Lassú növekedésre számít a GKI

Idén lassulásra számít a GKI Gazdaságkutató Zrt., annak ellenére, hogy 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, 3,5 százalékos volt a növekedés. Ennek fő oka, hogy az EU-támogatások idén már csökkennek, s az üzleti beruházások alig növekednek és két jó mezőgazdasági év után némi visszaesés valószínű - állapítja meg márciusi előrejelzésében a gazdaságkutató.

A világgazdaságban zajló folyamatok sem megnyugtatóak, fokozódott a bizonytalanság. Az energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára. Ezzel szemben nőttek a nemzetközi politikai kockázatok, így az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az olajexportáló országok válságjelenségei kedvezőtlen hatásúak. A görögországi helyzet kezelhetőnek látszik, de a tartós megoldás hiánya más dél-európai országok nehézségeivel együtt rontja az EU perspektíváját. A Fed várhatóan ősszel meginduló kamatemelése növelni fogja a pénzpiaci és növekedési kockázatokat.

Magyarország külföldi megítélése (az államosító, piac-ellenes és korrupciógyanús ügyekkel terhelt gazdaságpolitika miatt) változatlanul nagyon kedvezőtlen. A keleti nyitásnak nincs gazdasági hozadéka, miközben növeli az ország politikai elszigetelődését. Az Oroszországhoz kapcsolódó energetikai fejlesztések jövője egyre bizonytalanabb. A hazai energiaigény ezeket a jelenleg tervezett mértékben nem teszi szükségessé, miközben homályos a fejlesztések forrása, s ráadásul beleütközik az EU energiapolitikai elveibe és valószínűleg szabályaiba is.

A kormány a bankokkal való részleges kiegyezés révén igyekszik bővíteni a gazdasági növekedés forrásait. Ha azonban e gesztusok nem párosulnak más, a piac és a jogállam szabályait visszaállító lépésekkel, ennek hatása korlátozott marad. A Növekedési Hitel Plusz nem a megengedett és a hitelezési kockázatokhoz igazodó kamatmarzs növelésével, hanem a veszteség egy részének jegybanki megtérítésével igyekszik élénkíteni a bankok hitelezési hajlandóságát. Mivel a gondok egy része a jó projektek hiányából származik, e lépéstől nem várható fordulat.

Az államháztartási hiány 2014-ben a GDP 2,2 százalékára csökkent. Ugyanakkor az EU által kiemelten figyelt strukturális deficit jelentősen emelkedett. A forint február végén az év elejei nagy gyengüléshez, a 2014 végi szinthez, sőt az euróhitelek átváltásánál rögzített 309 forint/euró árfolyamhoz képest is erős. A defláció is gyengébb árfolyamot indokol. A Monetáris Tanács a jelenleg 2,1 százalékos alapkamat várható csökkenését kommunikálja. Ezzel párhuzamosan a forint némi gyengülése várható. A hitelminősítők az év második felében valószínűleg javítani fogják besorolásunkat - véli a GKI.

Szerző

Lázár szerint túlszámlázott a Főgáz

Publikálás dátuma
2015.03.02. 06:22
FOTÓ: Népszava
Az állami kézbe került Főgáz Zrt. átvilágításánál a számlázás, a mérés manipulálására utaló adatokat találtak - idézte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megállapítását a HírTv szombaton.

A fideszes politikus szerint a vállalat számos esetben 20-30 százalékkal többet számlázott a társasházaknak, az általuk kért óracserét pedig - amellyel pontosítani lehetett volna a mérést - elutasította. A miniszter indokoltnak tartja, hogy a gáz- és a villamosenergia-szektor után a víz- és hulladékszolgáltató cégek számlázási, mérési gyakorlatát is felülvizsgálják. Meglehetősen furcsának tartotta Lázár nyilatkozatát egy Főgázt jól ismerő informátorunk. Az SAP alapú számviteli rendszer, az energiahivatal folyamatos ellenőrzése, valamint a fogyasztóvédelem figyelme mellett képtelenségnek tartotta a vádakat, ugyanakkor nem zárta ki, hogy ez politikai jellegű üzenet, ami bizonytalanságot okoz és félelmet kelt a Főgáz dolgozóiban, jelenlegi vezetőiben.

Szerző

Lázár szerint túlszámlázott a Főgáz

Publikálás dátuma
2015.03.02. 06:22
FOTÓ: Népszava
Az állami kézbe került Főgáz Zrt. átvilágításánál a számlázás, a mérés manipulálására utaló adatokat találtak - idézte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megállapítását a HírTv szombaton.

A fideszes politikus szerint a vállalat számos esetben 20-30 százalékkal többet számlázott a társasházaknak, az általuk kért óracserét pedig - amellyel pontosítani lehetett volna a mérést - elutasította. A miniszter indokoltnak tartja, hogy a gáz- és a villamosenergia-szektor után a víz- és hulladékszolgáltató cégek számlázási, mérési gyakorlatát is felülvizsgálják. Meglehetősen furcsának tartotta Lázár nyilatkozatát egy Főgázt jól ismerő informátorunk. Az SAP alapú számviteli rendszer, az energiahivatal folyamatos ellenőrzése, valamint a fogyasztóvédelem figyelme mellett képtelenségnek tartotta a vádakat, ugyanakkor nem zárta ki, hogy ez politikai jellegű üzenet, ami bizonytalanságot okoz és félelmet kelt a Főgáz dolgozóiban, jelenlegi vezetőiben.

Szerző