Már gyerekkorban eldől, elhízunk-e felnőttként

Publikálás dátuma
2015.03.01. 17:06
Illusztráció: Thinkstock
Négy szakmai szervezet fogott össze a felnőttkori elhízás és az ahhoz társult betegségek ellen; az Összefogás a gyermekek egészségéért elnevezésű kezdeményezés célja, hogy ezeket helyes kisgyermekkori táplálkozással, primer prevencióval előzzék meg.

A szakmai szervezetek képviselői és a legújabb kutatási eredmények szerint ugyanis az elhízás a megfelelő kisgyermekkori táplálással előzhető meg a leghatékonyabban. Ezért kezdeményezett szakmai konzultációt a Magyar Gyermekorvosok Társasága, amelyhez csatlakozott a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete, a Magyar Védőnők Országos Szövetsége és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet is.

A résztvevők kiemelt célja a közös fellépésen túl, hogy oktatási programokat dolgoznak ki, amelyeket eljuttatnak a házi gyermekorvosoknak és védőnőknek, a szakembereknek, továbbá a döntéshozóknak - olvasható közleményükben. A kerekasztal résztvevői megállapodtak abban is, hogy szakmai tapasztalataik és a rendelkezésükre álló legújabb kutatási eredmények alapján elindítanak Pécsett egy kisgyermekekre fókuszáló prevenciós mintaprojektet, amelynek módszertanát és tapasztalatait szakmai konzultáció keretében osztják meg az illetékes kormányzati és döntéshozó szervezetekkel is. A mintaprogramban az ismert eredmények felhasználásával az érintett korosztály részvételével a gyakorlatban is kidolgozzák és működtetik a civilizációs betegségek - különös tekintettel az elhízás és allergia - megelőzésére használható programot. 

A közleményben idézték Molnár Dénest, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnökét, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatóját, aki szerint az elhízás megelőzésére tett népegészségügyi intézkedésekből eddig éppen az a korosztály maradt ki, amelynek körében a legtöbbet tehetünk a megelőzésért. A fogantatástól a második életév végéig tartó időszak jelentősége azért is fontos - emelte ki -, mert ekkor alakul ki például a zsírsejtek száma, az anyagcsere-szabályozás, amelyek későbbi életkorban már nem befolyásolhatóak. Ráadásul az ekkor kialakuló táplálkozási és életmódbeli szokások sem változtathatók meg egykönnyen felnőttkorban - mondja a szakember. Felnőttkorban ugyanakkor primer megelőzésről már nem, csak a szűrések fontosságáról, az idejében felismert betegségek kezeléséről beszélhetünk - tette hozzá a gyermekgyógyász.

Szerző

A magyarok 95 százalékát érinti ez a hiánybetegség

Publikálás dátuma
2015.02.26. 18:47
Illusztráció: Thinkstock
A tél végére a magyarok 95 százalékának nem megfelelő a D-vitamin szintje, mégis csupán 15 százalékuk szed valamilyen D-vitamint pótló készítményt - derül ki egy friss orvosi felmérésből.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) reprezentatív felmérése szerint a magyarok 95 százalékának D-vitamin szintje - kortól, nemtől és lakóhelytől függetlenül - elmarad a kívánatostól a tél végére. A lakosság csaknem kétharmadánál annyira kritikus a vitamin-hiány, hogy az immunrendszer működése is veszélybe kerülhet, emellett csontritkuláshoz vezethet, fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát és a depresszióra való hajlamot is - közölte a felmérés kommunikációjával foglalkozó cég csütörtökön.

A tél végi D-vitamin hiánynak is szerepe lehet abban, hogy ilyenkor könnyebben terjed az influenza: egy japán kutatás szerint az influenzás megbetegedések kialakulásának kockázata 42 százalékkal csökkenthető megfelelő mennyiségű D-vitaminnal. Mivel az ősz végi, téli és kora tavaszi időszak alacsony UV-B sugárzása Magyarországon nem megfelelő a D-vitamin képzéshez és az átlagos hazai étrenddel a szükséges bevitelnek csak a töredéke biztosítható, ilyenkor különösen fontos lenne a D-vitamin pótlása. 

A felmérés eredményei szerint azonban csak a lakosság 15 százaléka szed valamilyen D-vitamint (is) tartalmazó készítményt. A vizsgált személyek 7 százaléka szoláriumozott, az ő esetükben a D-vitamin érték magasabb volt. A felmérésben résztvevők 29 százaléka szenvedett már el korábban csonttörést, de csak 8 százalékuk tudott csontritkulásról. A csontritkulással kezelt betegeknek csak a 48 százaléka szedett D-vitamint tartalmazó készítményt.

vitamin megfelelő szintje különösen fontos a fogantatástól számított első 1000 napban. "A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséges sejtfejlődéshez, alapvető szerepet játszik az idegrendszer fejlődésében és az immunrendszer megfelelő működésében. Mivel a D-vitamin segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, különösen fontos ebben az életszakaszban a csontok fejlődése, a megfelelő csonttömeg elérése és ezzel együtt a csontritkulás megelőzése szempontjából is. Azok a gyerekek, akik megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz jutnak, kevésbé fogékonyak az egyes típusú cukorbetegségre, az allergiás megbetegedésekre az asztmára is" - idézi a közlemény Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke, a MOOT főtitkára szavait. A korai életszakasz jelentőségére hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap program, amelyről további részletek a www.elso1000nap.hu oldalon olvashatók.

Szerző

Új "módszer" az allergia kiküszöbölésére

Publikálás dátuma
2015.02.24. 19:16
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Csökkentheti a gyermekkorban kialakuló allergia lehetőségét, ha a családban nem géppel, hanem hagyományosan, vagyis kézzel mosogatják az edényeket - derült ki egy svéd kutatásból.

Azokban a családokban, ahol kézzel mosogatják az edényeket, a gyerekek 40 százalékkal kisebb valószínűséggel lesznek allergiásak, mint a mosogatógépet használó családokban - idézte a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a Pediatrics aktuális számában megjelent tanulmányt.

A Bill Hesselmar, a Göteborgi Egyetem gyermekosztályának allergológusa és munkatársai szerint a kézzel mosott edények nem lesznek annyira tiszták, a családtagok így több baktérium hatásának vannak kitéve.

A szakértők az úgynevezett higiéniai hipotézis elvére hivatkozva úgy vélik, a korai életszakaszban több mikrobának kitett gyermeki szervezet immunrendszerét erősítik a baktériumok és ezáltal csökkentik az allergia kialakulásának kockázatát.

A vizsgálatban a kutatók ezer gyermek szüleit kérdezték ki az allergiával, mindennapi életükkel, táplálkozási szokásaikkal kapcsolatban.

Hesselmar szerint a kézi mosogatás kapcsolatban áll más életmódbeli jellemzőkkel, melyek szintén ezt a hatást erősítik. Korábbi tanulmányok feltételezése szerint például az alacsonyabb jövedelem, a zsúfolt élettér és a bevándorlói státusz is összefügg az allergia alacsony kockázatával, illetve ez a három tényező is összekapcsolható a mosogatási szokásokkal. 

Bár Hesselmar úgy véli, eredményeik "érdekes megfigyelések", véleménye szerint túl korai a kézi mosogatást allergiaellenes stratégiaként ajánlani.

A kételkedők szerint is túl korai gyakorlati hasznát keresni a kutatás eredményeinek. Rávilágítottak arra is, hogy a higiéniai hipotézis szerint a baktériumoknak és bacilusoknak az igen korai szakaszban, elsősorban a gyerek életének első hat hónapjában van kiemelkedő hatásuk az immunrendszer megerősítésében. Egy hat hónapos csecsemő pedig nagyon ritkán ér kézzel mosott edényekhez és evőeszközökhöz.

http://www.livescience.com/49900-children-allergies-dishes-by-hand.html

Szerző