nap gondolkodási időt kért, ugyanígy tett Benedek Fülöp és a másodrendű vádlott, B. Elemér is. A harmadrendű vádlott T. L. János fellebbezést jelentett be.

Az mno.hu szerint Benedeket, és két társát azért ítélték el, mert fiktív tanácsadói szerződéseket kötöttek egy faiskolával és egy másik céggel. Ezekkel a megállapodásokkal fizették ki a Szilvásy György volt titokminiszter tanyájára szállított gesztenyefákat, illetve a Benedek Fülöp szülőfalujában elültetett fák vételárát. 

A tudósításokkal ellentétben azonban a Népszava úgy értesült, hogy Szilvásy esetére az ítéleti tényállásban nem is hivatkoztak. A bíró ugyanakkor megjegyezte, hogy a vádban szereplő fák értéke sokszorosa annak, amit Szilvásy számára szállítottak (és aminek kifizetését – erről korábban beszámoltunk - a volt miniszter számlákkal igazolta).

Szerző
Frissítve: 2015.02.26. 18:34

Beutazási tilalom - Nem lesz parlamenti vizsgálóbizottság

Publikálás dátuma
2015.02.26. 13:11
Illusztráció/Thinkstock
Nem alakul parlamenti vizsgálóbizottság az amerikai beutazási tilalom kivizsgálására, miután az igazságügyi bizottság - az országgyűlési törvényre hivatkozva - csütörtökön nem vette tárgysorozatba ellenzéki képviselők kezdeményezését.  A testület felállítását kezdeményező Fodor Gábor (független) azzal indokolta javaslatát, hogy három hónapja nem lehet tisztán látni az ügyben, a magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok mélypontra jutottak, s belpolitikailag is fontos lenne a kérdés kivizsgálása. Szavai szerint egy paritásos bizottság feltárhatná, hogy mit tett eddig a kormány, kik a kitiltottak, milyen pozícióban vannak.

Az MSZP-s Bárándy Gergely - aki frakciója nevében támogatásáról biztosította a javaslatot - úgy vélte: a beutazási tilalom interpellációkkal, azonnali kérdésekkel nem tisztázható, mert érdemi választ sosem kaptak.

A fideszes Budai Gyula replikája szerint André Goodfriend korábbi amerikai ügyvivő semmilyen érdemi információt nem adott át a kormánynak, az egyetlen lehetséges fórumot pedig diplomáciai mentessége miatt megkerülte. Szerinte ráadásul a volt ügyvivő meghívása nélkül semmi értelme a vizsgálóbizottságnak, márpedig őt hazarendelték. Az ellenzéki kezdeményezést politikai marketingfogásnak minősítette. 

Válaszában Fodor Gábor felhívta a figyelmet: az ügyvivő távozása után is van olyan szereplő a nagykövetségen, aki minden információ birtokában van. Megjegyezte: miután az Egyesült Államok szerint megtörtént esetről van szó, a magyar kormány által hangoztatottakban kételkedik.

A testület 2 szocialista igen és 6 kormánypárti nemmel utasította el a tárgysorozatba vételt, arra hivatkozva, hogy az országgyűlési törvény szerint a megfogalmazott kérdések interpellációk, azonnali kérdések során is tisztázhatók.

Szerző