R.T.;

Nemzetközi Atlétikai Szövetség;doppingbotrány;atlétika Európa-bajnokság;Valenytin Balahnicsev;Szergej Bakulin;

2015-03-03 06:54:00

Államilag elrendelt dopping

Az orosz sportolók kerülhetnek reflektorfénybe a csütörtökön kezdődő fedettpályás atlétika Európa-bajnokságon. Nem feltétlenül kiváló eredményeik miatt. Az ország számos atlétája keveredett doppingbotrányba az elmúlt években. Bár egyesek szerint csak a nyugat lejárató hadjárata áll az egész mögött.

„Nem voltam képes szembeszállni a dopping növekvő problémájával” – jelentette ki az orosz atlétikai szövetség elnöke, Valenytin Balahnicsev, aki a sorozatos botrányok miatt felajánlotta lemondását. A felelőssége nyilvánvaló, hiszen húsz éve irányítja a szakágat. Balahnicsev decemberben már ideiglenesen lemondott a Nemzetközi Atlétikai Szövetségben (IAAF) a kincstárnoki pozícióról. Januárban az orosz atléták szövetségi kapitánya, Valentyin Maszlakov is távozott posztjáról. A 70 éves edző 2007 óta felügyelte a válogatott szakmai irányítását.

A sorozatos doppingesetek sötét árnyat vetnek az orosz atlétikára, illetve az egész sportéletre. Januárban öt ismert atlétát tiltott el az Orosz Doppingellenes Ügynökség: a londoni olimpián 50 kilométeren győztes Szergej Kirgyapkint, a 2008-as pekingi olimpián egyformán 20 kilométeren bajnok Valerij Borcsint és Olga Kanyiskinát, valamint a 2011-ben 50 kilométeren világbajnok Szergej Bakulint, illetve az ugyanott 20 kilométeren ezüstérmes Vlagyimir Kanajkint. Az ok az volt, hogy az érintettek biológiai útleveleiben évekre visszavezethetően abnormális véreredményeket találtak.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) nyomozást indított az orosz gyaloglóközpont vezetője, Viktor Csagin ellen, akit az IAAF illetékese szerint eltávolítanak a sportágból. Thomas Capdeville, az IAAF doppingellenes részlegének vezetője azt mondta, hogy a fegyelmi eljárást megindították a szaranszki központ irányítójával szemben, akinek több mint húsz tanítványa bukott meg az ellenőrzéseken az elmúlt években.

Később a 3000 méter akadályfutás során olimpiai bajnokságot nyert Julija Zaripova, illetve a hétpróbás Tatyana Csernova is feliratkozott a nem éppen dicsőséges listára. Előbbit az orosz doppingellenes szervezet (RUSZADA) szintén a biológiai útlevélben tapasztalt szabálytalanságok miatt tiltotta el. Miután a RUSZADA visszamenőlegesen 30 hónapra eltörölte eredményeit, ezért minden bizonnyal elveszik tőle a londoni olimpián szerzett aranyérmét.

Csernovát két éves visszamenőleges eltiltással sújtották. A 26 éves orosz atlétánál 2009-ben mutatták ki, hogy a doppinglistán szereplő turinabol nevű szert használta. A kínos esetek azonban ezekkel az ügyekkel sem értek véget. Az úszókat is utolérték a botrány hullámai. Az Orosz Doppingellenes Ügynökség még tavaly nyáron függesztette fel Vlagyimir Gyjacsin versenyzési jogát, akit az év elején tiltottak el két évre. A sportoló 2003-ban és 2007-ben is világbajnok volt a nyíltvízi úszók férfi 10 km-es számában. A 31 éves Gyjacsint - aki a londoni olimpián a hetedik lett 10 kilométeren - júniusban, az orosz országos bajnokság után ellenőrizték, a mintájában pedig tiltott szer nyomaira bukkantak.

2014 első felében több doppingvétség is történt az orosz úszók között. Májusban a normál medence 50 méteres mellúszás világcsúcstartója, olimpiai harmadikja, világ- és Európa-bajnoka Julija Jefimova 16 hónapra szóló eltiltást kapott szteroidhasználat miatt, két férfiúszót pedig ideiglenesen parancsoltak ki a versenymedencéből: Szergej Markov tiltott izomnövelővel, míg Vitalij Melnyikov EPO-val bukott le. Ha hozzátesszük, hogy az idei évi vizes világbajnokságot éppen Oroszországban, Kazanyban rendezik meg, rádöbbenhetünk arra, miért is különösen kellemetlenek ezek a botrányok Oroszországra nézve.

Egy éve a Szocsiban megrendezett téli olimpián a házigazda Oroszország végzett az éremtáblázat élén, s óhatatlanul felmerül a kérdés, sportolóik tiszták voltak-e a világverseny során. Sokan egyenesen katasztrófát emlegetnek a sorozatos lebukások miatt. A biológiai útlevélre épülő ellenőrzési rendszerben kimutatott szabálytalanságok miatt eddig 37 atlétát szankcionáltak 2009 óta, közülük 23 orosz versenyző volt, tehát több mint a fele.

A doppingeseteket óriási felháborodás kísérte, s olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint az érmek elvétele, s az eltiltások sem jelentenek elég nagy elrettentő erőt. A jégkoronglegenda Vjacseszlav Fetyiszov úgy vélte, hogy a győzelmi prémiumot, a kiutalt lakásokat és kocsikat is el kell venni tőlük. Vitalij Mutko sportminiszter kijelentette, a „bűnbe esett” sportolóknak vissza kell téríteniük a kifizetett prémiumokat. Mint mondta, kormányzati bizottságot hoz létre, amely külföldi szakértőkkel működik együtt a doppinggal szembeni minél hatékonyabb küzdelemért.

A botrányokra először a német közszolgálati csatorna, az ARD derített fényt egy tavaly decemberben sugárzott riportjában. Kiderült, hogy a sportsikerek mögött szisztematikus doppingprogram áll. Az Eltitkolt dopping – így készülnek az orosz győztesek" című dokumentumfilmben titokban rögzített kép- és hanganyagokkal bizonyították, hogy a pozitív doppingesztek eltusolása, s a korrupció is hozzájárult az orosz sportolók jó eredményeihez.

A német csatorna azonban azt is állította, hogy ezeket a csalásokat az állam is támogatja. A doppingesetekről, a tesztek kijátszásáról a filmben részletesen beszámolt a korábbi 800-as világklasszis futó, a tavaly eltiltott Julija Ruszanova és férje-edzője, Vitalij Sztyepanov. Ebben azt is állította, hogy a sportolókba eleve beleverik: dopping nélkül nem lehetnek sikeresek.

Érdekes volt egyébként az orosz szövetség reakciója. Bár folyamatosan buktak le a versenyzők, s ezt a szövetség, illetve a politika képviselői is kénytelenek voltak elismerni, Valentyin Bahnyicsev,az atlétikai szövetség még hivatalban lévő vezetője február közepén azt közölte, jogi lépéseket tervez az ARD, illetve mindazok ellen, akik megszólaltak a dokumentumfilmben. Ennek alapján kétségessé válik, hogy Moszkva tényleg olyan komolyan gondolja-e a doppingellenes küzdelmet.

S itt jön a képbe a politika. A Nyugat és Oroszország viszonya igen feszült a kelet-ukrajnai helyzet miatt, hiszen mivel a Kreml hathatós támogatást nyújt a kijevi kormányerőkkel szemben harcoló oroszbarát szakadároknak, szankciókat rendeltek el Moszkva ellen. Az orosz vezetés sikeresen szítja a Nyugatellenes hangulatot, s a bizalmatlanság oly mértékűvé vált az Egyesült Államokkal szemben, hogy ilyenre utoljára csak a hidegháború éveiben volt példa.

Az orosz vezetés ezért azt kommunikálhatja, hogy a sportolók tömeges lebukása mögött a Nyugat Oroszország elleni ármánykodása áll. Sajnos egyes sportvezetők tényleg ezt a nézetet képviselik. Vlagyimir Tyipajev, az atlétikai szövetség egyik illetékese szerint a doppinggal kapcsolatos „rágalmazások” túlmennek minden határon. A Nyugat áll az egész „lejárató hadjárat” mögött, s ez szerinte összefüggésben áll az Oroszország elleni nemzetközi büntetőintézkedésekkel.

Mint mondta, a múlt szezon óta 4500 orosz atlétát küldtek doppingvizsgálatra, miközben „az összes többi nyugati országból csak 2600-at”. Szerinte a cél az, hogy megkérdőjelezzék az orosz sport hírnevét. Osztja a véleményét az ismert magasugró, Szvetlana Feofanova. „Mocskos lejáratás zajlik. A németeknek inkább a saját atlétáikkal kellene foglalkozniuk” – mondta. Számukra, úgy tűnik, mellékes, hogy ha tetszik, ha nem, nagyon sok orosz sportoló doppingolt.