Lassú növekedésre számít a GKI

Idén lassulásra számít a GKI Gazdaságkutató Zrt., annak ellenére, hogy 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, 3,5 százalékos volt a növekedés. Ennek fő oka, hogy az EU-támogatások idén már csökkennek, s az üzleti beruházások alig növekednek és két jó mezőgazdasági év után némi visszaesés valószínű - állapítja meg márciusi előrejelzésében a gazdaságkutató.

A világgazdaságban zajló folyamatok sem megnyugtatóak, fokozódott a bizonytalanság. Az energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára. Ezzel szemben nőttek a nemzetközi politikai kockázatok, így az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az olajexportáló országok válságjelenségei kedvezőtlen hatásúak. A görögországi helyzet kezelhetőnek látszik, de a tartós megoldás hiánya más dél-európai országok nehézségeivel együtt rontja az EU perspektíváját. A Fed várhatóan ősszel meginduló kamatemelése növelni fogja a pénzpiaci és növekedési kockázatokat.

Magyarország külföldi megítélése (az államosító, piac-ellenes és korrupciógyanús ügyekkel terhelt gazdaságpolitika miatt) változatlanul nagyon kedvezőtlen. A keleti nyitásnak nincs gazdasági hozadéka, miközben növeli az ország politikai elszigetelődését. Az Oroszországhoz kapcsolódó energetikai fejlesztések jövője egyre bizonytalanabb. A hazai energiaigény ezeket a jelenleg tervezett mértékben nem teszi szükségessé, miközben homályos a fejlesztések forrása, s ráadásul beleütközik az EU energiapolitikai elveibe és valószínűleg szabályaiba is.

A kormány a bankokkal való részleges kiegyezés révén igyekszik bővíteni a gazdasági növekedés forrásait. Ha azonban e gesztusok nem párosulnak más, a piac és a jogállam szabályait visszaállító lépésekkel, ennek hatása korlátozott marad. A Növekedési Hitel Plusz nem a megengedett és a hitelezési kockázatokhoz igazodó kamatmarzs növelésével, hanem a veszteség egy részének jegybanki megtérítésével igyekszik élénkíteni a bankok hitelezési hajlandóságát. Mivel a gondok egy része a jó projektek hiányából származik, e lépéstől nem várható fordulat.

Az államháztartási hiány 2014-ben a GDP 2,2 százalékára csökkent. Ugyanakkor az EU által kiemelten figyelt strukturális deficit jelentősen emelkedett. A forint február végén az év elejei nagy gyengüléshez, a 2014 végi szinthez, sőt az euróhitelek átváltásánál rögzített 309 forint/euró árfolyamhoz képest is erős. A defláció is gyengébb árfolyamot indokol. A Monetáris Tanács a jelenleg 2,1 százalékos alapkamat várható csökkenését kommunikálja. Ezzel párhuzamosan a forint némi gyengülése várható. A hitelminősítők az év második felében valószínűleg javítani fogják besorolásunkat - véli a GKI.

Szerző

320,86 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.23 19:29
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A bankközi piacon vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest. Az euróval és a dollárral szemben gyengült a forint, míg a svájci frankkal szemben kissé erősödött.
Az euró jegyzése 320,86 forintra emelkedett este hét órakor a reggel hét óra előtt jegyzett 320,47 forintról. Az euró kedden 320,13 és 321,12 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 280,33 forintról 280,25 forintra csökkent, a dolláré pedig 284,86 forintról 286,12 forintra emelkedett. Az euró este 1,1213 dolláron állt a reggeli 1,1250 dollár után. 
Szerző

Lankadatlan az építőipari lendület

Publikálás dátuma
2019.04.23 19:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az első negyedévben az elmúlt év végéhez képest 15 százalékkal ismét rekordszintre, 1523-ra nőtt az újonnan alapított építőipari vállalkozások száma – közli az Opten nevű céginformációs szolgáltató.
A termelési mennyiség februárban 48 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – idézik a KSH-t. Igaz, míg az épületek szerződésállománya 50 százalék felett bővült, addig egyéb építmények esetében már visszaesés mutatkozik. Pertics Richárd céginformációs vezető szerint aggodalomra ad okot, hogy míg a korábbi évek a cégtörlések száma beállni látszott, addig az év első három havában az 1182-es érték 17 százalékos növekedés az előző negyedévhez képest. A hosszú távú egyensúly függ a hatékonyságnövelési lehetőségektől, a 2020 utáni csökkenő EU támogatásoktól, valamint a súlyos munkaerőhiány és a lakásáfa hosszú távú megoldásától is.
Szerző