Vasárnaptól tovább szegényedik az ország

Publikálás dátuma
2015.02.28. 11:51
Nemsokára még több ilyen szomorú életképpel fogunk találkozni az utcákon? FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Március 1-jével átalakul a szociális támogatási rendszer; a változtatásokkal több segélyezési forma megszűnik, átalakul, új elnevezést kap vagy máshonnan lesz igényelhető, mint eddig. A rendszeres szociális segély mellett megszűnik  a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás és az önkormányzatok dönthetik el, kinek adnak segítséget.

A járási - jövedelemkompenzáló - támogatásokat közvetlen állami költségvetési forrásból fizetik majd ki az arra jogosultaknak. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a támogatásoknak a megállapításába az önkormányzatoknak nincs beleszólása, tehát a jövőben egyetlen település sem kötheti speciális feltételekhez azok kifizetését, az már teljes egészében a járási hivatalok hatáskörébe tartozik.

Ebbe, a járási hivatalok által nyújtott támogatási körbe tartozik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) , ami a korábbi szociális segélyt váltja fel, és azoknak jár, akik nem tudnak részt venni a közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra. 

Járási támogatás lesz a jövőben a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (46 600 forint), az időskorúak járadéka (22 800 - 37 500 forint), az (alap- és emelt összegű, valamint a kiemelt) ápolási díj (29 500, 44 250, 53 100) és az alanyi közgyógyellátás (legfeljebb 12 ezer forint havonta).

Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján. Március 1-jével valamennyi korábbi önkormányzati támogatási és segélyezési forma (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás, méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás, helyi segély) megszűnik és egységes elnevezést kap, melynek neve települési támogatás.

Ennek a - kiadáskompenzáló célú - támogatásnak a keretében az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, milyen élethelyzetekre adnak támogatást; ezt február végéig kellett rendeletben rögzíteniük. A minisztérium ehhez a múlt év végén rendeletalkotási segédletet küldött a településeknek. Az önkormányzatoknak a szociális törvényben ugyanakkor előírták, hogy helyi rendeletükben kötelességük - átmeneti veszélyhelyzet esetére - a krízissegély lehetőségét biztosítani rendkívüli települési támogatás elnevezéssel.

A települési támogatásokhoz, segélyekhez a legtöbb (mintegy 3 ezer) településen az állam forrást biztosít, így az önkormányzat nem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze segélyezésre.

A legtöbb helyi adóbevételt beszedő 261 településnek (köztük az összes budapesti kerületnek) azonban saját forrásból kell megoldania a segélyezést, de a kevésbé gazdag önkormányzatoknak is - az adóbevételük nagyságának függvényében - részt kell vállalniuk a segélyezésből. Az érintettek a települési támogatási formákról a helyi önkormányzati hivatalokban (Budapesten a kerületeknél), míg a járási támogatásokról az ottani ügyfélszolgálaton érdeklődhetnek.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár korábban azt mondta, a változtatásokkal a kormány célja az, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz. Közölte, a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem fog csökkeni. Véleménye szerint igazságosabb lesz a rendszer, hiszen helyben, az önkormányzatoknál jobban látják, ki a valóban rászoruló, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Arra is felhívta a figyelmet, nem történhet meg, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni az ott élőknek.

LMP: a kormány az út szélén hagyja a rászorulókat
Az ellenzéki párt önkormányzati szakszóvivője igazságtalannak és cinikusnak tartja a rendszer átalakítását, ami szerinte a szociális válság továbbmélyítésével fenyeget. "A március 1-jén életbe lépő jogszabályváltozás önkormányzati feladattá teszi az országot sújtó szociális katasztrófa kezelését, azonban a megfelelő források hozzárendelése nélkül" - írta közleményében Gerstmár Ferenc. 
Ezzel a lépéssel - folytatta - a rászorulók egyenlőtlen helyzetbe kerülnek, hiszen támogatásuk attól függ majd, hol élnek, települési önkormányzatuk mennyire tehetős. Az új rendszer így bebetonozza a szociális különbségeket, és lehetőséget nyit a visszaélésekre, sokan pedig ki is szorulhatnak az ellátások köréből - vélekedett az LMP-s politikus. Közölte: pártja szerint a szociális ellátások gerincét az erős, egységes, normatív alapon folyósított központi támogatásoknak kell adniuk, ezt egészíthetik ki egyes helyi támogatási formák.

Korózs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának szocialista alelnöke úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy Orbánék minél több olyan embert szeretnének, aki alamizsnáért hajlandó a politikai lojalitásra. Az MSZP-s politikus szerint a Fidesz a szociális elvonások, az adótörvények, a foglalkoztatáspolitika révén tudatosan süllyeszti le a középosztályt.

"- Milyen világ lesz holnaptól Magyarországon?

- Szomorú. Azt gondolom, hogy a szegény emberek legfeketébb vasárnapja következik. Megszűnik a méltányosságból adható ápolási díj, a méltányossági közgyógyellátás, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, jelenlegi formájában az önkormányzati segély, a rendkívüli gyermekvédelmi és a temetési segély, szeptember elsejétől pedig az óvodáztatási támogatás is. Mindez emberek százezreit hozza méltatlan helyzetbe, ami a Fideszt nem érdekli.

- Hány embert hoz lehetetlen helyzetbe a szociális kiadások mostani megnyirbálása?

- Csak a lakásfenntartási támogatás megszűnése mintegy fél millió családot érint. Nem olyan eszeveszetten nagy összegekről beszélünk, hiszen ezek a háztartások 4-5 ezer forintot kapnak, ami adott esetben megmenti őket attól, hogy kikapcsolják a villanyt, vagy a gázt. Erre az összegre véleményem szerint a költségvetésnek nincs szüksége, igaz, stadionokra, presztízs beruházásokra, kormányzati kommunikációra a Fidesznek az isten pénze sem elég. Pedig ezek totálisan haszontalan dolgok. Nekem ne mondja senki, hogy a harmincas évek országzászlóit tömegével kell ebben az országban felállítani, miközben van olyan iskola, ahol a mindennapos testnevelés miatt egyszerre három-négy osztály tart órát egyetlen nyomorult tornateremben, s ahol csak idő kérdése, mikor fog vér folyni, mert a linóleum úgy van fölszakadva. Ezek abnormális dolgok, amiket gyűlölök és amik ellen mindent elkövetek."

A teljes interjút itt olvashatja: A szegények legfeketébb vasárnapja következik

Szerző

Tovább dagad a menekültügy: 150 határsértő Csongrádban

Publikálás dátuma
2015.02.28. 11:11
Rendőrök feltartóztatott határsértőket őriznek Ásotthalom külterületén egy korábbi felvételen. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Százötven határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök Csongrád megye déli részén pénteken - tájékoztatott a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője szombaton.

Szenti Szabolcs közölte: az elfogottak közül tizenöten vallották magukat koszovóinak, a többiek főként Szíriából és Afganisztánból érkeztek. A határsértők menedékkérelmet nyújtottak be, ügyükben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jár el. Az elmúlt héten volt, hogy a kétszázat is meghaladta a Csongrád megyei déli részén feltartóztatott határsértők száma. Február első hetében azonban előfordult, hogy ezernél is több határsértőt fogtak el a rendőrök, akkor több mint 90 százalékuk Koszovóból érkezett.

Korábban írtuk: Míg sem a szerb, sem pedig a magyar fél nem hajlandó tárgyalni a koszovói vezetéssel a koszovói menekültekről, addig a magyar képviselők önmagukkal előszeretettel vitáznak. Budapesten parlamenti vitanapot tartottak, ahol megtudhattuk, hogy a kormányoldal szerint a menekültek betegségeket terjesztenek, emellett csalók, garázdák és potenciális terroristák, akiket haladéktalanul ki kell zárni Európából. A demokratikus ellenzék szerint a kormány szakmai javaslatok kidolgozása helyett csúsztat és félremagyaráz.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szerint a most tapasztalt menekülthullámot a Fidesz hisztériakeltésre, az idegengyűlölet szítására kívánja felhasználni. Mint mondta, "amit a Fidesz előad, az a legsötétebb, legaljasabb politikai propaganda, gátlástalan manipuláció, amelynek során a valós adatokat, féligazságokon alapuló közhiedelmekkel és nyilvánvaló otromba hazugságokkal mossák össze". 

Schiffer András, az LMP vezérszónoka szerint a kormányoldal folyamatosan csúsztat, tudatosan összekeverve a menekülteket az illegális bevándorlókkal. Emlékeztetett: januárban, a Charlie Hebdo elleni párizsi merénylet után a kormányzat még a terrorizmus elleni nemzeti stratégiáról akart egyeztetni, ám az elmúlt hetekben "gátlástalanul" összekeverték a terrorizmust a bevándorlással, a bevándorlókat a menekültekkel. 

Uniós összefogás a menekültekért

Míg hazánkban napról napra erősödik a menekültellenes politikai hecckampány, addig az Európai Bizottság tagállami összefogást sürget a menekültek megmentése érdekében. Olaszországban például fokozzák a menekültügy kezelésére nyújtott támogatást, így év végéig meghosszabbítják a tavaly november elsején megkezdett, és eredetileg csak néhány hónaposra tervezett Triton tengeri mentőműveletet - jelentették be csütörtökön Brüsszelben. A művelet keretében az EU határrendészeti támogató ügynöksége, a Frontex az olasz hatóságok kérésére – 21 tagállam részvételével - segítséget nyújt ahhoz, hogy kimentsék a Földközi-tengeren lélekvesztőkön életveszélyben hánykódó, Észak-Afrikából az EU-ba igyekvő illegális bevándorlókat. Dimitrisz Avramopulosz, belügyekért és bevándorlási politikáért felelős uniós biztos kijelentette: Olaszország nincs egyedül, a menekültek befogadására irányuló uniós erőfeszítéseket javítani kell. Mint fogalmazott: "Európa nem válhat őrzött erőddé".

 

Szerző

Tovább dagad a menekültügy: 150 határsértő Csongrádban

Publikálás dátuma
2015.02.28. 11:11
Rendőrök feltartóztatott határsértőket őriznek Ásotthalom külterületén egy korábbi felvételen. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Százötven határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök Csongrád megye déli részén pénteken - tájékoztatott a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője szombaton.

Szenti Szabolcs közölte: az elfogottak közül tizenöten vallották magukat koszovóinak, a többiek főként Szíriából és Afganisztánból érkeztek. A határsértők menedékkérelmet nyújtottak be, ügyükben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jár el. Az elmúlt héten volt, hogy a kétszázat is meghaladta a Csongrád megyei déli részén feltartóztatott határsértők száma. Február első hetében azonban előfordult, hogy ezernél is több határsértőt fogtak el a rendőrök, akkor több mint 90 százalékuk Koszovóból érkezett.

Korábban írtuk: Míg sem a szerb, sem pedig a magyar fél nem hajlandó tárgyalni a koszovói vezetéssel a koszovói menekültekről, addig a magyar képviselők önmagukkal előszeretettel vitáznak. Budapesten parlamenti vitanapot tartottak, ahol megtudhattuk, hogy a kormányoldal szerint a menekültek betegségeket terjesztenek, emellett csalók, garázdák és potenciális terroristák, akiket haladéktalanul ki kell zárni Európából. A demokratikus ellenzék szerint a kormány szakmai javaslatok kidolgozása helyett csúsztat és félremagyaráz.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szerint a most tapasztalt menekülthullámot a Fidesz hisztériakeltésre, az idegengyűlölet szítására kívánja felhasználni. Mint mondta, "amit a Fidesz előad, az a legsötétebb, legaljasabb politikai propaganda, gátlástalan manipuláció, amelynek során a valós adatokat, féligazságokon alapuló közhiedelmekkel és nyilvánvaló otromba hazugságokkal mossák össze". 

Schiffer András, az LMP vezérszónoka szerint a kormányoldal folyamatosan csúsztat, tudatosan összekeverve a menekülteket az illegális bevándorlókkal. Emlékeztetett: januárban, a Charlie Hebdo elleni párizsi merénylet után a kormányzat még a terrorizmus elleni nemzeti stratégiáról akart egyeztetni, ám az elmúlt hetekben "gátlástalanul" összekeverték a terrorizmust a bevándorlással, a bevándorlókat a menekültekkel. 

Uniós összefogás a menekültekért

Míg hazánkban napról napra erősödik a menekültellenes politikai hecckampány, addig az Európai Bizottság tagállami összefogást sürget a menekültek megmentése érdekében. Olaszországban például fokozzák a menekültügy kezelésére nyújtott támogatást, így év végéig meghosszabbítják a tavaly november elsején megkezdett, és eredetileg csak néhány hónaposra tervezett Triton tengeri mentőműveletet - jelentették be csütörtökön Brüsszelben. A művelet keretében az EU határrendészeti támogató ügynöksége, a Frontex az olasz hatóságok kérésére – 21 tagállam részvételével - segítséget nyújt ahhoz, hogy kimentsék a Földközi-tengeren lélekvesztőkön életveszélyben hánykódó, Észak-Afrikából az EU-ba igyekvő illegális bevándorlókat. Dimitrisz Avramopulosz, belügyekért és bevándorlási politikáért felelős uniós biztos kijelentette: Olaszország nincs egyedül, a menekültek befogadására irányuló uniós erőfeszítéseket javítani kell. Mint fogalmazott: "Európa nem válhat őrzött erőddé".

 

Szerző