Még egy milliárdot ad a civileknek Norvég Alap

Nem számítanak újabb kormányzati vizsgálatokra a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) utolsó pályázati körében kiosztott csaknem egymilliárd forint ügyében a lebonyolító alapítványok képviselői. Ezt Erős Barbara, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért (Demnet) Alapítvány stratégiai igazgatója azzal magyarázta lapunknak: ahogy a korábbi esetekben, úgy ebben az elbírálási-kiválasztási eljárásban sem érkezett kifogás a kormányzati megfigyelők részéről, sőt utóbbiak objektív döntéshozatalt alátámasztó, dicsérő észrevételeit tartalmazzák a bíráló bizottságok üléseinek jegyzőkönyvei.

Befejeződött ugyanis az NCTA harmadik, és egyben utolsó felhívására érkezett pályázatok értékelése, ennek eredményeként újabb 146 civil projekt részesül támogatásban több mint 3,36 millió euró, azaz csaknem egymilliárd forint értékben - jelentette be Kelemen-Varga Roland. A programvezető, az Ökotárs Alapítvány munkatársa elmondta, az NCTA hét témakörében összehívott bíráló bizottságok a múlt héten meghozták támogatási javaslatukat, amelyet a pályázatot lebonyolító alapítványok - az Ökotárs, a Demnet, az Autonómia Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány-Magyarország - csütörtökön jóváhagytak. Így 56 közepes nagyságú (itt a pályázatonként elnyerhető maximális összeg 50 ezer euró), és 90 kisprojekt (ahol a pályázatonként elnyerhető maximális összeg 15 ezer euró) megvalósítása indulhat el a következő hetekben.

Az utolsó pályázati körben a demokrácia és emberi jogok, a női jogok és esélyegyenlőség, a közösség- és szervezetfejlesztés, az ifjúság és gyermekek, a környezetvédelem és fenntartható fejlődés, a jóléti szolgáltatások nyújtása, valamint a társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése témaköreiben nyújtottak be projekt-terveket civil szervezetek. Az Ökotárs a következő két hónapban köt szerződést az új nyertesekkel, akiknek legfeljebb 14 hónapjuk van projektjeik végrehajtására, azaz legkésőbb 2016. április végéig kell befejezniük azokat. Támogatást kap például a fogyatékkal élők munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő terv, vagy a Szeged, Miskolc és Salgótarján környékén élő 14-16 éves lányokat az IT-területre bevonó program, de norvég pénzből épülhet közösségi gyümölcsös, indulhat váci börtönrádió, roma főzőklub, vagy épp művészeti foglalkozások a fiatal korú menekültek traumáinak feldolgozása és integrációja érdekében, sőt, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány droghasználóknak szervezhet felépülés-központú programot, sikertörténetek bemutatásával.

A mostani döntésekkel az alap forrásait szinte maradéktalanul kiosztották, de - tette hozzá Kelemen-Varga - a közeljövőben esedékes a Legyél te is "On the spot!" ifjúsági tanulmányutak második felhívására beérkezett pályázatok elbírálása és eredményhirdetése, az év végéig pedig nyitva áll az "akciópályázat" felhívásuk is, amellyel civil szervezetek egyenként legfeljebb 5000 eurót nyerhetnek rövid távú kampányok, akciók lebonyolítására. A programvezető beszámolt arról is, hogy 2013 eleje óta a NCTA összesen 423 civil projektet, valamint 16 ösztöndíjas- és tanulmányutat támogatott mintegy 11,5 millió euró, azaz több mint 3,5 milliárd forint értékben.

A programvezető szerint miután januárban a Budai Központi Kerületi Bíróság megállapította, hogy törvénysértő volt a rendőrség szeptember 8-i házkutatása az Ökotárs székhelyén és munkatársainál, már megkezdődött a rendőrség által lefoglalt dokumentumok visszaszolgáltatása az alapítványhoz, az adószámukat időközben visszakapó konzorcium-tagok pedig zavartalanul működnek. Ugyanakkor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése nyomán tett feljelentések ügye kérdéses, hiszen a jogtalanul lefoglalt dokumentumokra nem alapozható vád sem. Kérdésünkre, hogy a rendőrség által elvitt, a Kehinek, majd pedig az adóhatóságnak is átadott dokumentumok jobboldali médiumokhoz történt kiszivárogtatások ügyében van-e fejlemény, Erős Barbara azt is elmondta, egyelőre nincs információjuk arról, hogy az általa és Móra Veronika Ökotárs-igazgató - mint a lefoglalt számítógépek tulajdonosai - által ismeretlen tettes ellen tett feljelentés nyomán zajló nyomozás milyen fázisban van.

Szerző

Schiffer: lopni akarnak

Publikálás dátuma
2015.02.28. 06:04
FOTÓ: Népszava
Harminc évre titkosítja a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy részét a kormánypárti többség, mert ez az ellenzék által elfogadhatatlan javaslat tegnap a törvényalkotási bizottságban zöld utat kapott. Ezt követően várhatóan az Országgyűlés is támogatja majd az elképzelést, amelyet Schiffer András minősített hazaárulásnak nevezett. Az LMP frakcióvezetője szerint ez a mostani módosító javaslat valójában azt jelenti, hogy "lopni akarnak".

Szijjártó Péter, még a bizottsági ülés előtt az ATV Startban azt állította, hogy a parlament két paksi szerződést is tárgyalt, így a képviselők rendelkeznek információkkal. A külgazdasági és külügyminiszter megismételte, hogy a kormány jó üzletet kötött Oroszországgal. Szél Bernadett szerint azonban a képviselők nem ismerik a bővítés részleteit. Az LMP társelnöke, aki már az előző kormányzati ciklusban is harcolt azért, hogy átlátható legyen a beruházás, lapunknak elmondta, megvalósítási megállapodásokba foglalták a részleteket, nem olyan szerződésekbe, amelyeket az Országgyűlésnek jóvá kell hagynia. A képviselők elé az elhíresült Orbán-Putyin paktum került, azokat a dokumentumokat azonban, amelyekből kiderül, mennyibe kerül a beruházás, milyen lesz Paks II, milyen hűtőberendezéseket akarnak használni, nem ismerik.

Az egész kormány mellébeszél - reagált Szijjártó kijelentésére az ökopárt társelnöke. Hozzátette, az sem derült ki, szükség van-e erre a beruházásra, mennyi áramot fog termelni Paks II és azt mennyiért lehet majd értékesíteni. A megállapodásról is csak egy kormányszóvivői tájékoztatóból értesülhetett a közvélemény. A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházást mentesítik a közbeszerzési kötelezettség alól, így a kormány annak adhat majd megbízást, akinek akar. Szél elfogadhatatlannak tartja a titkosítást, a bővítés költségeit ugyanis a magyar állampolgárok fogják megfizetni.

Miután tegnap minden ellenzéki párt bírálta a javaslatot, a Fidesz közleményben tudatta, hogy kizárólag olyan adatok vonatkozásában teszik lehetővé a 30 évre szóló titkosítást, ahol ez nemzetbiztonsági okok miatt indokolt. Hozzátették: "a paksi atomerőmű 2010-ig a baloldal kifizetőhelye volt", mások mellett Harangozó Tamás is kapott onnan pénzt. Harangozó szerint miután a vitában elfogytak az érvek, érthető, hogy a Fidesz kétségbeesésében alaptalan rágalmakat tartalmazó, személyeskedő közleményt adott ki. Arra emlékeztetett, hogy a személyét érintő, az atomerőművel összefüggésben állított hazugságok miatt a Magyar Nemzet már egyszer kénytelen volt helyreigazítást közölni.

Szerző

Médiaháború: nyomás alatt

Publikálás dátuma
2015.02.28. 06:02
Ki hová áll? FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kormányközeli részről folyik a „munkatársak megdolgozása” a Simicska Lajoshoz köthető médiumoknál, hogy döntsenek: a milliárdos vállalkozót, vagy a kormányfő iránti lojalitást választják. Emiatt jelenleg is nagy a nyomás a Hír Tv munkatársain, ráadásul a Célpont stábjának felmondása után sokan úgy érzik, az eset a maradókra vet rossz fényt. Információink szerint az embereit látványosan elvesztő Simicska közben egy ütőképes, az értékeihez hű jobboldali média kiépítésén dolgozik, még az is lehet, hogy nem kizárólag a Hír Tv-ben és a Nemzet-csoportban gondolkodik.

Folyik a munkatársak megdolgozása a Simicska Lajoshoz köthető médiumoknál, kormányközeli részről még mindig érkeznek az utalások arra, hogy el kell dönteni: „ki hova áll” – értesült a Népszava az érintett médiumokat ismerő körökből. Információink szerint a Hír Tv munkatársain emiatt most is nagy a nyomás, ráadásul két tűz kötött vannak, mert a Célpont stábjának felmondása után a maradók közül sokan úgy érzik, Kunfalvi Nóra, Losonczi Kata, Bodnár Dániel és Kisberk Szabolcs a távozásukkal a maradókat hozták nehéz helyzetbe: mint forrásunk fogalmazott, a célpontosok „nem lettek hősök, van, akinek egyenesen árulók”.

Tény, hogy a felmondás meglehetősen botrányosra sikeredett: bár a keddről szerdára virradó éjjel személyesen Simicska is megpróbálta maradásra bírni Kisberkéket, ez nem sikerült, és a tíz éve futó műsort készítő stáb végül, mindenféle hivatalos utat megkerülve, szerdán az ominózus videóban mondott fel: egy szánkó társaságában látható a négy riporter, jelzik, „eddig bírták”, majd azzal búcsúznak: „Szerintünk Orbán nem geci. Viszlát!”. Az üzenetet vevő oligarcha erre azzal válaszolt: „Dehogynem. Geci!”.

A Népszavához eljutottak olyan információk is, amelyek szerint Orbán még kedden, a távozás előtt „megüzente" Simicskának, hogy „robbanni fog a bomba”, amellyel vélhetően a Célpont-videóra utalt. A távozás óta azonban – amelyet az Orbán-Simicska-háborúban gyakorlatilag a kormányfő iránti teljes lojalitás kimutatásaként lehetett értelmezni – a célpontosok némileg visszakoztak: a Hír24-nek egyikük azt mondta, „nem arról van szó, hogy lehajolunk Orbán Viktornak”, hanem elsősorban a vulgáris hangnem ellen állunk ki. Lapunk arról is értesült, hogy a videó már jóval a publikálás előtt készen volt, ezt nem csak az orbáni üzenetről szóló információ erősíti, hanem az is, hogy az ominózus „fekete péntek” óta – mikor a Simicskához köthető médiumok vezetői azután, hogy az oligarcha lapunkban megüzente a totális médiaháborút, „lelkiismereti okokra” hivatkozva felálltak, így a Hír Tv vezérigazgató-helyettese is – eltelt három hét. Kisberk a Hír24-nek azt is elismerte, hogy már gondolkoztak azon, hogyan lehetne kiállni Simicska vulgaritása ellen. (Simicska először azon a napon nevezte több helyen is „gecinek” a miniszterelnököt.) Végül az időzítést a Célpont tízéves születésnapjával magyarázta.

Csütörtökön egyébként a szintén Simicskához köthető Class FM hírigazgatója is távozott: állítólag Mezei Zsolt is fontolgatta korábban a felmondást, ám ő is csak most döntött. Úgy tudni, nem értett egyet a tulajdonos „kormány ellen indított médiahadjáratával”, miként a Népszabadság idézte, de technikailag csak most tudta beadni felmondását.

Mindezzel párhuzamosan Csintalan Sándor, a Lánchíd Rádió műsorvezetője, aki maga is jelen volt a kedd éjszakai vitán, korábban lapunknak arról beszélt: a Hír Tv munkatársait megzsarolhatták, hogy ilyen döntést hozzanak. Ezt Kisberk cáfolta, ám közben sokan arról találgatnak, hogy a célpontosok és Mezei is a március 15-én induló „nemzeti hírtévénél” köthet ki, bár Kisberk szerint kaptak megkereséseket, nincs arról szó, hogy ezt „előre lezsírozták volna”, és még nem döntöttek.

Lapunk információi szerint Orbán Viktort egyértelműen az áprilisi kétharmados Fidesz-győzelem erősítette meg abban, hogy ideje Simicskát háttérbe szorítania: mint forrásunk fogalmazott, „a kulcskérdés” az volt, hogyan tudja Liszkay Gábort, a Magyar Nemzet már távozott főszerkesztőjét „leválasztani” a vállalkozóról. Liszkay mindig is ütközőpontként működött a két egykori kollégiumi szobatárs között, és rendre ő igyekezett elsimítani azokat a konfliktusokat, amelyeket az oligarcha okozott Orbánnak azzal, hogy megpróbálta többször is kritikusabb, a Fideszt nyíltan bíráló irányba a Magyar Nemzetet. Ez volt, hogy sikerült, Liszkaynak, volt, hogy nem, de az biztos, a lap tavaly nyártól kezdve több kormányintézkedést is nyíltan kritizált. Végül viszont Orbán "kísérlete" sikerült, ugyanis február 6-án a távozásával Liszkay mellette tette le voksát.

Úgy tudjuk: mindezzel párhuzamosan Simicska egy ütőképes, az értékeihez hű jobboldali média kiépítésén dolgozik, még az is lehet, hogy nem kizárólag a Hír Tv-ben és a Magyar Nemzetben gondolkodik.

Várhegyi, Élő, Papp, Csermely - a lojális katonák

Orbán, mint azt az év elején deklarálta is éppen Simicska lapjainál, mindenekelőtt lojális médiát akar, és ezt mindenekelőtt a közmédiától várja: de nem önmagában a nemzeti hírtévétől és bulvártévétől, hanem gyakorlatilag "médiaépítésre" biztatja a 80 milliárdból működő MTVA-at. Ennek érdekében ismert jobboldali szereplők blogokat is indítottak - őket az MTVA kérte fel, némelyiküket fizeti is -, és ezt a Cink portálnak azzal magyarázták: "meghatározók" kívánnak lenni "a blogos térben".

A Népszava információi szerint a közmédiában még mindig gőzerővel folyik a "janicsárképzés", március 15-vel ugyanis a napi 24 órás hírszolgálat az M1-en sok embert kíván. Úgy tudjuk, ebben részt vesz a hírhamisításról elhíresült Papp Dániel, a blogolás ötletgazdájaként is emlegetett Várhegyi Attila, egykori fideszes pártigazgató, az mno.hu távozott főszerkesztője, Élő Gábor, és Csermely Péter, a Magyar Nemzet szintén lemondott főszerkesztő-helyettese - vagyis utóbbiak már biztosan az állami médiában helyezkedtek el.

Úgy tudjuk, Vitézy Tamás ráadásul nemrég megvált a Fidesz-közeli Helyi Témától, a vásárló pedig a Századvég lett, így Orbánnak gyakorlatilag nem maradt nyomtatott sajtója.

Nem maradna ki az egyeztetésből a Reklámszövetség

Egyelőre hivatalos felkérést, megkeresést nem kapott a reklámadó módosítása kapcsán a kormányzattól a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) – erősítette meg lapunk értesülését a szervezet. Holott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már február elején bejelentette, „kész javaslata” van a Miniszterelnökségnek a reklámadó esetleges öt százalékra való csökkentéséről, ám ezt inkább az RTL igényeinek, és nem a hazai szakmai várakozásainak megfelelően dolgozták ki. Viszont az öt százalékos, kiterjesztett adó több ezer magyar vállalkozást tehet tönkre.

A parlament gazdasági bizottsága pedig már jövő csütörtökön dönthet Lázár javaslatáról. A legátfogóbb reklám- és médiapiaci szervezet ezért, az esemény elébe vágva, tegnap levélben fordult a bizottsághoz, hogy – mint lapunkkal közölték – "felajánlja a Gazdasági Bizottság számára közreműködését a szakmai konzultáció során”. Kérdés, elfogadják-e segítő jobbjukat.

Szerző