Kosztümös Kossuthkifli a közmédián

Publikálás dátuma
2015.03.04. 06:50
A Kossuthkifl i alkotói a sajtótájékoztatón FOTÓ: PÁLFALVI KITTI
Óriási várakozás előzi meg Rudolf Péter Kossuthkifli című hatrészes televíziós sorozatának indulását. A várakozás már csak azért is nagy, mert az elmúlt években nem készült hasonló költségvetésű kosztümös tévéfilm. A Kossuthkifli költségvetése 816 millió forint volt, ennek nagy részét, 505 millió forintot a a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) biztosította, 100 millió forinttal támogatta a produkciót az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Több mint 200 millió forint pedig szponzorok felajánlásából származik. A költségvetéssel kapcsolatban Rudolf Péter lapunk kérdésére elmondta, hogy a sorozat három kosztümös nagy játékfilmet tenne ki, és ha így nézzük, akkor már nem is olyan nagy ez az összeg. Ehhez a filmes szakmában producerként is ismert Kapitány Iván, aki a film operatőre és egyik forgatókönyvírója is, még annyit fűzött hozzá, hogy egy átlagos magyar film négyszáz millió forintba kerül, tehát ez a sorozat, ha az átlagos költségekkel vetjük össze, akkor takarékosabban, gazdaságosabban készült.

A Kossuthkifli Fehér Béla 2012-ben megjelent regényéből készült. A rendező szerint a regény eleve filmes feldolgozásért kiáltott, hiszen miden mondata olyan, mint egy filmforgatókönyv része lenne. Ehhez képest a regényíró, amikor először a forgatáson járt még nem érezte, hogy köze lenne a filmes adaptációhoz, de később megváltozott a viszonya a sorozathoz és ma már magának érzi. Rudolf Péter megjegyezte, hogy szerették volna visszaadni a könyv iróniáját, humorát, "politikai kacsintásait" is.

„Nem érettségi tételeket akartunk megjeleníteni, hanem azt megmutatni, hogy a nagypolitika milyen hatással van a kisemberre, és eközben miként veszünk össze, miként békülünk ki és miként acsarkodunk”- mondta a rendező. A történet alapsztorija: 1849-ben a forradalom idején egy postakocsi elindul Pozsonyból Debrecenbe, a postakocsit pedig üldözi egy halottaskocsi, ebből a nem mindennapi szituációból bontakozik ki egy az alkotók szándékai szerint egy XIX. századi vadromantikus roadmovie. A hat, epizódonként 53 perces sorozatot, a műfajhoz illően több száz helyszínen forgatták.

Voltak olyan helyszínek, melyek rekonstruálásához digitális vizuális trükköt, a kalandok megjelenítéséhez pedig animációs megoldásokat kellett használniuk. Rudolf Péter arról is mesélt, hogy a sorozat forgatását hosszas casting előzte meg. Volt olyan szerep, amiről már az elején tudta, hogy kinek kell játszania, de több esetben a meghallgatás, illetve a próbafelvétel döntött. Örülne, ha a film arra is alkalmat adna, hogy a nézők a fiatal színészgeneráció néhány reprezentánsát megismernék.

A több mint száz színészt foglalkoztató, 75 napon át forgatott Kossuthkifli főszerepeit Lengyel Tamás, Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kálloy Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos játssza. A díszlettervező Sárdi Zoltán, a jelmezeket Balla Ildikó tervezte, a zenét Hrutka Róbert szerezte. A zeneszerző arról is szólt, hogy különböző népdalok motívumait is felhasználtak. A hatrészes tévésorozatot március 15-től a megújuló Duna Televízió vetíti vasárnap esténként.

Szerző

Ónodi Eszter a Bóta Caféban

Publikálás dátuma
2015.03.04. 06:47
Ónodi Eszter színész
A Katona József Színház kiváló színésze, Ónodi Eszter a Bóta Café vendége március 4-én, szerda este 9 órától a FIX Tévében.

Nemcsak a legkülönbözőbb színpadi műfajokban nagyszerű, hanem sok filmszerepére is emlékezhetünk. Végletes alakításokra képes, karizmatikus bombázót ugyanúgy tud játszani, mint magába gubózó csúnya nőt. Bóta Gábor élő, online ugyancsak nézhető, műsorában hívhatják őt a 445-1349-es számon, és a tv.fixhd skype címen szintén hozzászólhatnak az adáshoz. A legfelkészültebb kérdezőket ezúttal is színházjeggyel ajándékozzuk meg.

Szerző
Frissítve: 2015.03.03. 22:12

Örök magyar atomtitok

Publikálás dátuma
2015.03.03. 20:00
Az LMP-s képviselők sem értenek egyet az „évszázad üzletének” titkosításával, s véleményüket az ülésteremben is bemutatták FOTÓ:
Emberöltőnyi időre zárolta az országgyűlés kormánypárti többsége a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi adatot, információt. Az ellenzéki pártok szerint az eddigi legnagyobb mértékű "lenyúlást" akarja ezzel fedezni az Orbán kormány. Az Európai Bizottság vizsgálja a beruházás finanszírozási hátterét és ha indokolatlan az állami beavatkozás, a költségvetési támogatást akár vissza is fizettetheti.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével összefüggésben számos törvényt módosított. Közülük a leginkább meghökkentő az a passzus volt, mely szerint a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg beruházáshoz köthető szerződések, üzleti, műszaki, döntést megalapozó adatok. Magyarán gyakorlatilag a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi információt egy emberöltőnyi időre titkosított a kormánypárti többség.

Az ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek ezek után nem marad más lehetőségük, mint Áder János köztársasági elnöknél elérni, hogy ne írja alá a törvényt, illetve az még a kihirdetése előtt az Alkotmánybíróság elé kerüljön. Öt civil szervezet, a Transparency International, az Átlátszó, a K-monitor, az Energiaklub és a TASZ a köztársasági elnökhöz címzett nyílt levelükben részletesen indokolták, hogy miért nem állja ki az alkotmányosság próbáját a paksi atomerőmű bővítésével összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvény, mindemellett uniós irányelvekbe is ütközik a tiltást elrendelő paragrafus.

"Azt sem tudjátok miről szavaztok"
A szavazás alatt az LMP képviselői táblákat tartottak a fejük fölé, egyebek mellett azzal a szöveggel, "Azt sem tudjátok miről szavaztok". Véleményüket alátámasztotta az a Facebook-on terjedő videó, amelyben az Index riportere kérdezte a fideszes képviselőket, miért van szükség a 30 éves titkosításra.
Néhány jellemző válasz:Túri-Kovács Béla, "Így szól a törvény", míg Tállai András közölte:"Hú, hát én erre nem tudok válaszolni". Akadt aki hétfőn még azt mondta, "holnapig van idő gondolkodni".
Rubovszky György szerint pedig "ez nem fontos kérdés", ezért nem is tud rá válaszolni.A fideszes Bencsik János viszont jól érthette miről van szó: tartózkodott a paksi bővítés adatainak 30 évre szóló titkosításáról tartott szavazáson.

Az LMP társelnöke, Szél Bernadett, a szavazás után közölte, a titkosítás sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és infótörvény-ellenes is. Hozzátette: nem igaz az a kormányzati kommunikáció, hogy európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre. Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak.

Az MSZP szerint a Fidesz bűnszervezet módjára megszavazta a paksi beruházás 30 éves titkosítását, vagyis a Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügyét megalapozó és az azt eltusoló törvényt. Az elfogadott javaslat szakértői becslések szerint minimum 4-500 milliárd forint közpénz lenyúlását teszi lehetővé.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint is a titkosítással a kormány egy "gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni". Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke a PM nevében azt üzente Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy "nem fogják elkerülni a börtönt" a titkosítással.

A Liberálisok részéről Fodor Gábor független országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt elnöke a titkosítás elutasítása mellett magát a paksi bővítést szükségtelennek minősítette. Úgy vélte, a kormány a titkosítással lényegében bebizonyította, hogy valami nincs rendben a beruházás körül.

Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója a Népszavának elmondta, a nemzetbiztonság szempontjából kényes adatokra jelenleg is hatályos törvények vonatkoznak. Ezzel szemben egy közpénzen finanszírozott óriás beruházás esetében igenis a nyilvánosságra tartoznak, hogy például milyen háttértanulmányok igazolják, hogy az atomerőmű bővítésre szükség van, pontosan hogyan akarja a kormány finanszírozni a beruházást. Az is a közre tartozik, hogy a beruházás költségében mekkora részt képviselnek az adófizetői pénzek és mekkorát az áram árába beépített források. Ezek nem nemzetbiztonsági ügyek, hanem a közpénzek elköltésének átláthatóságát szolgálják.

Az Európai Bizottság (EB) vizsgálni fogja egyebek mellett a paksi beruházás finanszírozási hátterét is, és ha úgy ítéli meg, hogy ez nem piaci módon történik, a kormány pedig nem tudja megindokolni, hogy miért pont ezt az erőművet támogatja és nem például egy megújuló energiát termelő beruházást, akkor a támogatás visszafizetésére is kötelezheti a feleket. Ez a jelenlegi papírforma szerint elérheti a 2 milliárd eurót is. Az EB illetékes bizottsága már jelenleg is folytat vizsgálatokat Pakssal kapcsolatban és annak eredményétől függ, hogy elindítja-e az eljárást.

Ámon Ada arra is felhívta a figyelmet, a nemzetközi tapasztalatok szerint az atomerőművek építése időben általában csúszik és a költségek is jelentősen meghaladják a tervezettet.

Kitér a felelősség elől a bíróság?
A Szekszárdi Törvényszék a kedden kézbesített végzésében indoklás nélkül két héttel elhalasztotta az LMP és az MVM közötti per eredetileg szerdára kitűzött tárgyalását. A per tétje a paksi bővítéssel kapcsolatos előkészítő és hatástanulmányok nyilvánosságra hozatala.
Az LMP szerint indoklás hiányában felmerül a gyanú, hogy a bíróság azért döntött a halasztás mellett, mert addigra életbe léphet a paksi bővítéssel kapcsolatos adatokra vonatkozó titkosítási törvény, és így a bíróságnak nem kell vállalni a döntés felelősségét.



 

Szerző